A Jobbik-jelenség

Orbán kormányában nem lesz sem MSZP-s, sem jobbikos



Betiltsuk-e a Jobbikot? - kormányzati oldalon ez most itt a kérdés. A dilemma nem légből kapott, hiszen Bárándy Péter ex-igazságügyminisztertől kezdve baloldali, liberális véleményformálókig számosan sürgetik az alakulat felszámolását.

Érvük logikusnak tűnhet. Ha a bíróság feloszlatta az ugyancsak Vona Gábor által fémjelzett Magyar Gárdát, akkor ideje eljárni a "fasiszta", "alkotmányellenes", "barna veszedelmet jelentő" párt ellen is - szorgalmazzák. Csakhogy ezzel az erővel arról is elmélkedhetnének, hogy betiltható-e a választók 15 százaléka.

Mi se álljon távolabb tőlünk, mint hogy minden józan határon túl abszolutizáljuk a képviseleti demokráciát. Nem kenyerünk kiiktatni a közéletből az erkölcsi szempontokat, és a pártokat kizárólag a piaci részesedésben elért sikerrel mérni. De itt mégiscsak egy olyan szervezetről volna szó, melyet négyszázezer szavazó látott alkalmasnak képviselni Magyarországot az unióban; alig kevesebben, mint a kormányzó szocialistákat, és legalább hatszor annyian, mint a rendszerváltó SZDSZ-t.

A Jobbik-jelenség nem jogi természetű - és létrejöttében múlhatatlan felelősséget viselnek a párt felszámolását követelők. Érdemes ugyanis számot vetni azzal, hogy a Fidesz kormányzásának eredményeként 2002-ben a radikálisok kiestek a parlamentből. Hétévnyi szociálliberális kormányzás nyomán ellenben a következő választásokon soha nem látott támogatottsággal térnek oda vissza. Azt is megérné összeadni, hogy 1990 óta hány százmillió forintot emésztettek fel a különféle tolerancia-, illetve rasszizmus- és kirekesztésellenes kampányok.

A politikai ellenfél besározására 1990-ben rendszerbe állított, s azóta szakadatlanul üzemeltetett rasszizmus elleni gépezet épp akkorra hiteltelenítette magát, és mondott csődöt, amikorra szükség mutatkozna rá. A szocialista és liberális hegyek az elmúlt húsz év alatt masszív radikális tábort vajúdtak a világra. S a "szülők" most - minő álszentség! - elszörnyedve fordítják el fejüket gyermeküktől, és a másik oldalra mutogatnak.

Antall József után szabadon mondhatjuk, hogy talán tetszettek volna felelősen kormányozni! Merthogy sem a fedezet és teljesítmény nélküli pénzosztás - vagyis szavazatvásárlás -, sem a másik véglet, a most folyó, csak a befektetők kegyeire tekintettel lévő lekaszálás és végkiárusítás nem nevezhető annak. Az egyik illúziót kelt, a másik kezelhetetlen feszültséget gerjeszt, miközben az ország szenved a bizalom, a morális tartópillérek hiányától és az anyagi kiszolgáltatottságtól.


A Jobbik akár szerencsésnek is mondhatja magát, hiszen semmi köze nem lévén a helyzet előidézéséhez, hitelesnek tűnő közszereplő, ráadásul a - liberálisok által felépített - hallgatás falát szétfeszítő kérdéseket tesz fel. Egyikért sem jár a betiltás. Ám kétségtelen, hogy a radikálisok leegyszerűsített válaszai legfeljebb bűnbakképzésre elégségesek, a probléma megoldására nem. De még semmi sem veszett el.

Az EP-választások világosan jelzik, hogy a többség nem a radikális változatra szavazna. Azt gondolja, hogy a kizsigerelt, legyengített jogállam a demokrácia eszközrendszerével a talpára állítható. Ha ez megtörténik, s az elkövetett bűnökért a felelősöket megnevezik, a Jobbik mint tüneti jelenség magától begyógyul.

LINK - A Jobbik-jelenség - Heti Válasz

A hozzászólást Admin összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. 30 Aug. - 21:53-kor.

---

---

Orbán kormányában nem lesz sem MSZP-s, sem jobbikos
2009. augusztus 7.


MNO - PK
Orbán Viktor kormányának nem lesz jobbikos tagja – közölte a Fidesz sajtófőnöke pénteken.

Az MTI azzal kapcsolatban kérdezte Havasi Bertalant, hogy Vona Gábor, a Jobbik elnöke csütörtökön a székelyföldi Gyergyószentmiklóson azt mondta: pártja kormányzásra készül, és a Fidesszel együtt is vállalja ezt a szerepet, amennyiben a kormányprogram a Jobbiké lesz.

A Fidesz sajtófőnöke válaszában emlékeztetett Orbán Viktor pártelnöknek a Fidesz júliusi választmányi ülésén elmondott beszédére, amelyben a pártelnök világossá tette: ha lesz olyan kormány, amelyet ő fog vezetni, „abban nem lesz sem MSZP-s, sem pedig jobbikos”.

Csütörtökön Vona Gábor Gyergyószentmiklós szomszédságában, az Erdélyi Magyar Ifjak szervezet meghívottjaként tartott előadást, ekkor beszélt esetleges kormányzati szerepvállalásukról.

A Jobbik koalíciós esélyeit latolgató kérdésre válaszolva Vona Gábor kijelentette: ők nem igazodnak senkihez, mások igazodjanak hozzájuk.

---

---

(MTI, mno)

---

---

Kicsinálja magát a Jobbik

Rendkívül szórakoztató figyelni, ahogy a Jobbik, amely egy valós probléma megnevezésével 14 százalékot ért el nemrég, kicsinálja saját magát.


Akkor sem érteném ezt az egészet, ha a valóság nem kínálna tálcán témákat egy magát nemzeti radikálisnak mondó párt számára. De kínál. Ott vannak a szlovákok, például. Igazi magyarellenes törvényt léptettek hatályba tegnap. S a Jobbik mivel foglalkozik inkább? Idézem: „A Jobbik arra törekszik, hogy elvégezze a Habsburgok által favorizált finnugor "származáselmélet" tudományos bírálatát. A cél, hogy a legkisebbeknek szóló tankönyveket is átírják."

A cél nem más, mint „a magyar kollektív emlékezetben megőrzött, több ezer éves származástudat: a Hunor-Magor örökség visszahelyezése az őt megillető helyre".

Ez igen, ez égető. A finnugor elmélet habsburg erőltetésére persze nincs semmilyen bizonyíték, legfeljebb egy Trefort Ágostonnak tulajdonított mondat, amelynek forrását sajnos soha senki nem adta meg, és önmagában is gyanús. A „magyar kollektív emlékezetre" való hivatkozásnak meg annyi köze van a valósághoz, mint mondjuk annak, hogy Mária országa vagyunk, vagy keresztény Magyarország, stb.

Úgyhogy nem lesz ez jó, fiúk, így nem lehet tömegbázist építeni. De van egy remek ötletem. Mondom is.
Adyról nagyjából mindenki hallott már, még fénykép is van róla, úgyhogy ha már átírjuk a tankönyveket, írjuk inkább azt, hogy Góg és Magóg fiai vagyunk! Ady megmondta, nem? Na, jó, nem mindenkire értette, hanem magára, és hasonlat volt egy versben, de a hasonlatokat jobbikéknál úgysem értik. Ady ugyebár magyar volt, s ha ő Góg és Magóg fia, Arisztotelészt (ő nem volt magyar) letojó széljobbos logikával könnyen eljuthatunk oda, hogy mindenki tőlük származik. Ez azért lenne nagyon jó, mert Góg, Magóg legalább benne vannak a Bibliában, lehet hivatkozni rájuk, és hát ez a Magóg tuti azt jelenti: magyar. Csak a hülye nem látja. Tök hasonlít, hát nem?

Idióták.

Fel kellene fogni, hogy az igazság, a valóság nem politikai kérdés. Nem demokratikus kategória. Akaratunktól függetlenül létezik. Még ha a többség egyetértene is abban, hogy a Nap az bizony lapos korong, hiszen minálunk, Magyarföld fölött bizony egyáltalán nem gömbnek látszik, akkor ezt törvénybe lehetne ugyan foglalni, ám ettől az állítás még nem lenne igaz. Úgy meg főleg nevetséges ugrálni, hogy aki átíratna, újraértelmezne, stb., az éppen csak kilátszik a küszöb mögül - ha elég nagyot ugrik.

Romániában is azért lehet tanítani a dákoromán elméletet, mert közmegegyezés van róla. Ettől még az sem igaz. Csupán egy célt szolgál. Hogy bizonyítsák: ők voltak itt előbb. Egyes szlovákok éppen ezért esküdöznek újabban Szvatoplukra. És ugyanerre kellene a hun rokonság a Jobbiknak. Ugyanerre a szintre süllyesztenék a magyar tankönyveket valami görcsös frusztráltságból. Mondom én, hogy jobb lenne akkor Góg és Magóg: még a közel-keletet is visszakövetelhetnénk, és legalább értelmezhető lenne, miért olyan fontosak Vonának az izraeli harci helikopterek meg a palesztin parittyák. Apró bökkenő persze van a dologban, nem tagadom. Nehéz lenne például ellenezni a homoszexuálisok örökbefogadási igényét, ha egyszer a magyarok a tankönyvekben is két férfi fiaiként határoznák meg magukat. Néhány rendkívül tudományos jobbikos konferencia persze bizonyára könnyedén feloldaná ezt a feszültséget is.

Na, jó, abbahagyom. Tisztázzuk inkább: nem akkor miénk ez az ország, ha mondarevízióval szöszölünk. Hanem akkor, ha szükség esetén megvédjük, ha felvirágoztatjuk, ha szebbé tesszük, ha dolgozunk magunkért és az itt élőkért. Nem attól lesz erősebb a nemzet, ha hazudik a múltjáról, ha igazságként tanítja, ami egyébként jól esne neki (nekem egyébként nem esne jobban, ha hun őseim lennének), és nem attól vagyunk magyarok, hogy Magor vére folyik az ereinkben. Hanem attól, hogy magyar közegbe születtünk és észrevétlenül, görcsölés és izzadság nélkül egyszer csak miénk lett ez a kultúra. Amelynek egyébként értékes része Hunor is, Magor is. Csak nem kellene kiráncigálni szegényeket természetes élőhelyükről, ahol egyébként remekül érzik magukat. A mondák világából.

---

---

Hozzászóló:ZETA73

2009-09-02 14:39

A Jegyzet írójának a szándéka számomra világos. Tűz esetén, egy tűzoltó ne akarjon a helyi Tűzoltóság történetéről kiselőadást tartani.
A Jobbik pontosan úgy viselkedik, mint egy átlagos kamasz. Látja a felnőttek hibáit, bátran és keményen kritizál mindenkit (beszól), és - az ő szemszögéből nézve- gyakran igaza is van.
Azonban, ha a felnőttek gondjainak a töredékével kell megbírkóznia, először meglepődik, aztán összezavarodik, végül durcásan megállapítja, hogy akkor is neki van igaza.
Egy békésebb korban jogos lehet az őstörténet, a mondák és egyebek kutatása. Hazánk ezeréves története szilárd alapokon nyugszik. Erre építkeztek őseink, ezt a Hazát kellene megóvni, és felvirágoztatni nekünk is. Nem szavakkal, hanem tettekkel.
A Jobbik, ha tenni akar az országért, akkor tegye egyedül. Ha erre gyenge, akkor keresse meg a Fideszt mint a legnagyobb kormányképes ellenzéki erőt. Ne a Fideszért, hanem az országért.
Ha nem így tesz, akkor pontosan annyira lesz ellenzéki, mint az MDF, sőt a Fidesznek,- mint az egyedüli kormányképes erőnek- a gyengítésével, az MSZP-SZDSZ malmára hajtja a vizet. Így csak önmeghatározás, és ideológiai kinyilatkoztatások szintjén fog elhatárolódni az MSZP-SZDSZ-től. Gyakorlatban semmiben sem különbözik majd tőlük.

---

---

---

---

A liberális Fidesszel soha - Íme a Jobbik programja



Nem lépne koalícióra a "liberális Fidesszel", de kormányzati szerepre készül a Jobbik. A párt erősítené a honi mezőgazdaságot, és újratárgyalná a nemzetközi hitelszerződéseket.
Őszi országjárásba kezdett a Jobbik. Vona Gábor pártelnök az első állomáson, Bátaszéken beszélt a szervezet elképzeléseiről.

A Jobbik már a jövő évi választásokat követően komoly parlamenti erővé kíván válni - szögezte le Vona Gábor, hozzátéve: nem titkolt tervük, hogy a lehető legrövidebb időn belül kormányzó tényezővé lépjenek elő, mivel megítélésük szerint a Magyarországot jelenleg uraló pártok sem erkölcsileg, sem szakmailag nem alkalmasak az irányításra.

A Jobbik első embere szerint a gazdasági válság lezárásának a korrupció megszűntetése lenne az egyik első lépése, de a nemzetközi hitelek ügyének újratárgyalását javasolják, ugyanakkor a legfontosabb a mezőgazdaság élénkítése lenne, hiszen Magyarország természeti adottságai ezt indokolják.

Vona Gábor úgy véli: nyitni kell a keleti piacok, de nemcsak Oroszország, hanem Kína és India felé is. Idehaza ugyanakkor a hazai termékeket szükséges előtérbe helyezni. A politikus szerint a gazdasági bizonytalanság következménye az évek óta tartó népességfogyás, amit megfelelő kedvezményekkel lehet megállítani.

Vona Gábor a Heti Válasznak korábban azt mondta: a Jobbik azért készül ellenzékbe, mert a Fidesz polgári liberális politikát folytat. Ezért csak akkor képzelhető el a közös kormányzás, ha valamelyik párt lemond a programjáról. Márpedig erre Vona szerint sem a Jobbik, sem a Fidesz nem hajlandó.

A pártelnök kifejtette azt is: továbbra is használni kívánják a cigánybűnözés kifejezést; de nem azért, mert annyira megszerették, hanem mert a jelenség politikai hátteret élvezve burjánzik, milliók életét keserítve meg.



Heti Válasz Online

---

---

"Nincs semmilyen programjuk" - Sólyom nekiment a Jobbiknak

A Jobbik nem parlamenti párt, és a parlamenti pártok mindegyike elzárkózik a Jobbikkal való együttműködéstől - hangsúlyozta Berlinben újságírók előtt Sólyom László. Az elnök - aki a 20 évvel ezelőtti határnyitás évfordulójával kapcsolatos megemlékezésre érkezett a Berlinbe - a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) által rendezett háttérbeszélgetésen vett részt.

Sólyom László utalt arra, hogy Magyarországon léteznek radikális jobboldali mozgalmak és egy radikális jobboldali párt, a Jobbik, melynek képviselői helyeket szereztek az Európai Parlamentben. Ez a párt lényegében a cigány kisebbség elleni érzések felkavarásával vonz magához szavazókat, és ügyesen használja a médiát.

Ennek része volt a Magyar Gárdának nevezett mozgalom, amelynek tagjai félelmet keltettek a cigány kisebbségben - jelentette ki az államfő, aki emlékeztetett arra, hogy a Magyar Gárda mozgalmat a bíróság júliusban jogerősen feloszlatta.

A magyar szélsőjobb az érzelmek felkorbácsolásán túl nem adott semmilyen programot - jelentette ki, úgy vélekedve: a jövő évi választásokon az emberek elsősorban azt fogják mérlegelni, melyik párttól várható a gazdasági válság - és sok más nyomasztó probléma - megoldása.

2009.09.18. hetivalasz.hu


És Morvai? - Íme, a Jobbik árnyékkormánya!

Nyugalmazott magas rangú rendőrtiszt, tekintélyes orvos, valamint a Szerencsejáték Rt-t veszteségessé tevő karrierpolitikus, egykori szkinhedvezér és a Fradi korábbi szertárosa is szerepel a Jobbik árnyékkormányában.

Az Árnyékkormány tagjai címmel reklámozza egyik írását a Jobbik havilapja, a Barikád. A cikk a radikális párt szakpolitikai kabinetjeinek vezetőit mutatja be: a Jobbik hatalomra jutása esetén a felsoroltak esélyesek a miniszteri bársonyszékekre. Nem érdektelen tehát alaposabban szemügyre venni őket.

A cikk első nagy igazolásként Pősze Lajost említi, aki a párt szakpolitikáját koordinálja, s „1990-ben az MDF kampányfőnökeként egy kormányzásra készülő párt programírásának a szervezését már végigélte". A matematikus végzettségű Pősze az Antall-kormány idején a Szerencsejáték Rt. vezérigazgatója volt. Vezetése alatt a rendszerint nyereséges vállalat veszteséges lett: egy korabeli sajtótudósítás szerint az állami cég mérlege 1993 végén 486 millió forintos hiányt mutatott.

Nem tudni, hogy ezért-e, de Pőszének az MDF-fel megromlott a kapcsolata, az 1994-es választáson ugyanis függetlenként indult Hajdú-Bihar megyében. Nem sokkal később már az FKGP környékén tűnt fel (Torgyán József egy 2004-es interjújában másokkal egyetemben „karrierpolitikusnak" nevezte Pőszét). A Jobbik kancelláriaminiszter-jelöltje Budapest XIII. kerületében indult kisgazda jelöltként 1998-ban.

A jövő tervezésekor külön súllyal esnek latba a párt európai parlamenti képviselői, Balczó Zoltán, Szegedi Csanád, Morvai Krisztina. Különösen utóbbi: a lap kihangsúlyozza, hogy a Brüsszelben a mezőgazdasági bizottságban dolgozó Morvai elkötelezetten védi a magyar gazdák érdekeit. Igaz, a jogvédő aligha lesz földművelésügyi miniszter, reálisabb esélye van a miniszterelnök-jelöltségre (amennyiben nem Vona Gábor, a párt elnöke vállalja a feladatot).

Véleményünket megerősíti, hogy a lap Varga Géza agrármérnököt, a Gaia Ökológiai és Vidékfejlesztési Alapítvány vezetőjét nevezi meg a párt mezőgazdasági kabinetje arcaként. Nagy fogásnak tűnik Osvát László nyugállományú rendőr ezredes, aki korábban a terrorelhárító szolgálat parancsnokhelyettese, majd parancsnoka volt; emberei fogták el 1999-ben például a viszkis rablót. Ő a csendőrséggel foglalkozó szakcsoportban vállalt szerepet.

Érdekesség, hogy Osvát korábban ejtőernyősként szolgált a honvédség szolnoki felderítőegységénél, csakúgy, mint Dósa István, a Magyar Gárda korábbi főkapitánya. Utóbbival már elváltak a Jobbik útjai, az egykori honvédtiszt jelenleg saját egységét, a Magyar Gárda Mozgalom Őrzők Szárnyát igazgatja.

Az árnyékkormány rendészeti ágát erősíti a párt nemzetbiztonsági kabinetét vezető Navratil Attila (a Jobbik pásztói elnöke), aki korábban a Köztársasági Őrezred munkatársa volt. Az egészségügy területén pedig Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara korábbi főtitkára, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke a befutó.

Aligha erősíti viszont a kormányzóképesség látszatát a szociális és családügyi kabinetet irányító Sneider Tamás egri önkormányzati képviselő, a párt Heves megyei elnökének múltja. A politikus a kilencvenes években Roy néven a magyar szkinhedmozgalom egyik ismert figurája volt. Amint az Bartus László az Élet és Irodalomban megjelent írásából kiderül, Sneider 1992-ben még bíróság előtt is állt vádlottként, miután cimboráival leütött és összerugdosott egy cigányembert.

Érdekes színfolt továbbá az ifjúsági- és sportkabinetet vezető, tehát sportminiszter-esélyes Tömör-Tones Zsolt, akire a jobb emlékezetű Fradi-drukkerek az FTC szertárosaként emlékezhetnek. Később az ex-labdarúgó Hrutka János sportmarketing cégének egyik vezetője lett, jelenleg résztulajdonosa a Goldbergerből Hunniává változott női kézilabda klubnak is.

A párt EU-kabinetjét irányítja Zsiga Dániel, akit az erre fogékony nagyközönség uniót kritizáló könyveiből és a Kárpátia folyóiratból ismerhet - igaz, a politikus ezen munkáit Z. Kárpát Dániel néven jegyzi. Az önkormányzati munkacsoportot Hegedűsné Kovács Enikő , Budakeszi alpolgármestere elnökli, aki a Magyar Gárdát szinte tábori lelkészként segítő ifjabb Hegedűs Lóránt felesége.

A legifjabbak is munkára jelentkeznek: egy Jobbik-kormány esetén az országot gazdasági miniszterként Lenhardt Balázsnak kellene kivezetnie a bajból. A gazdasági kabinet ifjú vezetője még szépírói erényeket is csillogtat. Egyik, barikad.hu internetes oldalon közölt publicisztikájából megtudhatjuk: „A Jobbik betlehemi csillagként tűnt fel az égbolton, és mutatja nekünk az utat a szebb magyar jövendő felé!".

Staudt Gábor a jogi kabinetet és a párt etikai bizottságának is a feje, azaz igazságügyminiszter-jelölt. A jogi tanulmányait 2007-ben végzett fiatalember esetleges tárcavezetése azonban még a lap szerzőjének is erős lehetett, ezért jegyezte meg, hogy az árnyékkormányban Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat első embere is vihetné a területet. Erre azért lenne szükség, mert Staudt Gábornak nemcsak a szakmai tapasztalatai hiányoznak, a helyesírással is hadilábon áll. Legalábbis ez derül ki Tomcat forrásközléséből: egy tagkizárási ügyben a Jobbik etikai bizottsága által hozott, Staudt által aláírt határozat hibáit a radikális blogger nemrégiben piros filccel javítgatta ki, s így tette közzé internetes oldalán.

2009.10.08. hetivalasz.hu


Rendes kis zsidózás - Börtönbe küldte Vona az MSZP frakciót

Eljön majd az idő, amikor akik most kivonultak, bevonulnak egy másik helyre - fogalmazott a radikális párt elnöke.

Vona Gábor a Mokka vendége volt / barikád.hu video

Rendes kis zsidózás folyt a parlament falai között - mondta Lendvai Ildikó. Az MSZP elnöke arra célzott, hogy Szegedi Csanád a költségvetés hétfői vitájához hozzászólva úgy fogalmazott: „Ki írta ezt a költségvetést Ján Slota vagy Simon Perez?" A szocialista képviselők ekkor elhagyták az üléstermet. „Rendszeres kivonulás nem lesz, de az MSZP-nek igenis figyelmeztetnie kellett a közvéleményt, hogy itt valami rendkívüli dolog történt" - indokolta lépésüket az MSZP elnöke.

Vona Gábor a Mokkában reagált Lendvai Ildikó szavaira. A Jobbik elnöke szerint szó sincs véletlenekről, és külső, kényszerítő tényezőkről, mivel tudatos ország pusztítás következménye a jelenlegi gazdasági, társadalmi helyzet. „A kormányok a költségvetéseken keresztül tették tönkre az országot, hogy végül kiárusíthassák." - szögezte le a politikus.

A kérdésre, hogy ha valóban tervszerű bűncselekmény sorozat zajlik, a Jobbik miért nem tesz feljelentést, Vona Gábor azt felelte: terveznek jogi lépéseket, de félő, hogy a költségvetést így nem lehet megtámadni. „Eljön majd az idő, amikor akik most kivonultak, bevonulnak egy másik helyre." - tette hozzá.

A radikális párt első embere szerint egyébként a jövő évi költségvetésnek is vannak nyertesei, például azok a politikai bűnözők, akik folytathatják a nagy beruházásokon keresztül a közpénzek ellopását. Ugyanakkor a nyertesek közé sorolta a cigánybűnözőket, akiknek az életformáját továbbra is a magyar társadalom fogja finanszírozni.

A szocialisták kivonulását eredményező kérdésről pedig azt közölte: Simon Perez másfél éve kijelentette, hogy Magyarországot felvásárolják, tehát jogos volt Szegedi Csanád mondata.
Ugyancsak a Jobbikkal kapcsolatos hír, hogy arra kérte szerdán az Európai Parlament képviselőit Morvai Krisztina: "emberi jogi megfigyelőként" utazzanak Budapestre az október 23-i megemlékezések idején.

A brüsszeli plenáris EP-ülésen, a napirenden kívüli felszólalások sorában szót kérve a képviselő arról beszélt, hogy "a magyar rendőrség emberi jogokra érzékeny, magas rangú képviselői szerint... október 23. évfordulóján a rendőrség ismét erőszakot fog alkalmazni a magyarok ellen a megemlékezések során".

Morvai Krisztina az emberi jogok magyarországi betartásával kapcsolatos véleményéről beszélt a guineai helyzet megvitatására szolgáló EP-vitában is. Egyebek között azt kifogásolta, hogy az Európai Unió semmit nem tesz az állítása szerinti jogsértések ellen.

---

---

Bencsik szerint hat évig kussolt a Jobbik, most nagy a szájuk

Bencsik András szerint a Jobbik "hat évig kussolt", most viszont nagyon nagy a szájuk. Erről a Fidesz békési fórumán beszélt.

A Demokrata főszerkesztője, aki egyben a Fidesz kulturális tagozatának is tagja, visszautasítja, hogy a Fidesz puha.

"Gyomrukkal gondolkodnak"

"A Fidesz nem puha, hanem kemény" - mondta Bencsik, aki szerint a radikális, vad temperamentumú bajuszos férfiak is megférnek a Fideszben. Bencsik szerint a Jobbik a jobboldal türelmetlen szárnya, amely most magyarabb akar lenni mindenkinél:

"Vannak emberek, akik nem az agyukkal gondolkoznak, hanem leginkább a gyomrukkal, az ízületeikkel, indulataikkal. Elfogja az indulat, Óóóó, verek egyet!. Ezt lehet, semmi gond, vannak ilyen embertársaink, nincs velük semmi baj. Azonban egyet tudniuk kell, ha valaki menetrend szerint engem az ellenségének nevez, gyaláz, mocskol, elmond rólam minden rosszat, hogy sz*­­r vagyok, ócska vagyok, gyáva vagyok, sunyi vagyok, miközben én tisztességgel szolgálom az ügyemet, előbb utóbb arra kényszerülök, hogy azt mondjam, hogy te pajtás, te is az ellenségem vagy. Csak hát én eddig azt hittem, hogy a komcsik az ellenségeim. Ki vagy te tulajdonképpen?!"

Főbe lövés

Bencsik szerint nem szabad elfelejteni a kétharmadot.

"Szájat verni mindenki tud, kétharmadot senki más nem tud szerezni, csak a legerősebb jobboldali párt, ez a Fidesz" - mondta Bencsik, aki hozzátete: "ha valaki kokárdával a mellén, gigantikus zászlót lobogtatva hősködve elcsakliz négy és fél százalékot, és az elszáll a kukába, és a kétharmadhoz egy százalék hiányozni fog, akkor mi lesz? Most előre megígéri, hogy főbe lövi magát? De mire megyünk vele, ha meg is tenné?!" - tette fel a költői kérdést a Fidesz fórumán. - atv.hu 2009. 05. 07.

Olvasói vélemény

És itt van, a nagy kérdés: mitől ez az újsütetű vehemens utálkozás minden irányba, kedves Vona Gábor?


Vóna egy kis baj!
És azzal a - kissé elcsépelt - gondolattal folytatom, hogy kezdetben, bizony én is szimpatizáltam a Jobbikkal.
Bár soha nem helyeztem a Fidesz elé, de úgy gondoltam, hogy nem árt, ha van egy kissé radikálisabb nemzeti hang is a parlamenti pártpalettán.
Tegnap óta másként látom.

Nem az alapgondolattal lett bajom, hanem a Jobbikkal.
Nagyon elkeserítő ezt konstatálni, de úgy látszik, nekünk nem sikerül összehozni egy kifejezetten nemzeti radikális mozgalmat - normális szinten.
Most a radikálisra helyezem a hangsúlyt, mert szerintem a Fidesz igenis, hogy nemzeti, de mint fentebb jeleztem, nekem bejött az, hogy jól jöhet egy noszogatás a Fidesz számára, ha netán elaludni kezdene a nemzeti érzület. Jó, ha lesz, aki ébresztőt fúj.

Mielőtt bárki azt hinné, hogy az, amit a Jobbik politikai célként a politikai programjában megjelölt, az idegen volna számomra, közlöm, hogy szinte minddel egyetértek. (Ne kívánja senki, hogy ezekre kitérjek, el kell olvasni a Jobbik honlapján a programjukat).
Ám nagyon ajánlatos és kívánatos a célokat a lehetőségekkel összhangba hozva politikát csinálni! Ez bizony nagyon fontos és jó lenne ha szem előtt tartanák!

És itt van, a nagy kérdés: mitől ez az újsütetű vehemens utálkozás minden irányba, kedves Vona Gábor? Csak nem kezdenek elszaladni a pacik?! Túl korai lenne még közéjük hajítani a gyeplőt.

Szerintem, Vona bizony elnavigálta magát.
Így van az, ha tapasztalatlan és felelőtlen, de túl lelkes fiatalemberek a körültekintő képességnek híján vannak.
Nincs forradalmi helyzet, kedves Vona Gábor, márpedig ez a hevület, amit újabban Önöktől tapasztalni lehet, oda - egy olyan helyzetbe - illik!
Újabban, már kormányzásról vizionálnak és egy pillanatig sem látszik felderengeni Önök számára, hogy Magyarország nem egy világtól távol eső, elzárt szigetország!
Eszükbe sem jut, hogy ezzel a politikai mentalitással egy fél-, de maximum mindössze egy évig maradhatnának kormányon? - ha netán előállna ez a valószínűtlen szituáció.

Nagyon remélem, hogy az eldurvulni kezdő retorikájuk nem fog a nemzeti jobb oldalon nagyobb tragédiát okozni, mert a jelekből ítélve, sajnos, az Önök elszántsága arra mutat, hogy ezzel Önök a legkevésbbé sem törődnek.

Érdeklődéssel figyelem a továbbiakban is mind a hazai, mind az EU-s politizálásukat és azért szorítok, hogy az ne az elszigetelődésükhöz vezessen, hanem hasznot hozó legyen az ország számára - csak hát azt hiszem, ha nem fogják vissza a lovakat, elszalad a szekér. Kár vóna!


Vona keményen beszólt Orbánnak és megfenyegette a médiát - Heti Válasz

---

2009. november 01.

KÖVÉR: A JOBBIK A POLGÁRI TÁBORRA JELENT IGAZI VESZÉLYT

Kövér László szerint a jelenlegi nemzetközi erőtérben és "a történelmünk legsúlyosabb válsága" közepette kifejezetten árt a jobbikos radikalizmus térnyerése. Úgy fogalmazott: "minden, a Fidesz helyett a Jobbikra leadott szavazat a jövő esélyét gyengíti".

A politikus szerint a radikális Jobbik igazi veszélyt, fenyegetést a polgári, jobbközép táborra jelent.

Kövér úgy látja: bár az első pillanattól kezdve a szocialistáknak látszott az érdekeit szolgálni a Jobbik működése, de "a fagyi visszanyalt" és a júniusi EP-választáson a Jobbik megverte az MSZP-t a hagyományos észak- és kelet-magyarországi fellegváraiban.

Kövér László szerint az MSZP összeomlása független a Jobbik fellépésétől, "a radikális párt ugyanakkor ügyesen, bizonyos tekintetben profi módon használta ki az egyes országrészekben már szinte elviselhetetlen problémák nyomását". Leszögezte azonban, hogy a Jobbik egyszerű válaszaival szemben a megoldásokat, amelyek szerinte korántsem lesznek egyszerűek, csak a Fidesz nyújthatja az emberek gondjaira.

MHO / MTV / MNO

---

2009. november 8.

Őszi-téli gondolatok

Szabó Béla István: Kizárt a Jobbik.

A Jobbik alatt természetese az e nevezetű magyar párt értendő.

Mit jelent a „kizárt”? A „kizárni” igéből ered. Jelentésének eredete világos, képként jól elképzelhető: valaki, valahova be akar menni, de az orra előtt becsapják az ajtót, ráfordítják a kulcsot, nem engedik be.

Kész − passz.

Neki lehet gyürkőzni az ajtónak vállal, aknagránáttal. Be lehet törni vastag deszkákat, vaslemezt. Be lehet törni az elzárt térbe. Bent lehet lenni. De akik bent vannak, azok közé bekerülni nem lehet. Mert ha kizártak, mit sem számít az eszköz: nyílászáró, vizesárok, vasfüggöny: becsapták előttem az ajtót és kész. Bezárultak előttem a lelkek, nem akarták, hogy bent legyek. Velük legyek.

Akik kizárnak csak úgy általában, egy csomó népet, bezárják magukat. Megáll a szellőzés. Pállani kezd, nehezedik a levegő, büdösödik a helyzet.

Ha persze engem, személyemben tiltanak ki, megokolván a dolgot, bele kell nyugodjak, vagy legföljebb lelkiismereti okokból, jó hírem védelmében esetleg a józan ész nevében lehet tiltakoznom. De ha egy megbélyegzett csoport megnevezetlen tagjaként zuttyantanak ki: mit tegyek? Pusztán, mert csoporthoz tartozom, tartozhattam, tartoztam.

A Jobbik legutóbbi kongresszusán módosított alapszabályát, az MSZP, SZDSZ /egykori? bármikori? / tagjai, valamint az MDF 2006 utáni tagjai nem lehetnek a párt tagjai. Az egykori MSZMP-re ez a tilalom nem vonatkozik, mert −, a sajtóból idézem szabadon az indoklást − a pártállam idején szinte kényszer volt párttagnak lenni. Volt is vagy 880 000.

Tehát. Ha tagja lettem volna a valaha volt Magyar Szocialista Munkáspártnak, akkor most lehetnék jobbikos.

De ez ma kizárt. A kizárt itt nem egyes szám harmadik személyű, múlt idejű ige, hanem a „lehetetlen, nem lehető” jelentésű szóról van szó.

A Szabad Demokraták Szövetségének alapító tagja vagyok. 1988. november 13.-án léptem be a pártba, az alakuló ülésen. Ott helyben beírtak a névsorba, nem sokat kérdezgettek. Azután politizáltam, valami sarzsim is volt, nem is egy, például a Tölgyessy-időszak idején az egyik ügyvivője voltam a szervezetnek, Szépen megbuktam, később, 1994. január 17.-én kiléptem. Az ok: nem értettem egyet a párt törekvéseivel és az irányvonal megváltoztatására már semmi lehetőségem sem maradt. Figyelem: ez jó fél évvel előbb történt, semmint a „liberális” alakulat összebútorozott volna a Magyar Szocialista Párttal.

Egy párszor írtam a szadeszről, azután abbahagytam, pedig kapacitáltak a folytatásra: nem akartam kékek-ügyi megmondóember lenni. Mert az egész szervezet története érdektelenné vált, politikai/politológiai jelentőségét régen − vagy tíz éve − elvesztette.

Néha összefutok régi tagokkal, van, akivel udvariasan elbeszélgetek, kerülve a politikát, ha már egymás személyét nem tudtuk kikerülni a zsúfolt villamoson; másokkal a régi szép időkre emlékeztünk a Kossuth-téren, a tüntetetések virág-idején. Mert a Kossuth-téri tüntetések teli voltak régi szabaddemokratákkal.

A párton belül létezett egy antikommunista, nemzeti érzelmű, radikális csoport, úgy hívták, hogy radiszadi. Meg mini-MDF. Nem jutott/unk/ sokra. Sokan később átsöprődött a MIÉP-be. A MIÉP történetét ismerjük. A kitartóbb alakok azután feltűntek a Jobbik környékén.

A Jobbik kezdő lépteit rokonszenvvel figyeltem.. Úgy tűnt nekem, végre itt egy fiatal, világos eszű, a múlt kényszerei által meg nem kötött csoport, egy új jobboldal, ésszel radikális, ép elmével kitűzött célok felé törekedő társaság. Néhány alkalommal találkoztam néhányukkal. Tetszett a környezetvédő programjuk. Azután kidurrant az egész. Korábban nehéz volt rajtuk fogást találni, mondjuk nagyítóval sem lehetett kiolvasni szövegekből durva zsidózást. De az észre alapított törekvésekkel és cselekvésekkel nem lehetett sokra menni a magyar politikai környezetben. Egyre több harmadosztályú, a politikai kozmát az orrán hordó, s arra még büszke is, egykori „vezető jobboldali” tűnt fel, már az alapító ülésen. Nem az ottlétük zavart igazán, hanem az, hogy ezek a fiúk −, a Jobbik macsó párt − mintha hívták volna őket, nem bízva önmagukban. Nem mondom, néhány jó képességű „öreg” is feltűnt, de a zöm nem sokat ért. Igaz, nem is sokan kaptak posztot. De az „Atilla Király Népfőiskola” szervezésekor már előtűnt a politikai célszerűséget a butaság sámántüzén feláldozó, rövidlátóan haszonleső „pártépítés”. Egyetlen sikere a sikeresség: lásd az EU választást. Azt az eredményt a jövőben soha többé sem fogják megközelíteni. Az Országgyűlésben ott lesznek, nem érnek el semmit, felmorzsolódnak. Banális történet. Az utóbbi évtizedek szinte minden európai választásán megismétlődött. Hol Dániában, hol Hollandiában, hol Rómában, hol Romániában tűnt fel egy-egy „szélsőséges” − azaz hangoskodni tudó, de a célokat elérni nem képes − radikális párt: oszt annyi. Volt – nincs. Kész passz. Lesz majd más.

A szadeszből a Jobbik felé tartó öreg harcosok most kirúgatnak, vagy be sem vétetnek. Legyen az ő bajuk, de néhányukat sajnálom.

Még jobban, ami a Jobbikban elveszett. A lehetőséget. A 21. századi értékőrző, racionális radikalizmus magyar lehetőségét. Nem a kizáró párthatározat tartalmát. Hanem a létét.

Emberek, az ostoba szimbolikus tetteknek nincsen itt az ideje! Az álpolitizálásnak. A habostorta fölkenésének, paranoia-mogyoróval a tetején.

Én tehát nem leszek, nem lehetek Jobbik tag. Igaz, nem is akartam az lenni.

Szabaddemokrata múltamat nem szégyellem −, szégyellje magát a Kuncze Gábor −, alkalmatlanságom okán a politizálással rég fölhagytam; világképem jó ideje zöld, afféle, csak fejekben létező, ökonemzeti. Ám politikai jogaimmal élni fogok. Elmegyek szavazni.

De kikre, mire?

MSZP? Kizárt. SZDSZ? Kizárt. MDF? Kizárt. Jobbik? Kizárt.