2009.11.05

Érdemszerzők

Ágh Attila és a minap szintén Húszéves a Köztársaság-díjjal elismert Rajk László lett a kormány kitüntetéspolitikájának nyertese. Őket négyszer, további 82 főt legalább kétszer jutalmaztak 2002 és 2009 között. A Dobrev Klára könyvéhez ajánló sorokat író, az RTL Klubon rendszeresen szereplő Gálvölgyi Jánost például háromszor.



Hogyan fordulhatott elő, hogy Bajnai Gordont már 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével ismerte el a kormány, ha a mai miniszterelnök addig főként csak a Wallis nevű magáncég vezetésével vétette észre magát? Miként kaphatta meg idén ugyanezt a kitüntetést Garamhegyi Ábel, aki mindössze a Kóka János - és Bajnai - melletti államtitkárkodással alkotott "maradandót"? Miért illették október 23-án Húszéves a Köztársaságdíjjal Debreczeni Józsefet, ha 2006-ban még azzal utasította vissza a lovagkeresztet, hogy közíróként nemigen vehet át állami érdemrendet? Miért érezte úgy 2002-ben a Medgyessy-kabinet, hogy frissiben tiszti- és lovagkereszttel kell jutalmaznia Bolgár György vagy Mészáros Tamás újságírót?


A válasz a lojalitásban keresendő, amit nyilván nemcsak a hét éve regnáló baloldal tart alapértéknek - hanem a mindenkori kormány. Gyurcsány Ferenc azonban a lóláb kendőzetlen kilógatására is vállalkozott 2006-ban: alig egy hónappal az országgyűlési választások előtt az egyik legrangosabb elismerésre terjesztette fel a Kádár-kor gazdasági diktatúrájának kulcsembereit. Marjai József nyugalmazott miniszterelnök-helyettes és a Magyar Nemzeti Bank nemrég elhunyt exalelnöke, Fekete János egy időben kapta meg a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést például Oláh György Nobel-díjas kémikussal. Ugyancsak ekkor adományoztak keresztet Barabás Jánosnak, a néhai MSZMP egyik fő propagandistájának, a Szerencsejáték Zrt. felügyelőbizottsági elnökének - akinek lánya programkoordinátorként tevékenykedik a Gyurcsány-hitves Dobrev Klára Egészséges Településekért Alapítványánál.


Idén helyrebillenni látszott a mérleg: a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét először Kányádi Sándor erdélyi költő, író kapta, később a rendszerváltó Tölgyessy Péter, valamint a németek előtti határnyitással (is) hírnevet szerzett - az MSZP-től időközben eltávolodó - Németh Miklós vált méltóvá e rang viselésére. Majd októberre Bajnai Gordon miniszterelnök szintén működésbe léptette régebbi reflexeit: az újonnan alapított Húszéves a Köztársaságdíjban már csak azok részesülhettek, "akik hozzájárultak a békés rendszerváltáshoz". Miként táblázatunkból is kiolvasható, a most kitüntetettek többsége esetében helyesebb lett volna az "évről évre hozzájárult a baloldal hatalmi törekvéseihez" fordulat alkalmazása.

Természetes persze, hogy minden kormányzat igyekszik olyan kitüntetési politikát folytatni, amely történelmi áthallásokra is lehetőséget ad. A Fidesz-érában újjáalapított - majd a balliberális időkben eljelentéktelenített - Corvin-láncot eredetileg Horthy Miklós vezette be. Ám a 2001-es díjazottak többsége korábban nem politikai megnyilatkozásokkal hívta fel magára a figyelmet; s az sem mellékes, hogy anno ugyanolyan arányban járt ki a tisztelet a reáltudomány képviselőinek (például Oláh Györgynek vagy Teller Edének), mint íróknak, történészeknek (Szabó Magdának, John Lukácsnak és másoknak).

A 2002-2009-es periódus kimutatásait összesítve a Heti Válasz arra jutott, hogy eddig 84 olyan személy akadt, aki legalább két magas rangú - az állam vagy a Fővárosi Közgyűlés által adományozott - díjban részesült. Gyökeres fordulat a korábbi időszakhoz képest, hogy a többszörösen kitüntetettek háromnegyede a humán szférából való; a listában egymást érik a volt politikusok, közírók (ez az átrendeződés már a Medgyessy Péter által kezdeményezett Nagy Imre Érdemrend odaítélésénél egyértelművé vált). Ráadásul a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal ékszerből vagy a "normál" középkeresztből 2002 után jóval többet adtak át, mint régebben - noha az évente kiosztható 35, illetve 70 darab egyik kormány esetében sem "fogyott el". (E pénzzel nem járó kitüntetésekhez képest állandóbbnak tűnik a Kossuth- és a Széchenyi-díjak utalási rendje. A jobb- és baloldali kormányok egyaránt 15-25 főt részesítettek az országos évi átlagkereset ötszörösére rúgó művészeti-tudományos elismerésekben.)

A 84 fős lajstromunk nyilvánvaló meglepetése, hogy a legtöbbet - és nem ok nélkül - díjazott Kemény Dénes vízilabdaedző, illetve Kornai János és Ferge Zsuzsa mellett a "régi SZDSZ-t" képviselő Rajk László és Ágh Attila filozófus is négy-négy kitüntetésben részesült 2002 és 2009 között. Vagyis ők ketten szinte a teljes tudományos és művészvilágot lepipálták (legalábbis ha az átvett kitüntetések darabszámát tekintjük rendezési elvnek). A Rajk körüli ellentmondásokról csak annyit: a liberális pártból nyáron kilépett politikus még őrzi - papíron ellenzéki - pozícióját az MTV Közalapítvány kuratóriumi elnökségében. Ágh pedig egyebek mellett arról híresült el, hogy még 2007 szeptemberében is úgy nyilatkozott Gyurcsány Ferenc őszödi kifakadásáról, hogy "ez nem egy olyan történelmi alkalom, amire súlya alapján emlékeznünk kellene; a beszédből meglehetősen erőszakoltan és mesterségesen akarnak mérföldkövet csinálni".


Díjazottak toplistája 2002-2009*

* Táblázatunkban azokat a kitüntetetteket szerepeltetjük, akiket a 2002-es kormányváltás óta több állami/fővárosi díjjal is jutalmaztak. A rendezés szempontja kizárólag az átvett elismerések száma; tehát például a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje és Nagykeresztje közti rangbeli különbséget nem vettük figyelembe.



hetivalasz.hu

---