2009. október 17., szombat

Csak nálunk nincs új alkotmány

Csupán közjogi értelemben történt rendszerváltás


A rendszerváltás csupán közjogi értelemben valósult meg, más vonatkozásokban nem – mondta Székelyhidi Ágoston történész egy, a Szent Imre Gimnáziumban megrendezett konferencián. Szerinte az MSZMP mindent előre elrendezett ahhoz, hogy pénzügyi, gazdasági és egyéb hatalmát át tudja menteni az eljövendő új rendszerbe. Emlékeztetett rá, hogy az utolsó – mellesleg illegitim – kommunista Országgyűlés fogadta el az egyébiránt ideiglenesnek szánt új alkotmányt. A régi rend potentátjai a „ha nem tudod megakadályozni, válj az élharcosává” elv szerint alakítottak át mindent.



„A demokráciában el kell különíteni az alkotmányozó nemzetgyűlést és a törvényhozást” – állapította meg előadásában Samu Mihály egyetemi professzor. Rámutatott, hogy mivel az Országgyűlés is az alkotmány alapján működik, így az nem hozhat létre alkotmányt. „Olyan lenne ez – mondta –, mintha a játékosok saját maguknak alkotnák meg a szabályok rendszerét. Hazánk ezért sem tudott szakítani a szovjet örökséggel.” Emlékeztetett rá, hogy minden exkommunista kelet-európai országban új alkotmányt készítettek, kivéve Magyarországot.

Salamon László alkotmányjogász, országgyűlési képviselő azt fejtegette, hogy a rendszerváltás önmagában nagy jelentőségű nemzetünk történelmében, és olyan lehetőség volt – előnyeivel és hátrányaival egyetemben –, amit nem szabad kihagyni, még akkor sem, ha ez a változás valóban keretek közé volt szorítva. Mindenképpen hiba lenne a mai rossz helyzet miatt a rendszerváltás eredményességét és értékét kétségbe vonni, mert számos esemény és helyzet eleve előreláthatatlan volt.

Sereg László

---