Title: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: admin on November 17, 2007, 10:18:41 AM



Kedves Látogató!

Az október 23-i budapesti eseményeket vizsgáló civil jogász-bizottságunk nevében szeretettel köszöntöm honlapunkon. A honlapon, amely bárcsak sose jött volna létre - hisz bárcsak sose lett volna szükség se rá, se a bizottságunkra.


Sok mindenre nem tudjuk a választ. De keressük. Keressük elsősorban a következőkre: Mi történt Budapesten 2006. október 23-án és mi vezetett a véres eseményekhez? Kik a felelősök a történtekért? Kik az áldozatok, mit éltek meg s hogyan lehetne legalább valamiféle kártalanítást kapniuk? S végül: Hogyan biztosítható, hogy ilyesmi soha többé nem történhessen meg?

Keressük együtt a válaszokat!




Morvai Krisztina
a Civil Jogász Bizottság társelnöke

Esernyőt nyitott egy torontói magyar
2007-11-12

Esernyőt nyitott egy torontói magyar a Civil Jogász Bizottság torontói előadásán tiltakozásul a tegnap esti beszámoló kezdetén. Dr. Morvai Krisztina lépett a mikrofonhoz, amikor az elsötétített nézőtéren az egyik vendég a színpad elé sétált egy fekete esernyővel. A nyitott esernyőn a helyszínen készült fénykép alapján a következő szöveg volt olvasható nagy fehér betűkkel: "Nekünk itt mind két hazánk van"

Kisebb zavar és szóváltás után a Kanadai Magyar Kultúrközpont elnöke és néhány vendég kíséretében az esernyős urat kitessékelték a nagyteremből az előcsarnokba, ahol további heves vita alakult ki a magányos tiltakozóval. A nemvárt eseményt kamerák is rögzítették. A meglepetést és a résztvevők hangos felháborodását követően újra csend lett , majd folytatódhatott Dr. Morvai Krisztina és a meghívott vendégek régen várt beszámolója az eredeti program szerint. A magányos ember és az esernyője végleg eltűnt a helyszínről.

Mint az amerikai és kanadai magyarság köreiben ismeretes, már korábban, az Amerikai Magyar Népszava internetes oldala közzétett egy tiltakozó nyílt levelet, (* Direct link >>> Kell-e Morvai Krisztina New Yorkba és Torontóba? 2007. augusztus 23.) melyben a levél írója hevesen ellenezte és döbbenetesnek tartotta a Civil Jogász Bizottság Amerikába és Kanadába való meghívásának ötletét. A tiltakozó levél szerzője egy kanadai-magyar internetes fórumon részletesen kifejtette személyes aggályait, továbbá hogy az egyik legundorítóbb képviselőnek tartja Dr. Morvai Krisztinát, a CJB társelnökét a tényfeltáró tevékenységéért és a viselkedéséért. Az ez év augusztusa óta tartó internetes vitában a fenti levélíró megemlíti, hogy morbid és káros hatású, megosztó propagandának tartja a tájékoztató előadások megtartását. Korábban már több hazai és amerikai internetes portál is hírt adott a tervezett kanadai eseményről. A hazai beszámolók részleteket közöltek arról is, hogy a Civil Jogász Bizottság társelnökének és a CJB további tagjainak torontói meghívásának híre heves vitát korbácsolt a helyi magyar közösségekben.

Elérhető: * Direct link >>> Zsolt Melinda - Morvai Krisztina a kanadai magyarokat is megosztja (index.hu - 2007. szeptember 20.)
A tervezett rendezvénysorozat megakadályozása és esetleges létrejötte ellen Torontóban és New York-ban is heves tiltakozó kampányba kezdett a nyílt levél írója. A Kanadai Magyar Kultúrális Központ egyes vezetőinek és főként Bede Fazekas Zsoltnak - a helyi magyarság kultúrigazgatójának - írt személyes kirohanásait, záporozó vádjai sokaságát zúdította elénk Kerekes Sándor, a torontói magyar.

* Direct link >>> Meglep a Morvai kapcsan keletkezett ellenkezes? Engem meg az lep meg, hogy teged az meglep. (HCCC fórum, Toronto)
Kerekes Sándor korábban előre jelezte, hogy amennyiben Morvai tényleg elfogadja a meghívást és Torontóba utazik, tüntetni fog ellene. Ennek az egyszemélyes tiltakozó akciónak lehettünk tanúi az est folyamán.

Az ünnepi vacsorát és a Civil Jogász Bizottság előadását követően Vaski Gábor, a kultúrközpont torontói elnöke köszönetet mondott a budapesti vendégek kitartó munkájáért. Búcsúzásul Vaski Gábor a résztvevők előtt felolvasta Széchenyi István máig ható gondolatait, majd ezután a Himnusz közös eléneklésével záródott a nagysikerű torontói rendezvényt.

***

A MAGYAR DEMOKRÁCIA HATÁRAI

a 2006-os őszi események tükrében

A Magyar Fórum meghívására Torontóba látogató Civil Jogász Bizottság 2007 november 11.-i beszámolóján

Díszvendég volt: Böjte Csaba atya, a dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója

Dr. Morvai Krisztina, büntetôjogász docens, CJB társelnök
A 2006-os ôszi tömeges rendôri brutalitás büntetôjogi megközelítése

Dr. Juhász Imre, európai szakjogász , CJB tag
Emberi jogsértések a magyarországi áldemokráciában

Dr. Szöôr Anna, jogász, pszichológus CJB tag
A morális pánik és az áldozathibáztató magatartás kialakulása

Dr. Gaudi-Nagy Tamás, európai szakjogász , CJB tag

A rendezvényről filmet készít M. Szabó Imre riporter és operatőr, amelyet a budapesti Zenit Televízió, és az ECHO TV fog bemutatni (interneten nézhető).

Bokodi György - Toronto
www.gondolat.net

***

Kapcsolódó anyagok:

Kerekes Sándor: Tiltakozás Torontóban Morvai Krisztina ellen - Amerikai Magyar Népszava Szabadság

Bartus László: Wecome, Morvai Krisztina! - Amerikai Magyar Népszava Szabadság

Előzmények - September 20, 2007

Hozzászólások és vélemények a korábban indított "Jön Morvai Krisztina" című fórum anyagához. (http://quality-business.com/gondolat/mambo/forum/index.php?topic=559.0)

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: starter on November 18, 2007, 09:31:13 AM


Morvai: Magyarországon emberjogi krízishelyzet van
2007-11-18.

A magyarországi "folyamatos emberjogi krízishelyzetre" hívta fel a figyelmet a Morvai Krisztina által vezetett Civil Jogász Bizottság szombaton New Yorkban, a Szent István katolikus templomban. A bizottság tagjai nemcsak helyi magyaroknak, hanem amerikai egyetemeken is tartottak előadásokat.

"Két és fél hetes, 13 állomásból álló előadássorozatunk lényege az volt, hogy felhívjuk az amerikai és a kanadai magyarság figyelmét arra, hogy Magyarországon nemcsak tavaly október 23-án történtek embertelen és jogtalan cselekedetek, hanem előtte is, és azóta is folyamatosan" - mondta a kétórás előadás után Morvai Krisztina.

A tavalyi október 23-ai budapesti zavargások után, az azzal kapcsolatos rendőri beavatkozások miatt megalakult civil szervezet vezetője szerint "Magyarországon emberjogi krízishelyzet van".

Morvai elmondta: Kaliforniától Washingtonig, és Calgarytól Ottawáig tartó utazásaik során nemcsak az amerikai magyarságot tájékoztatták, de sikerült az amerikai értelmiséghez is eljutniuk. Több felsőoktatási intézményben is tartottak előadást, így például a kaliforniai Berkeley Egyetemen is. "Igyekeztünk mindenhol azt a képtelen helyzetet hangsúlyozni, hogy ezek az embertelenségek az Európai Unión belül történhettek meg" - hangsúlyozta Morvai Krisztina.

A tavalyi, budapesti zavargások miatt több letartóztatott jogi képviseletét ellátó Gaudi-Nagy Tamás hozzászólásában kiemelte: akkor lesz számukra eredményes a jogvédő munka, ha sikerül elérniük a "koncepciós perek eltörlését", a rendőri beavatkozás során megsérült emberek kártérítését, és a "valódi felelősök felelőségre vonását".

A bizottság a tervek szerint vasárnap utazik haza. Körútjukon magyar szervezetek meghívására vettek részt, Manhattanben a New York Polgári Kör invitálásának tettek eleget.

(FH - Barikád)

Title: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: starter on November 19, 2007, 06:33:36 PM


Baráti tűz

Tavaly október 23-án a Fidesz ünnepi rendezvényét lerohanta a rendőrség. Nem volt menekvés; ütötték, rúgták, akit csak értek, köztük egy parlamenti képviselőt is. Emberek tucatjait vitték be. Sokukat hátracsavart karral, órákig térdepeltették; volt, akinek eltördelték az ujjait, kiverték a fogait. Sokan egy életre megnyomorodtak.


Az áldozatok többségét azóta is vegzálja a hatóság. Az SZDSZ elnöke helyeselte a rendőri fellépést, a képviselő megverését pedig holmi szóviccel intézte el. A történtek után kormánykitüntetésekkel jutalmazta a rendőri vezetőket. A liberálsajtó közös nevezőre jutott abban, hogy ha történtek is túlkapások, a fellépés jogszerű volt.

Októberben pár tucat tüntető, ugyanannyi újságíró s vagy tízszer annyi rendőr találkozott az Erzsébet hídon. A tüntetők percekre megbénították a forgalmat, aztán a rendőrség fenntartotta a dugót délig. Láttam, amint mondvacsinált indokkal visznek el állampolgárokat. Hallottam, hogy durva megjegyzéseket tesznek járókelőkre igazoltatás közben. Voltak ott ellógott egyetemisták, tizenéves srácok és pár félrészeg, kopasz, kigyúrt figura.

De nem volt agresszív senki, kivéve a rendőröket. Nem takarta el az arcát senki, kivéve a rendőröket. Nem volt senkinél fegyver, kivéve a rendőröket. Az újságírók, tüntetők és járókelők együtt menekültek a begőzölt rohamosztagosok elől. Futottam hősiesen, mert hiába mutogattam az újságíró-igazolványt. Ha utolérnek…

Nem értek utol. Aztán a Hírszerzőn megjelent, hogy „tüntettek a nácik”, de „vége a rémálomnak”. A ballib sajtó dicsérte a rendőri intézkedés szakszerűségét. A múlt szombati rendezvényen is voltak szélsőségesek, de nem bántottak senkit, nem firkálták össze a Batthyány-örökmécsest, csak koszorút helyeztek oda. Az utat sem állták el, csupán kifejezték, hogy ezt a kormányt utálják, és szeretnének másikat. Ám a rendezvény csak addig volt békés, míg ki nem tört a rendőri erőszak. Bevitték a sajtó két munkatársát is, véletlenül épp a kormány ideológiáját támogató médiumok részéről: egyet az Indextől, egyet a hvg.hu-tól. Az indexes kollégát negyedóra múlva kiengedték a fogdáról, mert a cég ügyvédje elintézte neki. A hvg.hu munkatársa éjjel mehetett haza Kőbányáról.

Mondhatni, a kollégák baráti tűzbe kerültek. S úgy látszik, az ő emberi jogaik, szemben másokéival, sérthetetlenek: a ballib világ széltében-hosszában fel van háborodva. Tavalyelőtt a Magyar Nemzet fotósát munkavégzés közben összeverték a rendőrök, de ez a balliberális oldalnak alig tűnt fel. Most az Indexen Uj Péter főszerkesztő tiltakozik, mondván, hogy rendőrállam, Kádár-reflex, jogok sárba tiprása… És eddig mi volt, Péter? Szabadság, szerelem? Boldog, független Magyarország? A legédesebb, hogy még az SZDSZ és az MSZP is tiltakozott tegnap a parlamentben. Ki ellen? Amilyen a hatalom, olyan rendőrsége…

És még valamit: a strasbourgi emberi jogi bizottság szerint szabad tüntetni bejelentés nélkül is, amennyiben a tüntetés békés. A BRFK közölte, ez az álláspont a magyar rendőrséget nem kötelezi. Valóban: nem kötelezi. Úgyhogy rajta, magyar rendőrség! Viperára, gumibotra, most úgyis tüntetésszezon van!

Hát kötelező nekünk Európához tartozni?


Balavány György - Magyar Nemzet

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: Ervin on November 20, 2007, 02:08:02 PM

Quote from: starter on November 18, 2007, 09:31:13 AMMorvai: Magyarországon emberjogi krízishelyzet van
2007-11-18.

A magyarországi "folyamatos emberjogi krízishelyzetre" hívta fel a figyelmet a Morvai Krisztina által vezetett Civil Jogász Bizottság szombaton New Yorkban, a Szent István katolikus templomban. A bizottság tagjai nemcsak helyi magyaroknak, hanem amerikai egyetemeken is tartottak előadásokat.

A Canadahun vezéregyéniségei is megtették, amit tehetettek. Az est díszvendégét, Böjte atyát sem kímélték

Quote
„Böjte Csaba két éven belül újra errejárt némi alamizsnáért...” Kérdezem az újságírót, miként lehet ennyire sértően fogalmazni? Egyáltalán tudja valaki, hogy Böjte Csaba hány magyar gyermeket és anyát megmentett az utóbbi jópár évben? Böjte Csaba nem hiszem, hogy alamizsáért kuncsorogna a kanadai és amerikai magyarok körében, legfennebb azt hirdeti, hogy jó pár száz éhező magyar gyereknek szüksége van a világ szeretetére. A világon a legnagyobb családja neki van, ezt tisztelni kellene, nem az efféle megfogalmazásokkal sértegetni.

Egy erdélyi szitakötő

Quote
goyo által:

Az esernyo milyen szinten zavarta meg az eloadast ?
Miert kellett az urat kikiserni ? Volt valami papir kifuggesztve, hogy "zartkoru klub, csak Morvai hivoknek" ? A Magyar Haz kiket kepvisel Kanadaban ? Ha ez egy maganpenzekbol fenntartott privat klub, ennek megfeleloen kellene hirdetni, igy senki nem talalna botranyosnak, a szurt reszvetelt.

Quote
tekergo által:

Melitta, Legyszives nyilatkozzal a Canadahun politikamentessegevel kapcsolatban.Lehet vagy nem lehet?

Lehet ha te kezded a fooldalon nyilvanvaloan politikai cikk megjelentetesevel?Mi is feltehetunk oda ilyen hireket vagy csak te?

Ha en kozoltem volna ezt a forumon akkor is megelt volna 71 hozzaszolast?Esetleg akkor lehet ha a magyarorszagi jobboldalt lehet vele becsmerelni?A fair play-nek megfeleloen felteszel egy Gyurcsanyt/baloldalt tamado hirt is?

Hol van most a " Canadahun kulturalis forum ha nem tetszik el lehet tunni " kedvenc mondatod?
Latod most te magad mutattad meg nekunk elfer itt a politika is, aki akarja olvassa es ha kedve tartja hozzaszol.Orok hala neked nagyasszonyunk.

Kedves elvtarsak kitort a demokracia itt Kanadaban a Canadahun-on, 2007-ben.

Pezsgot mindenkinek.......

Quote
Melitta által:

Tovabbra sem politizalunk a forumon.
A cikk ami nem nyerte el tetszesedet az hirekben szerepel es nem kotelezo hozzaszolni.A forumra tovabbra se fogjuk a politikat becsempeszni ha esetleg erre gondoltal.Pezsgot meg bonthatsz mert nem sokara a canadahun szulinapja lesz.

Quote
Pufi által:

Tobb ujra olvastam a Bojte Csaba tiszteletes kapcsan emlitett ,,alamizsna,, dilemat. Semmi sertot nem talaltam benne. De nemcsak en....

Quote
Egy szó sem esett arról, amiről Morvai Krisztina beszélt...Nézzék meg ,mi a helyzet most...a bíróságok ítéletei mit igazolnak illetve kiket? Mégis mi a fenének egy ilyen fórum, ha mellébeszél?
Van valakinek fogalma mi történt 2006. októberében Budapesten? Hány kanadai hozzászóló szemét lőtték ki és hánynak törött el a csontja? Hányat vittek börtönökbe innen, akik hozzászóltak? Mihez is...?

Quote
Pufi által:

Kedves E.Agnes jomagam iseremm a Bojte atyat, annak karitativ tevekenyseget, korabbi kanadai utjan az adakozoi kozt voltam - ellentetben esetleg masokkal akik itt most verik a melluket - de nem tudom meg mindig, hogy mi a serto az alamizsnaban. Kulonosen
akkor amikor a Te valaszaid meglehetosen otrombak, amit az ember egy ilyen ertelmes kislanytol nem var

Quote
Valotte által:

Ez nagyon dícséretes, hogy adakoztál Böjte aztának alamizsnát, illetve az arra rászorulóknak.

A különös (esetleg) nekem az, hogy arról elmélkedsz, hogy valakik (kik?) verik itt a mellüket.

Tisztelettel!

Quote
cathy222 által:

Sértő? Inkább megalázó!
Alamizsna: Koldusnak juttattot (csekély) (pénz)adomány. Illetve jelent még méltánytalanul csekély anyagi segítséget.

Ebben a szerencsétlen megfogalmazásban Böjte Csaba koldus, akinek kiszúrjuk a szemét néhány fillérrel. Bár ő inkáb támogatást kér, nem is maga, hanem a Dévai Gyermek-otthon részére, az erdélyi magukra maradt -már nem is csak magyar- gyermekek részére.

Nem érdemli meg ezt a pejoratív megfogalmazást.

Quote
kukonyaöreglány által:
Szomoruan hallom hogy nem csak itthol hazánkban de nállatok sem értik meg egymást a magyaremberek. vannak népek akik a bajban még szorossabban össze tartanak,nem pedig széthúznak

Quote
FiFike által:

Mi akik itt elunk 30+ eve nincs jogunk beleszolni az otthoni "dolgokba" !!
...


http://www.canadahun.com/kanada/botrany-a-torontoi-magyar-hazban....html

starter: És FiFikének lett igaza. 178 vélemény után már nincs tovább hozzászólás.

Melitta oldalán megint előkerült a láncos-lakat. A téma bezárva. Több üzenetet nem fogadnak.

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: Kovi on November 20, 2007, 04:20:11 PM


egy hazai fórumon olvastam :
Számomra nagy öröm, hogy ezek a néven nevezett emberek utálják, szidják Morvait! Ez azt jelenti, hogy értelmes dolgokat mond s cselekszik a magyarság érdekében és ezért ÉRDEMES kiállni mellette! Kedves Kriszta néni csak így tovább!

És mennyire igaz! Köszönjük Morvai Krisztinának és a bizottság tagjainak!

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: starter on November 21, 2007, 10:40:03 PM


Bede Fazekas Zsolt, a Torontói Magyar Rádió főszerkesztője szólt ismét a kedves hallgatókhoz a múlt hét végén:


Annak ellenére, hogy a Torontói Magyar Kultúrközpont vezetősége idén közel 100.000 dollárt költött, hogy ne ázzon be a tető, a Civil Jogász Bizottság vasárnapi beszámolójára az önök által is jól ismert Kerekes Sándor két esernyőt is hozott magával.
Mint később kiderült, nem a nedvesség ellen. Gondolom, erről már sokan értesültek városszerte – ha nem, akkor biztosan fognak majd. Tele van az internet ezzel a történettel. Na de – félretéve a tréfát – az eset azért figyelemre méltó, mert az történt, hogy valaki szubjektív véleményének, elfogultságának engedve, bátornak hitt hőstettet hajtott végre – hogy értsék, miért mondom mindezt:

Nemrégen a helyi Magyar Televízió szerkesztője, aki egyben a Menora főszerkesztője is, vitriolos kis írást jelentetett meg. Ebben a Torontói Magyar Rádió főszerkesztőjét – tehát engem – amtiszemitának, fasisztának és III/III.-as ügynöknek titulált.
Az imént említett Kerekes Sándor egy internetes fórumban, a napokban - miután kifejeztem nemtetszésemet az említett Menora cikkel kapcsolatban, többek közt az ügynök vád miatt azt írta, hogy ideje bátran a nyilvánosság elé állni és bizonyítékokkal alátámasztani a vád ellenkezőjét – ami szerintem furcsa, ugye azt hinné az ember, hogy előbb a vádlónak kell valamiféle bizonyíték birtokában lenni és csak aztán vádaskodni. És azután jöhet majd a védekezés. Kivéve - persze az egész csak aljas hazugság, kísérlet a másik tudatos tönkretételére.

Nohát hogy jön ez ide?

Weisz Péterrel, a Magyar – Izraeli Baráti Társaságok Országos Szövetségének alelnökével Molnár Pál készített egy interjút. Ebben Weisz elmondja:

“Katasztrófa, hogy törvény híján egyéni megítélés alapján lesz valaki antiszemita.”

És itt futnak össze a szálak, a két történet. A két torontói honfitársunk úgy címkéz, ahogy éppen a helyzet megkívánja. Ahogy nekik jólesik. Ha úgy gondolják, akkor holnaptól a Torontói Magyar Rádió főszerkesztője antiszemita és III/III-as ügynök.
Képtelenek a normális párbeszédre, hiszen milyen beszélgetést lehet lefolytatni a megelőlegezett, esernyőkre festett vádaskodás, vagy a hírlapban megjelent hazugságözön után? Lehet ezután normálisan bármiről is tárgyalni?

Na de beszéljen tovább Weisz Péter, és ha valamit nem értettek volna mindabból, amit most elmondtam, tán az is majd világossá válik az interjú után. Ha nem, akkor hívjanak.

Bede Fazekas Zsolt

***

És az interjú: meghallgatható a Torontói Magyar Rádió archívumában.

Elhangzott: 2007. November 17-én.

Itt található, letölthető >>> http://www.parameter.elosoft.com/adas.html

A hangfelvételen Weisz Péter interjúja a 46.-ik percnél kezdődik.

Lejegyezte: Bokodi György

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: Kovi on November 22, 2007, 01:18:42 PM

Quote
A Canadahun vezéregyéniségei is megtették, amit tehetettek. Az est díszvendégét, Böjte atyát sem kímélték

Quote
„Böjte Csaba két éven belül újra errejárt némi alamizsnáért...” Kérdezem az újságírót, miként lehet ennyire sértően fogalmazni? Egyáltalán tudja valaki, hogy Böjte Csaba hány magyar gyermeket és anyát megmentett az utóbbi jópár évben? Böjte Csaba nem hiszem, hogy alamizsáért kuncsorogna a kanadai és amerikai magyarok körében, legfennebb azt hirdeti, hogy jó pár száz éhező magyar gyereknek szüksége van a világ szeretetére. A világon a legnagyobb családja neki van, ezt tisztelni kellene, nem az efféle megfogalmazásokkal sértegetni.

Egy erdélyi szitakötő

...

Bartus, aki New York-ban árva: ...


Böjte "atya" árvái

Bartus László
2007. november 22.



Nem készítettem naptárt Böjte Csaba programjairól, csak arra emlékszem, hogy alig van hónap, amikor ne kapnék hírt arról, hogy Böjte Csaba szerzetes, a dévai árvák atyja, itt lép fel Amerikában. Már meg is jegyeztem: Böjte Csaba talán Amerikába költözött, itt alapított menhelyet az árváknak? Hisz állandóan itt van. Hogy mennyit, azt nem tudom, de attól tartok, többet van velünk, mint az árváival.

Minden tisztelet azé, aki árvákat karol fel. Ám ez bizonyos felelősséggel is jár. Sok pénzre van szükség, tudom, azt pedig látom, hogy Böjte szerzetes gyűjti a pénzt derekasan Amerikában. Biztos vagyok abban, hogy eközben állandóan az árváira gondol, és arra, hogy a pénzgyűjtés miatt nem láthatja őket. Vagy csak ritkán, ha egyáltalán még emlékszik rájuk. Ha ugyanis nem Amerikában szedi a pénzt, akkor Magyarországon szerepel. Aradszky László fénykorában nem lépett fel annyit, mint a jólelkű, szerény szerzetes. Böjte atya árvái már kettős árvák lehetnek, mert egyszer elveszítették a szüleiket, másodszor a pártfogójukat, akit magával ragadott a szereplés és a pénzgyűjtés kényszere. Ők már Böjte Csaba árvái is.

Biztosra veszem, hogy Déván vannak olyanok, akik a gyerekeket ellátják. Speciel őket szívesebben látnám, mint Böjtét. Mert ami szép ebben a munkában, azt ők végzik. Böjte Csaba sztár, nem árvagondozó. Az árvagondozókat jobban szeretem, mint a sztárokat. Egy gyereknek nemcsak fizikai, lelki szükségei is vannak. Nem hiszek olyan gyerekvédelemben, amelyik elszakad a gyerektől. Ha gyerek lennék Déván, én nem állnék szóba a Böjte atyával, ha nagy ritkán megjelenik. Függetlenül attól, hány dollárt dugtak a zsebébe Amerikában.

Mielőtt bárki megkövezne, kijelentem: senkinek nincs joga kritizálni azt, aki árvákat ment. Legfeljebb egy árvának. Én pedig az vagyok, és akkor most megmondom a véleményemet. Egy árvának ugyanis lehet véleménye az árvamentőkről, mert jobban érzi, mi van egy árvagyerek szívében. Én is kettős árva vagyok, mert már az örökbefogadó szüleim sem élnek. Ebben a minőségemben azonban szerencsésebb voltam, mint Böjte szerzetes árvái, mert az én örökbefogadóim soha nem hagytak magamra, semmilyen nemesnek mondott cél érdekében. Nem járták a világot, hanem velem voltak. És ez fontosabb volt nekem, mint a pénz. Nemcsak Böjte ment árvákat, sokan mások is, de őket senki nem ismeri. Nekik nincs idejük tekeregni, és eszükbe sem jut a szereplés.

A baj nemcsak ez. Nem tudom, ki hallott már jobboldali és baloldali árvákról? Böjte árvái jobboldaliak. Néha szélsőjobboldaliak. Böjte legutóbb Morvai Krisztina handabandázó bandájával lépett fel, és állandóan politikai gyűléseken szerepel. Nem mint magánember szónokol, szavainak hitelét azok az árvák adják, akiket hetek óta nem is látott. Az árvák ügyét állítja politikai harcok szolgálatába, az ő fegyverei az ő árvái. Ez mérhetetlenül erkölcstelen. Ha én dévai árva lennék, és ezt hallanám, biztosan elhagynám a világhírű Böjte-rezervátumot, inkább az utcát választanám. Aki ezt nem érti, annak fogalma sincs az árvákról.

Én tudom, mit jelent az, amikor valakiről lemondanak a szülei és elhagyják. Ismerem ezt az érzést, és az egész életen át tartó küzdelmet az elvetettség és a hátrányos helyzet miatt, amit egy kisgyerek nagyon is világosan átél. Azt is tudom, mit jelent egy gyereknek, amikor valaki felkarolja, magához öleli, felneveli, otthont és szeretetet ad neki. Látom, mi lett azokból, akiket örökbefogadtak, és azokból, akiket nem.

De tudom azt is, mit jelent egy ilyen gyereknek az, ha felhasználják. Még akkor is, ha most nem tud róla, majd csak utólag tudja meg. Nem szép, ha valaki elhagyja a gyerekét, de az még erkölcstelenebb, ha valaki felhasznál elhagyott gyereket. Böjte pedig ezt teszi. És ebből a szempontból mindegy, hogy jobboldali vagy baloldali politikai szereplését hitelesíti árvákkal, és melyik párt oldalán csattog a sarujában. Ha Gyurcsány gyűlésein pózolna, az éppen olyan taszító lenne. Az árvák ügye pártokon felül áll. Az árvák mindenkiéi. Ezeket az árvákat már most utálják a nem (szélső)jobboldaliak. Fordított esetben a jobboldaliak utálnák a dévai árvákat, akik erről mit sem tudva kanalazgatják a bablevest. Az ő szerencsétlenségükkel hitelesítenek egy politikai irányzatot. Ez felháborító visszaélés. Böjtének nincs joga ehhez.

Az nem érv, hogy Amerikában azért adnak pénzt, mert Böjte jobboldali pártelkötelezett. Amerikában több a nem jobboldali és a sehova el nem kötelezett. Böjte egy kisebbséghez jut el pártossága révén, aminek az árvák látják kárát. Az amerikai magyarok akkor is adnának árváknak pénzt, ha Böjte semmiféle párt mellett nem kampányolna. Sőt, a többség akkor tisztelné, ha az árvákat nem keverné a piszkos politikába. Hogy megmentettek sok árvát, nem jogosít fel mindenre. És politikát csinálni árvagyerekekből, a világ legnagyobb arcátlansága. Egy paptól leginkább.

http://www.nepszava.com/index.php?topic=1&page=3977

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: starter on November 22, 2007, 05:57:31 PM

Quote
A baj nemcsak ez. Nem tudom, ki hallott már jobboldali és baloldali árvákról? Böjte árvái jobboldaliak. Néha szélsőjobboldaliak.

Normális ez a pasas?

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: drDukcsik on November 22, 2007, 06:03:54 PM

Quote from: starter on November 22, 2007, 05:57:31 PM
Quote
A baj nemcsak ez. Nem tudom, ki hallott már jobboldali és baloldali árvákról? Böjte árvái jobboldaliak. Néha szélsőjobboldaliak.



Normális ez a pasas?

Aki a NewYorky nepszabainak ir , az lehet normalis?

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választPost by: Apcol2003 on November 22, 2007, 10:15:38 PM

Quote from: starter on November 21, 2007, 10:40:03 PM
Bede Fazekas Zsolt, a Torontói Magyar Rádió főszerkesztője szólt ismét a kedves hallgatókhoz a múlt hét végén:


Nemrégen a helyi Magyar Televízió szerkesztője, aki egyben a Menora főszerkesztője is, vitriolos kis írást jelentetett meg. Ebben a Torontói Magyar Rádió főszerkesztőjét – tehát engem – amtiszemitának, fasisztának és III/III.-as ügynöknek titulált.
Az imént említett Kerekes Sándor egy internetes fórumban, a napokban - miután kifejeztem nemtetszésemet az említett Menora cikkel kapcsolatban, többek közt az ügynök vád miatt azt írta, hogy ideje bátran a nyilvánosság elé állni és bizonyítékokkal alátámasztani a vád ellenkezőjét – ami szerintem furcsa, ugye azt hinné az ember, hogy előbb a vádlónak kell valamiféle bizonyíték birtokában lenni és csak aztán vádaskodni. És azután jöhet majd a védekezés. Kivéve - persze az egész csak aljas hazugság, kísérlet a másik tudatos tönkretételére.

És itt futnak össze a szálak, a két történet. A két torontói honfitársunk úgy címkéz, ahogy éppen a helyzet megkívánja. Ahogy nekik jólesik. Ha úgy gondolják, akkor holnaptól a Torontói Magyar Rádió főszerkesztője antiszemita és III/III-as ügynök.
Képtelenek a normális párbeszédre, hiszen milyen beszélgetést lehet lefolytatni a megelőlegezett, esernyőkre festett vádaskodás, vagy a hírlapban megjelent hazugságözön után? Lehet ezután normálisan bármiről is tárgyalni?

Bede Fazekas Zsolt

Latom Zsolt, hogy neked is kezdenek problemaid lenni az olvasassal.
Egy dolgot latsz irva, de egy masikat ertesz rajta.
Habar nyilvanosan megragalmaztal a radioban, egyenlore beerem azzal hogy a szoveget, esetleg tovabbi tanulmanyozasra, ujra az emlekezetedbe idezzem. Te nem ezt mondtad a radioban. Ott hazudtal. Az alabbiak fenyeben esetleg meg kellene fontolnod mi a teendo:

Kosaras barátod hónapok óta mocskol újságjában.
Ti antiszemitát, fasisztát, ügynököt csináltok belölem, mert másképpen nem tudtok tönkretenni.

"Amit mas csinal azert en nem vagyok felelos, csak azert, amit en csinalok.
Eszemben sincs teged tonkretenni! Abbol senkire sem szarmazna semmi jo, legkevesbe ram. Hosszu baratsag utan marhasag ilyesmit feltetelezni.
Korabbi leveleidben rendre kimutattam az antiszemitat, az toled, es nem tolem jon. Hogy ugynok voltal-e vagy sem, arrol en semmit nem tudok, habar hallottam pletykakat, de nem hittem el oket. Az en szememben nem vagy ugynok es ezzel kapcsolatban megmaradok az allaspontomnal addig, amig te magad majd elmondod, hogy mik a tenyek. Latod, ezzel a vaddal szembenezni, ahhoz kell a batorsag, a karakter, a ferfias ero. Ha az voltal, ismerdd el es ha nem voltal, akkor azt jelentsd ki. De te hallgatsz. A hireszteles terjed, te pedig izzadsz miatta. Mi az ami meggatol abban, hogy szot emelj? Miert nem koveteltel helyreigazitast a Pufitol, miert nem irtal levelet "valahova," mint en? Barhova! Te csak irdd meg szepen azt a levelet es en pedig szepen, turelmesen megvarom.
Azzal pedig, hogy te nekem nem tartozol eszamolni, ne is probalkozz! Valoban nem tartozol nekem elszamolni, erre neked, es kizarolag neked van szukseged, nekem nincs. Neked viszont nagyon."

Mint lathato, ez pontosan az ellenkezoje annak amit allitottal rolam.

Tehat?

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: Ervin on November 22, 2007, 11:26:25 PM


Tehát? Antiszeminizmus?

Földijeim! Apcol! Mielőtt tovább pörög ez a vádaskodás özön! Meghallgattátok a Weisz urat a riportműsorban? És nem használt? Kár.


Ki tudná megmondani közületek, mit jelent az hogy valaki antiszemita?

Nem szómágiára kellene törekedned kedves Apcol. Légy gerinces. Ne kertelj, mert nem használ itt a ködösítés, és a kétértelmű parttalan szómágia. Ha vádolsz, akkor vádolj. Bizonyíts. Egyszerű, ha van mivel.

Tíz évig barátkoztatok? Akkor most mi történt? Állj elő, légy bátor, ne sunyíts és nézz szembe a barátoddal, ha nem tetted meg idáig. Ha tíz év alatt nem tetted meg! Mondd meg nyíltan magyarul: mond ki, mi a bajod. Bántottak? Ha igen, monnd el. Hol bántott, mikor, ki, hogyan, miért??

Apcol, adós vagy. És még te várakozol? Mi célból? Adósa vagy a barátodnak. És mostmár nekünk is, akik ezt itt olvassuk.

Tehát?

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: starter on November 23, 2007, 08:54:09 AM




Kísértetiesen hasonllít ez a szituáció arra, amikor nemrég a Parlamentben Navracsics Tibor felszólat:


http://www.youtube.com/watch?v=yAwgB_GcuB4

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök múlthét végén egy angol napilapnak interjút adván a Fideszt antiszemitizmussal vádolta meg. Párhuzamot vont a Fidesz Magyar Polgári Szövetség és az antiszemitizmus között. Az antiszemitizmus jelenségét a Fidesz Magyar Polgári szövetség bátorításának tulajdonítva. Nehéz vádak ezek, súlyos vádak. Vigyázni kell vele, mert sok helyre fröccsennek. Ezért kell nekem is pontosan fogalmazni.

Miniszterelnök úr! Arra kérem, hogy nézzen a szemembe, bár tudom, hogy ez nem kellemes önnek.

Arra kérem, mondja meg, ... mondja meg, hogy ön antiszemitának tart e engem?
Válaszoljon. Most legyen bátor és válaszoljon. Bólintson egyet vagy rázza meg a fejét. Antiszemitának tart engem?

Antiszemizának tart?

Mutasson egy embert innen, ebből a frakcióból, a patkónak ebből a részéből, akit ön antiszemitának tart. Mutasson! Álljon föl és mutasson! ... ....

Ez súlyos vád! Most akarom, másodszor, ebben a parlamentben kijelenteni - egyszer már elmondtam, de akkor úgy látszik önök nem figyeltek - talán a saját szobrukat csiszolgatták. A Fidesz Magyar Polgári szövetség a történelme során sohasem vállalt semmilyen közösséget egyetlen diktatórikus politikai rendszerrel, egyetlen diktatórikus politikai eszmével sem. Ez mindíg is így volt. Tudjuk ... tudjuk, hogy van ebben az országgyülésben olyan párt, amelynek a jogutódja igenis vállalt diktatúrával rokonságot, onnan származtatja magát.
A Fidesz Magyar Polgári szövetség nem vállalt sohasem közösséget. Sőt. A Fidesz Magyar Polgári Szövetség 1988 tavaszán azért alakult meg, hogy ne legyen diktatúra Magyarországon. Visszautasítom ezeket a vádjait! Visszautasítom ezeket a vádjait, mert méltatlanok! Méltatlanok, különösen egy külföldi napilapban. Nincs módja egy angol újságolvasónak annak utánanézni, hogy igazak e az önök megállapításai, vagy nem. Méltatlan, sunyi vádaskodás ezt egy angol napilapban megtenni. Nagyon kérem, hogy ne tegye!
És ha már egyúttal teszi, akkor arra is kérem, hogyha már ilyen tág kategóriában fogalmaz, akkor legyen szíves itt majd a válaszában felállni, és határolódjon el a 2005 áprilisán, az MSZP kongresszusán elhangzott - úgymond - kódolt antiszemitszemitizmussal, amelyet a 168 óra megörökített Nagy József tollából.

Határolódjon el Zuschlag Jánostól és az előbb nég itt ült Arató Gergely államtitkártól, akik annak idején a Terror Háza előtt antiszemita poénokat eregettek el.

És még valamire kérem önt: ha már antiszemitizmusról beszélünk! Én úgy tudom, hogy az ötvenes években Izrael állam diplomáciai jegyzékben kérte a Magyar Népköztársaságot, annak kommunista vezetését, hogy fejezze be a zsidók kitelepítését. Erre azt válaszolta a Magyar Népköztársaság, hogy nem a zsidókat, hanem a polgári elemeket telepíti ki az országból.

De volt egy ház. Amelynek különösen hányatott sorsa volt. A Szemlőhegy utcában volt egy ház, amely ma a Magyar Köztársaság miniszterelnökének hivatalos rezidenciája. Ezt először a nyilasok vették el a zsidó tulajdonosától. Utána visszaadták neki, majd az ötvenes években államosították, a kommunisták vették el a tulajdonosától. Ma, a Magyar Köztársaság miniszterelnökének hivatalos rezidenciája!

Bocsánatot kértek az egykori zsidó tulajdonostól, vagy az ő leszármazottaitól?

Önök jönnek antiszemitizmussal?
Önök vádolnak minket antiszemitizmussal?

Kérjen bocsánatot!

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: starter on November 23, 2007, 12:05:38 PM

Quote from: Ervin on November 22, 2007, 11:26:25 PM
Tehát? Antiszeminizmus?

Földijeim! Apcol! Mielőtt tovább pörög ez a vádaskodás özön! Meghallgattátok a Weisz urat a riportműsorban? És nem használt? Kár.

Az antiszemitizmus vádja mint politikai eszköz


Összefoglalás

Az antiszemitizmus vádja mindennapos eszközzé lett a mai magyar belpolitikai küzdelmekben. Mind az MSZP, mind az SZDSZ politikusai, valamint a hozzájuk közel álló újságírók egyre gyakrabban alkalmazzák az antiszemitizmus vádját politikai ellenfeleikre, így próbálva diszkreditálni őket a hazai, az európai és amerikai politikai és értelmiségi körökben. A jelenség mesterséges feszültséget gerjeszt a magyar társadalmi életben, miközben megpróbálja elterelni a figyelmet az ország egyre romló gazdasági és pénzügyi helyzetéről.

Elemzés

Közép-Európában Magyarországon él a legnagyobb számú zsidóság. A népcsoport nagyságát pontosan meghatározni nem lehet, mert a zsidóság az 1990-es évek elején a magyarországi kisebbségi törvény kodifikációs folyamatában - a 13 regisztrált kisebbségi etnikummal ellentétben - nem kívánta magát nemzeti kisebbségként bejegyeztetni. A létszám pontosabb meghatározásának másik akadálya a magyarországi zsidóság asszimilációs és integrációs fokának rendkívül széles skálája, mely az aktív vallásgyakorlástól és a gyülekezeti életben való részvételtől az ateista - gyakran a kultúrában megnyilatkozó - identitásőrzésen át a vegyes családokban a néhai felmenők emlékének zsidó rítusok nélküli őrzéséig terjed. A magyarországi zsidóság létszámát 100-150 ezer közöttire tehetjük - az identitás definíciójától függően -, ami Magyarország lakosságának mintegy 1-1, 5 %-át jelenti.

A magyarországi zsidóság társadalmi élete gazdagon és sokszínűen tagolt. Budapesten található Közép-Európa egyetlen rabbiképzője és legnagyobb zsinagógája, működik zsidó általános iskola és gimnázium, számos társadalmi és kulturális egyesület, megjelenik több sajtókiadvány. Magyarországon - főleg Budapesten - aktívan jelen van az izraeli tőke, izraeli állampolgárok ezrei vásárolnak lakóingatlant, és több ezerre tehető a magyar-izraeli kettős állampolgárok száma.

A legújabb kori antiszemitizmus-vita Magyarországon az 1990-es évek elején, a szocialista rendszer összeomlása után kezdődött.

Az első szabad választásokat a nemzeti liberális -kereszténydemokrata irányultságú Magyar Demokrata Fórum nyerte.

A liberális Szabad Demokraták Szövetsége - erős ellenzéki pozícióból - azonnal nacionalizmussal vádolta meg az új kormányzó pártot, és politikusai valamint értelmiségi szimpatizánsai európai és észak-amerikai előadó körútjaikon és nyugati publikációikban a magyarországi nacionalizmus és antiszemitizmus veszélyére igyekeztek felhívni a nemzetközi közvélemény figyelmét.

E sok valótlanságot terjesztő, az első demokratikus magyar kormányt a külföldi sajtóban, nyugati egyetemi előadásokon és politikai körökben lejárató támadássorozatnak - melyet a magyarországi sajtó politikai irányultságának megfelelően azonnal közvetített a magyar közvéleménynek - egyik nem várt hatása az

lett, hogy a Magyar Demokrata Fórumból kivált a radikális Magyar Igazság és Élet Pártja. A párt elnöke, Csurka István, valamint egyes politikusai a párt megalakulásától kezdve számos antiszemita megnyilatkozást tettek, és így az európai és amerikai politikai közvélemény és a sajtó hamarosan besorolta az európai szélsőséges antiszemita pártok csoportjába. A párt az 1998-as választásokon átlépte az 5%-os parlamenti küszöböt és 13 fős frakciójával jobboldali ellenzéke lett az Orbán Viktor vezette jobbközép kormánynak.

A baloldali szocialista-szabaddemokrata ellenzék ekkor kezdte alkalmazni azt a politikai taktikát, amellyel Orbán Viktort és a Fideszt megpróbálta jobb felé szorítani, "odanyomni" a MIÉP-hez.

Ennek egyik legfőbb eszköze a folyamatos "elhatárolódás" követelése volt Csurka István és pártja minden, a baloldal által antiszemitának nyilvánított megnyilatkozásától. Ez a kommunikációs taktika egyrészt folyamatosan napirenden tartotta az antiszemitizmust mint aktuális belpolitikai veszélyt, másrészt

- az elégtelen mértékű és határozottságú elhatárolódások folyamatos emlegetésével - igyekezett fokozatosan felépíteni Orbán Viktor és a Fidesz "rejtett antiszemita" képét. E tevékenységhez a szocialista és szabaddemokrata politikusok valamint újságírók jó ürügyet találtak egy-két kétes értékű újságcikkben, továbbá segítségül hívták nyugat-európai és amerikai kollégáikat is, akik számos cikket jelentettek meg az Orbán-kormány négy éve alatt a magyarországi antiszemitizmusról és a kormány elégtelen fellépéseiről az antiszemitizmus ellen.

Azok a gyakorlati lépések, amelyeket az Orbán-kormány tett a magyarországi zsidó közösség történelmi emlékeinek és kultúrájának megőrzése és társadalmi integrálása érdekében - pl.1999-től a neonáci demonstrációk betiltása, a Holokauszt-emléknap bevezetése az iskolákban, a Dohány utcai zsinagóga tatarozásának több száz millió forintos támogatása, a Holokauszt Múzeum alapításának kezdeményezése, a Páva utcai Holokauszt-emlékmű alapkövének letétele - nem tudták ellensúlyozni a vádakat. Az antiszemitizmus körüli hisztériakeltés akkor sem csillapodott, amikor - a 2002-es választások során - a MIÉP kiesett a parlamentből.

Az antiszemitizmus vádja mára súlyos politikai fegyverré vált a ma kormányon lévő politikusok kezében, amelyet lépten-nyomon használnak Orbán Viktor és a Fidesz - főleg nemzetközi - lejáratására, diszkreditálására. A szocialista-liberális kormány

- hogy igazolja egy évtizedig folytatott kommunikációs taktikáját

- törvényt alkotott a "gyűlöletbeszéd" megfékezésére. A törvényt a köztársasági elnök - a szólásszabadságot korlátozó cikkelyei miatt - az Alkotmánybírósághoz küldte, normakontrollra. Nem várt fejleményként a törvény ellen foglalt állást a kormányzó SZDSZ néhány politikusa és a liberális párt volt elnöke, Kis János is.

Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában ma is viszonylag gyakran olvasható egy-egy baloldali politikusi vagy újságírói megnyilatkozás a jobboldal által gerjesztett vagy megtűrt magyarországi antiszemita megnyilatkozásokról. Magyarországon pedig a sajtó egyes megnyilatkozásai tudatosan provokálják az embereket, antiszemita megnyilvánulásokat remélve. Ezt tette például a Tilos Rádió, amikor karácsony estéjén a keresztények kiirtását hirdette. Ennek a forgatókönyvnek következő bekezdése egy izraeli zászló elégetése volt a fenti rádióműsor elleni tüntetésen. Köztudott, hogy magyarországi tüntetéseken nem szokás zászlót égetni, konzervatív, keresztény érzelmű magyar állampolgárok - akik a tüntetők voltak - általában nem tartanak otthon izraeli zászlót, és a tüntetést nem Izrael, hanem a Tilos Rádió hangvétele elleni tiltakozásként szervezték. Az izraeli zászló megjelenése, elégetése és az égetés gondos lefilmezése az előkészített provokáció gyanúját ébreszti az elemzőben.

Az utóbbi napokban éles szócsata alakult ki a Fidesz és az MSZP politikusai között. Miközben a Fidesz követelte a február 13-ára tervezett provokatív célú, nem túl nagy számú neonáci tüntetés betiltását, Kovács László pártelnök kijelentette, hogy az MSZP az európai parlamenti választások kampányában nagy hangsúlyt helyez majd a jobboldali radikalizmus bemutatására.

Következtetés

A Magyar Gallup Intézet 1993 óta évente vizsgálja az antiszemita és romaellenes előítéletek alakulását Magyarországon. Adataik azt mutatják, hogy az elmúlt tíz évben a zsidósággal szemben nyíltan vállalt fenntartások mértéke jelentősen visszaszorult. Amíg 1993-ban a felnőtt lakosság 14 %-a mondta azt, hogy "nem kedveli a zsidókat", addig az így nyilatkozók aránya 2002-ben és 2003-ban már csak 6-7%.

A mai Magyarországon az antiszemitizmus perifériális társadalmi jelenség, nincsenek szélsőséges megnyilatkozási formái (épületrongálás, temetőrongálás, emberek bántalmazása), a zsidó közösségek ugyanolyan biztonságban élnek, mint a társadalom bármilyen más csoportjai vagy tagjai. A magyar társadalom túlnyomó többsége nem foglalkozik a kérdéssel, illetve nem tartja fontosnak azt. Ám a zászlóégetéshez hasonló incidensek valóban alkalmasak a társadalmi feszültség növelésére, és hozzájárulhatnak a zsidó közösség egyes tagjainak fenyegetettség-érzéséhez. S ez az érzés csak mélyítheti a szakadékot a zsidó közösség tagjai és a nem zsidó többség között.

Az antiszemitizmus veszélyének napirenden tartása nem egyéb, mint a polgári oldal politikai és erkölcsi diszkreditálására felelőtlenül használt politikai eszköz. Az antiszemitizmus vádja általában nagyobb hangsúllyal akkor jelenik meg, amikor a posztkommunista erők rosszul állnak a közvélemény-kutatási mutatók szerint. Ezt igazolja a szocialista pártelnök fent idézett kijelentése is.

/budapestanalyses.hu/

Title: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: admin on November 26, 2007, 08:37:32 PM

MagyarTV - Toronto's Hungarian Channel
2007. november 25.



A "Botrány" - A tiltakozó magánszáma / video
A Civil Jogász Bizottság előadása a Magyar Házban

A Civil Jogász Bizottság a Magyar Házban tartott előadást.
Egy tiltakozó is előadta magát.

http://mtvtoronto.blogspot.com/

Producer - Kövessy Zsolt

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: citizen on November 27, 2007, 01:28:42 AM

Quote from: admin on November 26, 2007, 08:37:32 PMA "Botrány" - A tiltakozó magánszáma / video

Ezen a videó felvételen most legalább láthatja magát külső szemlélőként Kerekes zsidrák, hogy milyen szánalmas pitlák volt.

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: starter on November 27, 2007, 12:05:06 PM

Krízishelyzetünk hírét vitték világgá
Morvai Krisztina: az unió hasson oda, hogy a kormány hagyja abba az emberi jogok megsértését.

Az uniónak módjában állt volna kikényszeríteni, hogy a magyar kormány tartsa tiszteletben az emberi jogokat, de nem tette. Ezért a Morvai Krisztina által vezetett Civil Jogászbizottság az ENSZ segítségével szeretne nyomást gyakoroltatni az Európai Unióra, hogy követelje meg Magyarországon a szabadságjogok biztosítását.

„Elmondtuk, hogy még most is folynak a koncepciós perek”

– A Civil Jogászbizottság delegációja a múlt héten jött vissza amerikai útjáról. Hányan képviselték a bizottságot, és kiknek tartottak előadást?

– Négyen képviseltük a bizottságot, Juhász Imre, Szöőr Anna, Gaudi-Nagy Tamás és jómagam. Az észak-amerikai magyar szervezetek mellett számos egyetem hallgatóinak tartottunk előadásokat, illetve az ENSZ-ben dolgozó szakértőkkel folytattunk háttérmegbeszélést a magyarországi emberi jogi krízishelyzetről.

– Még mindig a tavaly őszi eseményekről szóltak az előadások?

– Hangsúlyozottan nem a tavaly október 23-i eseményekről volt szó, mert ez olyan lett volna, mintha történelemről beszélnénk, hanem a mai napig tartó emberi jogi krízishelyzetről. A tizenötmilliós magyarságnak egyet kell értenie abban, hogy 1956, illetve a rendszerváltás olyan értékei, mint a szabadság, a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok, alapvető megőrzendő értékeink.

– Nem említette a szociális jogokat.

– Ez fontos kérdés. Mi is így gondoljuk. Nagyon jól kitapintható Magyarországon is, hogy az egyik oldalon létezik egy magát realistának tartó csoport, amelyik abból indul ki, hogy a kapitalizmusnak vannak bizonyos törvényszerűségei, például az, hogy úgy működik a piacgazdaság, hogy minél kisebb költséggel, minél nagyobb hasznot kell realizálni. Tehát elfogadják, hogy a munkavállalói jogokat, a munkaerő árát, illetőleg a jövedelmeket korlátozni kell. Realista szemléletükkel magyarázzák azt is, hogy nem kell nagyon bolygatni azt, hogy Magyarországon a magyar vállalkozók hátrányban vannak a külföldi vállalkozókkal szemben. A másik oldalon találjuk a nemzeti érdekeket, a szociális jogokat, a munkavállalói, a szakszervezeti jogokat erőteljesen hangsúlyozó csoportot. És ennek a kettőnek a feszültsége tapasztalható Magyarországon is éppúgy, mint az Egyesült Államokban.

– A jogvédőknek, az elszegényedő társadalmi rétegek gondjai miatt, most főleg a szociális jogokért kellene küzdeniük, ehelyett – a rendszerváltás után tizenhét évvel – ismét a szabadságjogok megőrzéséért folyik a harc.

– Nagyon jó a megállapítás. A szabadságjogok megléte ugyanakkor nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy a szociális jogokról egyáltalán elkezdődhessen valamiféle diskurzus. Amíg a status quót nem lehet megkérdőjelezni, mert ha megteszed, kilövik a szemedet, addig nem tudunk beszélni a szociális szerzett jogok védelméről sem. Tehát a szólás- és véleményszabadságnak, a gyülekezési jogoknak a biztosítása, mind olyan előfeltétel, amelyre a társadalmi vita ráépülhet. Mert a mostani sztrájkok, tüntetések idején a gyülekezési jog olyan helyzetben van, hogy ha harminc ember kimegy az utcára, akkor a hatalom azonnal erődemonstrációt rendez. Ezért kell összefogni legalább a szabadságjogok mentén. Természetesen szeretnénk a szociális jogok védelméért is tenni, de amíg nem tudunk beszélni, nem tudunk vitatkozni, mert szemen lőnek bennünket, amíg nem tudunk kimenni az utcára tiltakozni a megalázó szociális és gazdasági intézkedések ellen, addig a politikai és polgári jogoknak a biztosítása az alapkérdés.

– Eközben családok feje felől árverezik el a házat adó- vagy a lejárt banki tartozás miatt. Ha a cégeket megilleti a csődvédelem, a családokat vajon miért nem? Úgy tudom, Angliában a bankoknak is viselniük kell a kockázatot a kihelyezett hiteleikért, és törvény védi a fizetésképtelenné vált családok otthonát, és bíróság állapíthatja meg csődbe jutott családnak még elviselhető törlesztőrészletet.

– Amiről ön beszél, ahhoz emberközpontú társadalompolitikára, gazdaságpolitikára lenne szükség, de Magyarországon a jelenlegi hatalom kizárólagosan profitközpontú társadalom-, illetve gazdaságpolitikát folytat. Ezért volt olyan nagy a gyurcsányi hazugság. Mi is azzal kezdtük az előadásainkat Amerikában, hogy elmondtuk, miért van Magyarországon emberi jogi krízishelyzet. Az ok-okozati összefüggéseket mindig világosan kell látni. A kiváltó ok a hazugságbeszéd botrányának kirobbanása volt tavaly szeptember 17-én. Megpróbálták bagatellizálni, mondván, "minden politikus hazudik, nem olyan nagy dolog". De mi volt ennek a hazugságnak a lényege? Az, hogy a választási kampányban egy jóléti típusú, baloldali természetű, emberközpontú programot hirdettek a meghamisított gazdasági adatokra támaszkodva. És helyette a fordítottját, egy profitközpontú, népnyúzó, neoliberális programot hajtanak végre. És ennek érdekében kell elnyomni a polgári és politikai szabadságjogokat. Ezért kell félelmet kelteniük, hogy az emberek ne merjenek az utcára menni tiltakozni. Tehát önnek igaza van abban, hogy összeáll, mint egy puzzle, a gazdasági szociális és kulturális jogok köre és az emberi jogok másik nagy családja, a polgári és politikai szabadságjogok. És itt vannak még a kollektív jogok. Mint például egy nemzet önrendelkezési joga. Az a jogunk, hogy közösen meghatározhassuk, mi legyen az országunk fejlődésének fő iránya. Ezt pedig a választásokon kell eldönteni. És a legutóbbi választáson ezt a menüt senki nem kínálta fel az embereknek. Ami itt most folyik, ahhoz a jelenleg egyszázalékos SZDSZ-nek a programja hasonlított, de az emberek többsége nem olyan pártra szavazott, amely több-biztosítós modellt akart, vagy amelyik a falvak tönkretételét akarta.

– Említette, hogy ENSZ-szakértőkkel is tárgyaltak. Ezt hogy sikerült elérniük, és miről tárgyaltak?

– Négy évig szakértőként dolgoztam az ENSZ-ben, és jó kapcsolatokat sikerült kialakítanom, ennek köszönhetően sikerült megszervezni egy háttérbeszélgetést számos tisztviselővel és diplomatával. Ezen a megbeszélésen kikristályosodott, hogy alapvetően rossz lóra tettünk, amikor úgy döntöttünk, csak a Nyugattól várunk segítséget az emberi jogi krízishelyzetünk megoldásában. Úgy tűnik, a nyugati diplomáciát is a gazdasági érdekek és érdekcsoportok mozgatják, és nem fognak tűzbe menni azért, hogy Magyarországon ne lődözzék ki az embereknek a szemét, és ne legyenek megfélemlítve a másként gondolkodók. Ezért azokat az országokat kell megnyernünk, amelyeket folyamatosan leiskoláz az Európai Unió, mondván, nem biztosítják megfelelően az emberi jogokat. A megbeszélésen elmondtuk, hogy tavaly ősz óta sem a felelősségre vonás nem történt meg nálunk, sem az áldozatok, a jogsértettek kártalanítása. Elmondtuk, hogy még most is folynak a koncepciós perek, és hogy semmi garancia nincs arra, hogy ez nem fordulhat elő még egyszer, sőt a miniszterelnök úgy nyilatkozott: nagyon reméli, hogy a magyar emberek tanultak a tavaly őszi leckéből. És elmondtuk, hogy ezt eltűri az unió. Tárgyaló partnereink alig akarták elhinni, hogy miközben az Európai Unió képviselője nap mint nap feláll az ENSZ-ben, és pökhendi módon előadást tart az emberi jogokról, és állandó számon kér más országokat, aközben abban az Európai Unióban ilyesmi előfordulhat. Azt javasolták nekünk, ne arról beszéljünk, hogy Magyarországon milyen emberi jogsértések történtek, hanem mondjuk azt, hogy az Európai Unióban durva emberi jogsértések történnek, mert ez a tény. El kell érnünk, hogy az Európai Unió azt érezze, hogy veszélyben van a presztízse.

– És az ENSZ kínzás elleni bizottsága után ismét egy ENSZ-fórum elé kerül a magyar emberi jogi kérdés?

– A szakértők azt javasolták, hogy a Civil Jogászbizottság jelentéséből készítsünk egy öt-hat oldalas összefoglaló jelentést, és juttassuk el az ENSZ különböző szerveihez és a kétszáz tagállamnak. Nem hiszem, hogy a címzettek mindegyike úgy fog reagálni, ahogy az Európai Unió tette a "semmi különös nem történt", illetve a "ne tessék már annyi gumilövedéket használni" típusú pihe-puha nyilatkozataival. Az uniónak módjában állt volna megfenyegetni Magyarországot azzal, hogy ha így folytatja, akkor felfüggesztik uniós tagságát. Ezt nem tette meg. Ezért az ENSZ-en keresztül szeretnénk nyomást gyakoroltatni az Európai Unióra azoknak az országoknak a segítségével, amelyek ki vannak bukva az unióra, pökhendiségéért, a kioktató nagyképűségéért. Most előállt egy olyan helyzet, hogy az unió felsőbbrendűsége megkérdőjeleződött, hiszen eltűri a magyarországi erődemonstrációkat, félelemkeltéseket. Ezért kell az igazságot a világ elé kell tárni, és ezért kell a tényekkel szembesíteni azt az uniót, amely magát az emberi jogok letéteményesének tartja. El kell érni, hogy az unió vagy hasson oda, hogy a magyar kormány hagyja abba az emberi jogoknak a megsértését, vagy mondjon le arról a státusáról, hogy neki szava lehet az emberi jogok tekintetében a világon. n

Torkos Matild

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: Bandi on November 27, 2007, 01:44:09 PM

Quote from: citizen on November 27, 2007, 01:28:42 AM

Quote from: admin on November 26, 2007, 08:37:32 PM
A "Botrány" - A tiltakozó magánszáma / video

Ezen a videó felvételen most legalább láthatja magát külső szemlélőként Kerekes zsidrák, hogy milyen szánalmas pitlák volt.

Kerekes úr "kockázatot vállalt"! Gondosan befestette az esernyőt néhány titkon vágyott magyaros pofon reményében.

Pechje volt! Oda lett még a reménye is..

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: Ervin on November 28, 2007, 10:47:57 AM


Morvai Krisztina levele a Klubrádióhoz



Nagy öröm lenne számomra, ha a Klubrádió leszokna a hazudozásról. De ezzel valószínűleg túl sokat kérek. Talán azzal is, ha azt kérem: ne mocskoljanak alaptalanul. Azt viszont talán kérhetem: lassan szokjanak végre hozzá a gondolathoz, hogy a MAGUKFAJTÁK egyeduralma véget ért Magyarországon. A MAGUNKFAJTÁK nem tűrik többé a terrort.



Tisztelt Klubrádió!



Hagyományaiknak megfelelően ismét jó nagyot hazudtak. Azt állították, hogy a szemkilövető kormányt éltető show-műsoruk, a Megbeszéljük keddi adásában én Venezuelát és Kubát a "demokrácia védőiként" mutattam be. Mint azt Önök pontosan tudják, semmi ilyesmit nem mondtam. Azt közöltem - az Önök megkeresésére és Bolgár úr kérdésére -, hogy az ENSZ kb. 200 tagállamához, diplomaták tanácsára eljuttatjuk a magyarországi emberi jogi krízishelyzetet bemutató rövid összefoglalót. Ily módon lehetővé tesszük, hogy a világ megtudja: mi is folyik az Európai Unióban, a más országokat folyamatosan az emberi jogokról kioktató Szövetségben. Bolgár úr provokatív kérdésére, miszerint Irántól vagy Kínától várunk-e segítséget, közöltem, hogy nem. Oroszország vonatkozásában szintén nemleges választ adtam, utalva arra, hogy arrafelé a miniszterelnök úr jár rendszeresen barátkozni, Oroszországról tehát nem minket kell kérdezni. Venezuelát a haragos Bolgár úr hozta fel újabb példaként, ötletként. Erre azt válaszoltam, hogy Chavez Venezuelájának sincs szégyenkeznivalója az emberi jogok tekintetében a Gyurcsány kormánnyal történő összehasonlításban. Kubát olyan összefüggésben említettem, hogy a jelenlegi magyar kormány részéről furcsa a politikai menekültek befogadása, tekintettel arra, hogy nyilvános rendezvényen szemeket lövettek ki, ujjakat szaggattak le és rendőrterrorral oszlatták fel a legnagyobb ellenzéki párt ünnepi gyűlését. Egyetlen országot sem neveztem meg a "demokrácia védőiként", csupán arra utaltam: elképesztő, hogy a tavaly őszi tömeges emberi jogi jogsértések elkövetőit a mai napig nem vonták felelősségre, az áldozatokat a mai napig nem kártalanították, a koncepciós perek még mindig folynak. S mindezt kellően hatékony és határozott fellépés nélkül tűri - a magát az emberi jogok fő védelmezőjének tekintő - Európai Unió.

Nagy öröm lenne számomra, ha a Klubrádió leszokna a hazudozásról. De ezzel valószínűleg túl sokat kérek. Talán azzal is, ha azt kérem: ne mocskoljanak alaptalanul. Azt viszont talán kérhetem: lassan szokjanak végre hozzá a gondolathoz, hogy a MAGUKFAJTÁK egyeduralma véget ért Magyarországon. A MAGUNKFAJTÁK nem tűrik többé a terrort. Itthon vagyunk a saját hazánkban, nem lőhetik ki a szemünket, nem kínozhatnak ártatlan embereket (százszámra) ÁVH-s módszerekkel heteken át a börtönökben, nem folytathatnak az ötvenes éveket idéző koncepciós pereket. S nem tarthatnak látványos rendőri erődemonstrációkat az ellenzék démonizálására és megfélemlítésére, ahogy tették például október 22-én éjjel, amikor a Hibbant Néró az Operaházban mondott beszédet. Vagy október 26-án, amikor állítólag a "hídfoglalás" miatt, valójában viszont a megfélemlítő, aránytalan rendőri akciók miatt bénult le a város. Nem! Nem és nem! Nem tűrünk el mindent tovább szótlanul, Tisztelt Klubrádió, Drága Bolgár Úr! Jobb, ha szokják a gondolatot: mindent megteszünk azért, hogy Magyarország újra szabad, demokratikus ország legyen, ahol az emberi méltóságot és az emberi jogokat tiszteletben tartják. Bizony nehéz dolguk van a MAGUKFAJTÁKNAK, amikor ezekkel az értékekkel szemben kívánnak érveket felsorakoztatni. Ezért hazudoznak és mocskolódnak. Mert valahol mélyen Önök is tudják, hogy aljas dolog a diktatúra szolgálatában állni. Súlyos bűn. Javaslom: szálljanak ki, mert eljön a nap, amikor már nem fognak tudni tükörbe nézni!



Üdvözlettel


Morvai Krisztina



2007 - 11 - 28 (NH)

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: Apcol2003 on December 10, 2007, 11:18:44 PM


Kézcsók
2007.12.03., 2007. évfolyam, 49. szám
szerző: Mester Ákos forrás: 168 Óra
címkék: Morvai Krisztina, vélemény
Idegenkednék attól, hogy a hárpiatagozat primadonnájának nevezzem az ismert hölgyet, aki hepciáival országszerte szép sikereket ért el.

Igaz, főleg abban az érzelmileg hangolt közösségben, amely egyébként is hajlamos ovációval fogadni a túlfűtött ripacsériát, de az is igaz, hogy már nem csupán disztingvált polgári körökben vannak rajongói. A lobbanékony Magyarország is kedveli, mert ő az, aki képes kellő intellektussal olajat önteni a tűzre. Sőt: már kicsi neki a haza, egyenesen az ENSZ-hez fordul!

Van, aki szerint azért, mert már nem bír magával, mert világméretű exhibicionizmusa immár világszervezetet igényel. Én ilyet soha nem mondanék róla. Nem jólneveltségből, hanem azért, mert nem hiszem, hogy a szellemi toporzékolás automatikusan az arányérzék tökéletes elvesztésével jár. Talán csak arról van szó, hogy aki tűzről pattant, az futótűzként is jól működik.

Az ismert hölgy az állítja: „Magyarországon elnyomják a polgári és politikai szabadságjogokat.” Magabiztosan kijelenti: „Rossz lóra tettünk, amikor úgy döntöttünk, csak a Nyugattól várunk segítséget az emberi jogi krízishelyzetünk megoldásában.” Nem zabolázza magát, amikor arról beszél: Európa (ez a rossz ló) „nem fog tűzbe menni azért, hogy Magyarországon ne lődössék ki az emberek szemét, és ne legyenek megfélemlítve a másként gondolkodók”. Ezért kell hát az ENSZ-hez fordulni. Ezért kell a nyomásgyakorláshoz olyan országok segítségét kérni, „amelyek ki vannak bukva az unióra pökhendiségéért, nagyképűségéért”.

Melyik ország van ennyire „kibukva” az Európai Unióra? – érdeklődik udvariasan a világ legtürelmesebb kérdezője a Klubrádióban. Melyik ország támogatására számít, csak egyet mondjon...

Hát sok van... – válaszolja a talányok hölgye, és hozzáteszi: „Én nem tudom most felsorolni.”

„Nem tud egyet sem mondani?” – csodálkozik a moderátor, aki segítőkészen még „rápróbál”: Irán? Kína? Líbia?

A szavakész sztárnyilatkozó gyanút fog, csapdát sejt, a harcos jogvédő váratlanul átmegy társasági szalonvígjátékba: „Ez most egyelőre maradjon az én titkom, szerkesztő úr!”

„Ez titok?” – veszi álmélkodóra a figurát a hivatásos kíváncsi, nekünk meg tátva marad a szánk a csacsogó replikától: „Hogy a szívemben mi van, szerkesztő úr, azt én önnek nem fogom elárulni.”

Engem lenyűgöz ez a szemrebbenés nélküli, fürge, „frappőz” és könnyed lepöccintés. Imponál a folytatás is. A riporter arról érdeklődik, amerikai turnéján miért nevezte palesztin lánynak Szűz Máriát. A zavartalanság művésznője kiváló memóriájú, de most valahogy nem emlékszik erre: vagy mondott ilyet, vagy nem.

Vagy elhisszük, vagy nem – pimaszkodnak azonnal a nyeglék, a kajánok, az örök kételkedők, a „magukfajták”. Én azonban megértőbb vagyok. Azt mondom, ez sem nagyobb – hogyan is fejezzem ki magam? –, szóval ez sem nagyobb csacsiság annál, mint amikor a spirituális vezér előadta, hogy annak idején Szent István király felajánlotta Magyarországot Szűz Máriának – na hol? – Alcsútdobozon. Ugye, ugye?

Ráadásul a „vagy mondtam ilyet, vagy nem” elhadarása után azonnal jött egy flott, talpraesett, széles mosolyú, tisztán artikulált kiegészítés: „Ha mondtam is, bizonyára szeretettel mondtam.”

Bizonyára – bólogatok szaporán, mert mást el sem tudok képzelni. A telefonvonalon keresztül is minden szavából árad a szeretet. És a szelídség, a megértés, a jóság. Nem csodálkoznék, ha a Klubrádió némely hallgatója mostantól heves vonzalmat érezne iránta. Ha nem tévedek ugyanis, ezzel a bájos stílussal, agilis, lehengerlő érveléssel és furcsa memóriazavarral Morvai Krisztina akaratlanul is sokat segít. A szétzilált baloldalnak.

Köszönet jár érte, és – további közfeltűnő médialobogást kívánva – kézcsók.

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: Apcol2003 on December 10, 2007, 11:36:30 PM

Quote from: Ervin on November 22, 2007, 11:26:25 PM
Tehát? Antiszeminizmus?

Földijeim! Apcol! Mielőtt tovább pörög ez a vádaskodás özön! Meghallgattátok a Weisz urat a riportműsorban? És nem használt? Kár.


Ki tudná megmondani közületek, mit jelent az hogy valaki antiszemita?

Nem szómágiára kellene törekedned kedves Apcol. Légy gerinces. Ne kertelj, mert nem használ itt a ködösítés, és a kétértelmű parttalan szómágia. Ha vádolsz, akkor vádolj. Bizonyíts. Egyszerű, ha van mivel.

Tíz évig barátkoztatok? Akkor most mi történt? Állj elő, légy bátor, ne sunyíts és nézz szembe a barátoddal, ha nem tetted meg idáig. Ha tíz év alatt nem tetted meg! Mondd meg nyíltan magyarul: mond ki, mi a bajod. Bántottak? Ha igen, monnd el. Hol bántott, mikor, ki, hogyan, miért??

Apcol, adós vagy. És még te várakozol? Mi célból? Adósa vagy a barátodnak. És mostmár nekünk is, akik ezt itt olvassuk.

Tehát?

Bocs, de tobbek oromere kisse elhanyagoltam a listat.

Nezdd, annyira azert nem kell lustanak lenned, hogy masokkal vegeztesd el a hazifeladatodat. Ha nem tudod mi az antiszemitizmus, akkor menj fel a netre es kutasd ki.
Minden esetre ha azt hallod barhol, hogy a zsidok ilyen vagy olyan disznosagban "ludasak," akkor nyugodt lehetsz, hogy antiszemitizmust eszleltel.
Vagy, ha azt hallod, mint a te idezett peldadban, hogy "bezzeg ez a zsido maskent gondolja," akkor is biztos lehetsz az antiszeitizmus jelenleteben. Ugyanis, a zsidosag nem homogen, sot, nagyonis sokfele es ennel fogva az egyik zsidot felhasznalni az antiszemitizmus igazolasara a tobbi zsidoval szemben, ugyancsak antiszemitizmus.
De altalanossagban szolva, a zsidok elleni gyulolkodes es uszitas az europai ertelemben vett antiszemitizmus.
En nem szivesen hasznallom ezt a kifejezest, leven, hogy pontatlan. Helyette, ha muszaj, akkor inkabb a zsidogyulolet es hamarosan a zsido veres lesz az idoszeru kifejezes.
Sajnalom, de ezeket a dolgokat nem lehet egyszavas valaszokra leegyszerusiteni.

Engem, azonkivul, hogy a vilagon mindennek lehordtak, nem bantott senki.

En semmivel sem vadolom Zsoltot, kiveve azt, hogy elment az esze. De majd visszajon, ha kijozanodott.

Te kisse kesve erkezel az elozmenyek ismerete nelkul, es a kedvedert nem fogok most mindenrol ujra beszamolni. Legyen eleg annyi, hogy nem tiz, hanem husz evig voltunk, es talan egyszer meg leszunk, baratok.
Nem bizonyitekot kertem. Sot, semmit sem kertem. Azt javasoltam, hogy ha vadaskodnak ellene, akkor tegyen egy kijelentest amelyben azt visszautasitja. Ehelyett a "Szita Karoly Vedelemhez" folyamodott: elkezdett vadaskodni, anelkul, hogy a targyban nyilatkozott volna.
Szerintem ez nem a legmegfelelobb valasz, de ha neki jo, akkor engem nem erdekel. Az o dolga.

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: Bandi on December 11, 2007, 10:57:40 AM

Quote from: Apcol2003 on December 10, 2007, 11:18:44 PM
Kézcsók

Napi két órát kell eltölteni a 168 óra, a Népszava, a Klubrádió és az ATV élvezetével, különösen koncentrálva Bolgár György szavaira, és utána teljesen világos lesz, hogy Orbán akkor is hazudik, mikor igazat mond, és Gyurcsány akkor is igazat mond, mikor hazudik. Ugye.

Title: A zsidó adu
Post by: starter on December 11, 2007, 11:58:15 AM

Quote from: Bandi on December 11, 2007, 10:57:40 AM

Quote from: Apcol2003 on December 10, 2007, 11:18:44 PM
Kézcsók

Napi két órát kell eltölteni a 168 óra, a Népszava, a Klubrádió és az ATV élvezetével, különösen koncentrálva Bolgár György szavaira, és utána teljesen világos lesz, hogy Orbán akkor is hazudik, mikor igazat mond, és Gyurcsány akkor is igazat mond, mikor hazudik. Ugye.

A figyelmetekbe ajánlom ezt a beszélgetést:

http://www.echotv.hu/video/index.php?akt_menu=1038&media=2260

Napi aktuális - Vámos György interjú az ECHO TV-ben

Előkészületben Vámos György könyve: A zsidó adu

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: Apcol2003 on December 11, 2007, 04:55:11 PM


Megneztem Vamos Gyorgyot.

Bizony, sok mindenben igaza van. Nagyonis.

Gyurcsany villaja a legkevesebb a hatalmas disznosagok kozepette, akar ki is fizethetne. A vetel ar pedig menne… kinek is? De mi lesz a tobbi elrabolt es soha vissza nem adott ingatlannal? Peldaul az Andrassy ut 60-nal, Perlmutter Izsak festo muvesz berhazaval. Annak a vetelarat kifizeti-e a Terror Muzeuma es ha igen, akkor kinek?

Arrol se feledkezzunk meg, hogy az Orban Kormany harmincezer forintot szant a zsido aldozatok eleteert, mig a kommunizmus aldozataiert ket milliot kinalt.
Jellemzo az ostobasagukra, hogy a szamtalan zsido aldozata a kommunizmusnak nem kerult be az "elszamolasba." Perldaul a vaci fegyhaz politikai rabjai, akik ott haltak meg, talan 100-120 zsido, ok melyikre lettek volna "meltoak?"
Persze, a hatalmas tarsadalmi felhaborodas visszavonatta ezt az orult otletet akkor, de hogy valojaban barmi kifizetes tortent volna barmelyik csoportnak, azt nem tudom.

Mindegy.
A magyar tarsadalomnak sok elszamolni valoja van a multert. Egyszer talan majd arra is sor kerul.

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: drDukcsik on December 11, 2007, 05:49:31 PM


A politikai pakliból kijátszott zsidó adu

Vámos György legutóbb Gyurcsány Ferencnek írt nyílt levelet. Mint mondja, zsidó emberként afelől érdeklődött a kormányfőnél, hogy mikor hagyja abba a kormányoldal a Vámos által zsidó aduként aposztrofált gyakorlatot. Szerinte a hazai zsidóságnak rövid időn belül szemléletváltásra és újabb önértékelésre van szüksége.


„Az antiszemitizmus rémképével választást lehet nyerni” (Fotó: Hegedüs Róbert)


– Miért írt nyílt levelet a miniszterelnöknek?
– Két esemény is motivált ebben. Gyurcsány Ferenc fogadta a Zsidó Világkongresszus elnökét, és azt vártam, hogy ha korábban képes volt az egész kormányt összehívni egy antiszemita kép miatt, akkor most példát mutat, s nemcsak szóban, hanem tettekben is kiáll a zsidóság mellett.

– Mire gondol?
– Arra, hogy fogja magát, és átnyújtja annak a villának a kulcsát, amelyben lakik, s amelyet jogtalanul vettek el egy zsidó tulajdonostól. Persze ezt nem tette meg. A másik eset, hogy a közelmúltban egy szocialista képviselő Izraelbe küldött vissza egy izraeli-magyar kettős állampolgárságú fideszes képviselőt. Gondoltam, van valami hitele a kormányfő korábbi kijelentésének, miszerint ő is zsidó, ha zsidóznak. Ehhez képest semmilyen módon nem határolódott el párttársának mondataitól. Ez a tipikus kettős mérce, az a fajta politikai árnyékjátszma, hogy csak baloldali zsidó létezik, jobboldali sosem, hiszen ott kizárólag antiszemiták vannak. A baloldal a történelem folyamán mindig is kijátszotta az általam csak zsidó adunak hívott kártyát, azaz antiszemitizmussal, szélsőjobboldalisággal ijesztgetett és bélyegzett meg bárkit.

– Miért tenné ezt?
– A politikai hatalom megtartása érdekében. Ehhez pedig a baloldal mindig felhasználta a magyar zsidóságot.

– Történelmünk melyik időszakában kezdődött az ön által említett politikai játszma?
– Ez az irányvonal   1945 óta figyelhető meg. Az ötvenes évek politikai vezetői, Rákosi, Gerő, Révai, Farkas valamint az ÁVH vezetője, Péter Gábor is zsidó volt, de nem akartak zsidóként élni, ehelyett tevőlegesen részt vettek a hazai zsidóság kifosztásában. Dénes Béla, a Magyar Cionista Szövetség vezetője ellen koncepciós pert is indítottak, melyben a vád többek között a hatalom megdöntésére irányuló törekvés volt. Mindezek után a politikai vezetők ’56-ban azt kezdték terjeszteni, amire többek között mostanában Havas Szófia is utalt, hogy a forradalmárok antiszemiták, nyilasok voltak. A forradalom idején valóban kerestek a felkelők embereket, köztük zsidókat is, de nem a vallásuk miatt, hanem azért, mert a gyűlölt államgépezet kiszolgálói voltak.

– Az ötvenhatos forradalmárok között számos zsidó is harcolt.
– Bizony. Nickelsburg László például a Keleti pályaudvar parancsnoka, Angyal István pedig a Tűzoltó utcai forradalmi csoport vezetője volt. Mindketten Auschwitzból jöttek haza. Renner Péter, a Corvin köz egyik szakaszparancsnokaként, Bán Róbert pedig a Széna tériek parancsnokhelyetteseként harcolt. Mindegyiküket kivégezték. Említhetném még Marián Istvánt, ő a Műegyetem nemzetőrségének parancsnoka volt, a győri színházi rendezőt, Földes Gábort vagy a Nagy Imrével és Maléter Pállal együtt kivégzett Gimes Miklós újságírót. A sort még hosszan folytathatnánk, de ebből is látszik, mennyire manipulatív volt már akkor a baloldali kommunikáció. Aztán hatvanhétben újra fordítottak gondolkodásmódjukon. Az izraeli–arab háború kitörésekor a Szovjetunió és csatlós államai megszakították diplomáciai kapcsolatukat Izraellel. A magyar sajtóban és a politikai kommunikációban rendre támadták a zsidó államot. Majd eljött az álrendszerváltás, és újra felújítottuk kapcsolatunkat Izraellel, a baloldal pedig rögtön a hazai zsidóság legnagyobb pártfogójaként lépett elő újra.

– Hogyan értelmezi mindezt?
– A kilencvenes évek elején tevékenykedő politikusokat, akik ténylegesen rendszerváltást akartak, becsapták. Elhitették velük, hogy ez lehetséges, miközben már azon dolgoztak, hogy az újonnan megszületendő demokráciát hogyan lehet bemocskolni az antiszemitizmus rémképével. Az antiszemitizmus rémével, a félelemkeltéssel ugyanis választásokat lehet, lehetett nyerni. Ezzel csak egy nagy probléma van, hogy ezek a csoportok gondolataikat nem meggyőződéses zsidóként hangoztatják, hanem kampányjellegűen. Teszik mindezt úgy, hogy őket erre a magyar zsidóság jó része nem kérte, és nem adott arra sem felhatalmazást, hogy antiszemitázzanak. Közülük jó néhánynak a szülei az állampártot szolgálták, maoista, sztálinista és ávós gyökereik vannak, és nagyon messze állnak a liberalizmustól is. Ezek a baloldali és liberális körök az idős zsidó emberek régi és jogos félelmeit egyaránt felhasználják, ehhez pedig senkinek, a mostani kormányoldalnak sincs joga.

– Mi lehet a megoldás a mostani helyzetre?
– A magyar zsidóságnak szembe kell néznie múltjával. Azzal a tragédiával, hogy hazajön a háború után a lágerből vagy a munkaszolgálatból, a felszabadító Vörös Hadsereg pedig beállítja a málenkij robotra vitt emberek soraiba, akár korábbi fogvatartójával egy szakaszba, majd túlélve mindezt, az ötvenes években a kommunista állampárt gépezetének része lesz. Ez nem volt senkinek kötelező ugyan, mégis rengetegen választották. Le kell számolni azzal a régen kialakult formával is, hogy csak a baloldal vagy a liberális párt létezik. Ha valaki nem is így gondolja közülünk, az is fél kimondani, mert tart attól, hogy a vele egy társaságba járók mit szólnak majd a véleményéhez. A jobboldal nyolc évig kormányzott itthon, és egyetlen zsidónak sem lett semmi baja, sőt a szélsőjobboldali mozgalmakat is visszaszorították. Mindenki tisztában van azzal is, hogy Magyarországon nem akar senki zsidókat a Dunába lövetni, csak a politika pufogtatja ezeket a frázisokat. Ha ezen felülemelkedünk, akkor képviselhetjük igazán magunkat és léphetünk fel az ellen, ha tényleg antiszemitizmust tapasztalunk. A Nagy-Magyarország területéről elszármazottaknak szembe kell nézniük azzal, hogy vállalják, honnan jöttek, ugyanis ezt nagyon sokan szégyellik. Vállalni mindezt abban az országban, amely történelmet írt azzal, hogy önmagával is határos.

Lánczi Richárd

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: drDukcsik on December 11, 2007, 05:57:31 PM


A magyar tarsadalomnak sok elszamolni valoja van a multert. Egyszer talan majd arra is sor kerul.
Emlekszem.....
Vereckenel, mikor jottunk be, alkudtam egy kengyelre.... Egy kaftanos ur arulta.
Egy kosza nyil a tulajt eltalalta;nem leven mas ott senki a cuccot megtartottam.
Most ezer ev utan ha van jogos orokos, odaadnam ,nem szamolnek sokat az evezreden at tarto megorzes anyagi vonzatai miatt....

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: citizen on December 11, 2007, 06:33:16 PM


Ti zsidók mindig csak arról beszéltek, hogy még mit nem kaptatok vissza, miközben a goj magyarok SEMMIT se kaptak vissza sehonnan soha. A Benes őrület miatti kitelepítettek utódai például meg fogják-e kapni valaha az erkölcsileg, anyagilag megnyomorított emberek százezrei után a kárpótlást? És ez még csak egy esemény. Valóban sok elszámolni valója van a magyar társadalomnak múltért, csak nem a zsidók felé! Kaphatnának végre valamit a kommunizmus által megnyomorított gojok utódai is, nem csak mindig a zsidók! Úgyhogy maradj magadnak az óhéber dumáddal Apcol! >

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: Apcol2003 on December 12, 2007, 05:37:29 AM


Veled nehez turelmesnek lenni es nem is kotelezo, de azert megprobalom.
Egy kisse figyelmesebb olvasas is segitene, ha mododban all.

A zsidok ugyanugy megszenvedtek a kommunista allapotokat, mint mindenki mas. Tehat nekik is jar ugyanazert a karpotlas, nem mint zsidoknak, hanem mint magyaroknak.

De a zsido torvenyek altal elrabolt vagyon az nem karpotlas, hanem karterites. Az torvenyesen jar.
A zsidok azonban nem hoztak "magyar torvenyt" a "magyarok" kirablasara, tehat ott nincs mit megteriteni.

Gondolod, hogy ez a leegyszerusitett osszehasonlitas esetleg meg a te szamodra is ertheto?

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: Ervin on December 12, 2007, 10:24:49 AM

Quote from: Apcol2003 on December 10, 2007, 11:36:30 PM




En semmivel sem vadolom Zsoltot, kiveve azt, hogy elment az esze.

Apcol! Az állításod amit írtál, az igaz?
Vagy a korábbiak? Döntened kellene, mielőtt eltűnsz megint, Sándor.

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választPost by: citizen on December 12, 2007, 10:37:33 AM

Quote from: Apcol2003 on December 12, 2007, 05:37:29 AM
De a zsido torvenyek altal elrabolt vagyon az nem karpotlas, hanem karterites. Az torvenyesen jar.

Beképzeltkém! A Benes dekrétumok által elkobzott magyar javak visszaszolgáltatása szintén nem kárpótlás lenne, hanem kártérítés, amit még senki nem kapott meg. Nem csak a javakat nem kapták meg, hanem még az erkölcsi elégtételt sem! Úgyhogy jobb, ha hallgatsz! Arról nem is beszélve, hogy a kommunizmus alatti Rákosi-féle zsidó kirablásra zsidók hozták a törvényeket, egyik zsidó irtotta a másik zsidót, mégis a gojokon kéritek számon. Hányszor még?!!! Hány generáción át?!!! Hány évig még?!!! Hány bőrt fogtok még lehúzni kárpótlás címén azokról az új nemzedékekről is, akik már semmiért se felelősek?!! >

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: Apcol2003 on December 16, 2007, 08:40:36 PM

Quote from: citizen on December 11, 2007, 06:33:16 PM
Ti zsidók mindig csak arról beszéltek, hogy még mit nem kaptatok vissza, miközben a goj magyarok SEMMIT se kaptak vissza sehonnan soha. A Benes őrület miatti kitelepítettek utódai például meg fogják-e kapni valaha az erkölcsileg, anyagilag megnyomorított emberek százezrei után a kárpótlást? És ez még csak egy esemény. Valóban sok elszámolni valója van a magyar társadalomnak múltért, csak nem a zsidók felé! Kaphatnának végre valamit a kommunizmus által megnyomorított gojok utódai is, nem csak mindig a zsidók! Úgyhogy maradj magadnak az óhéber dumáddal Apcol! >

Ha nem lennel akkora bunko, mint amekkora vagy, akkor megertened (ha nem is konnyen,) hogy a kettonek nincs koze egymashoz.
A Benes Dekretumok igazsagtalansaga nem ugyanaz, mint a jogtalansaguk. Ha a magyar tarsadalom es kormany nem lenne olyan toketlen es tehetsegtelen, mint amilyen, akkor most, a dekretumok megujitasa kapcsan azonnal pert inditananak egy nemzetkozi birosagon. Ez a megujitas ujra idoszeruve tette az ugyet es jo alap lehetne a karteritesi per beinditasahoz.
De a "Haza," mint te is, inkabb az utcan zsidozik, semmint a sajat ugyeben eljarna.
Ettol meg a Magyar Allam valtozatlanul tartozik a zsidoktol elrabolt vagyonnal es a nemetektol felvett, de soha ki nem fizetett jovatetellel.
A kamatok pedig novekszenek.

Ami pedig azt a baromsagot illeti, hogy ti semmit nem kaptatok, talan nem artana, ha ertesulnel arrol, hogy amikor 1946-ban a magyar millpengok meg vecepapirnak sem voltak jok, akkor a nyugatrol visszahozott es 38 vasuti vagont megtolto zsido vagyon, foleg arany, szolgalt az augusztus elsejen kibocsajtott uj forint fedezeteul. Megpedig olyan sikeresen, hogy evtizedekig nem volt tobbe inflacio.
Nemcsak hogy "vissza" kaptatok, de egy "ajandekot" kaptatok, (vagyis inkabb a rablott kincset megtartottatok,) amelyert meg tartozik az orszag a kifosztott zsidosagnak.
De amilyen hulye es tajekozatlan vagy, te errol semmit nem tudsz. Ezert irhatsz olyan egetvero baromsagokat amilyeneket irsz.

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: drDukcsik on December 17, 2007, 06:30:33 PM


Ettol meg a Magyar Allam valtozatlanul tartozik a zsidoktol elrabolt vagyonnal es a nemetektol felvett, de soha ki nem fizetett jovatetellel


Be kell perelni a Magyar Allamot!
Kulonos tekintettel a regnalo miniszterelnokre aki maga is egy zsidotol elrabolt es soha vissza nem adott villaban el es virul.

Termeszetesen, ezert te szerinted a nepnek kell helytallnia azoknak akik azt sem tudjak mar hogy mi az hogy zsido, meg vagyon, meg azok gyerekeinek meg unokainak.

Egyszer is megkerdeztetek Rakosit ,Gerot ,Aprot, es masokat hogy miert nem adtak vissza a jogosan jaro dolgokat?
Hat most vedd vissza a 60 ezer forintbol elo nyugdijasoktol az elrablott vagyont, es elj belole tiszta lelkiismerettel.

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: Apcol2003 on December 17, 2007, 09:53:43 PM

Quote from: drDukcsik on December 17, 2007, 06:30:33 PM



Be kell perelni a Magyar Allamot!
…
Hat most vedd vissza a 60 ezer forintbol elo nyugdijasoktol az elrablott vagyont, es elj belole tiszta lelkiismerettel.

Latod itt talalod fejen a szoget.
Nincs fizetokepes alperes, akit perelni lehetne.
Meg aztan, az nem illene bele a tortenelmi tradicioba.
A zsidok, (nem csak a magyarok de mindenhol Europaban,) rendre fellendulnek es fellenditenek, amig ki nem raboljak, es ki nem utasitjak oket. Akkor egy darabig panaszkodnak, majd ujra kezdik a legkozelebbi kirablasig.
Ez egy nemes hagyomany, amelyet megtorne, ha most perre mennenek. Szinten, a magyar joggyakorlat sem kedvezne a pernek.
Pedig alapja volna boven.
A magyar zsidok ugyszolvan szunet nelkul es rendszer-semlegesen voltak az allando zaklatas es kirablas allapotaban. Ennek meglehetos irodalma van, amit persze te valoszinuleg nem ismersz. De, csak ugy mutatoba, talan erdekesnek talalod az alabbi nehany peldat:


KÜLPOLITIKA

- Vélt, vagy valós szovjet érdekbol, mélyen hallgattak az 1941 július-agusztusában 23 ezer áldozatot követelo Kamenyec-Podolszkij-i (Ukrajna) vérengzésrol és a holokauszt magyar segítoirol (Majsai Tamás: A Korösmezei zsidódeportálás 1941-ben, a Ráday Gyujtemény Évkönyve, 1984-85);

- Az MSZMP 1960. június 28-án egyeztetést kezdeményezett a szovjet, lengyel és csehszlovák külügyi vezetéssel és úgy határozott, hogy szelektált dokumentumokat küld Eichmann jeruzsálemi tárgyalására. Kádár álságosan felszólalt a PB-ülésén: Magyarország akár ki is kérhetné a tömeggyilkost - mondotta. Így adott nyomatékot Szirmai István követelésének, miszerint az Eichmann-pert a "nyugatnémet neofasizmus" és a magyar fasiszta emigráció elleni propagandára kell felhasználni, az ügy alkalmas a cionista mozgalom és a fasiszták háború alatti együttmuködésének leleplezésére, a cionista izraeli vezetés kompromittálására (az MSZMP PB eloterjesztését, vitáját és határozatát kimerítoen ismerteti Kovács András: A magyar zsidó politika a háború végétol a kommunizmus bukásáig, Múlt és Jövo, 2003/3.);

- Magyarország jó két évtizedre megszakította diplomáciai kapcsolatait Izraellel, 1967. június 12-én. A hatnapos arab-izraeli háborútól kezdodoen pártutasítások, minisztertanácsi határozatok rendelkeztek a PFSZ támogatásáról, ide értve Carlos terroristáinak támogatását is (MOL 288. f.11/21-49.).

BELPOLITIKA

- Az 1946. május 21-i kunmadarasi pogromban két zsidót - Kuti Ferenc tojáskereskedot és Rosinger István fuvarost - meggyilkoltak és tizennyolcan megsebesültek. A Betar cionista szervezet tüntetést toborzott a parlament elé az áldozatok iránti szolidaritás kinyilvánítására, amirol a SZEB-cenzúra csak korlátozottan engedett tudósítani néhány napilapot, köztük a Szabad Népet, amely a Hitlerjugend masírozásához hasonlította a cionista felvonulást (idézi Kovács András op. cit; Vörös Éva: Kunmadaras - Újabb adalékok a pogrom történetéhez, Múlt és Jövo Kiadó, 1994; Novák Attila: Átmenetben - A cionista mozgalom négy éve Magyarországon, Múlt és Jövo Kiadó, 2000);

- 1946 pünkösdjén felgyújtották a makói zsinagógát (MOL 283.f. 10/264.öe.);

- 1946. február 26-án tüntetés volt Ózdon, az MKP helyi "népszeru antiszemita kommunista vezetoje" ellen. Az ózdi párttitkár, az MKP KV fotitkárságához írt, március 12-i feljegyzésében fölpanaszolja, hogy "a városban nemcsak az antiszemitizmus, hanem Pártunkban a fasizmus ütötte fel a fejét." (MOL 274.f.4/123.öe.);

- Az 1946. július 29-i és augusztus 1-i miskolci pogrom két "malmos" zsidó halálához vezetett. Mint az imént felsorolt esetekben, itt is rendre felmerült a gyanú, hogy az "MKP provokálta ki az "antikapitalista" tüntetéseket". Az ügyek napisajtó-tudósításainak cenzúráját a "minden gyanú felett álló" SZEB gyakorolta, szovjet elojogokkal (Varga János: A miskolci népítélet, 1946, Medvetánc, 1986/2-3. Az 1945-46 közti pogromokat feltárta Szakács Sándor-Zinner Tibor: A háború "megváltozott természete", Genius Gold Rt. Kiadó, 1997);

- Az '56-os forradalom alatt, október 26-án, Miskolcon lincselésbe fordult a békésnek indult tüntetés. Az "Üsd a zsidót!" felszólítás, a "piszkos zsidó" és egyéb szitokszavak hallatán fölkoncolták Gáti Gyula alezredest, a miskolci rendorkapitányság bunügyi helyettesét (az esetet feltárta Szakolczai Attila: Borsod-Abaúj-Zemplén megye in: Szakolczai Attila-Á. Varga László (szerk.): A vidék forradalma 1956 I. k. 1956-os Intézet-Budapest Fováros Levéltára, 2003, Standeisky Éva: Elmismásolt antiszemitizmus, elhallgatott múlt, ÉS, 2004/34.).

PÁRTÉLET

- A holokauszt magyarországi túléloi között megháromszorozódott a szervezett cionisták száma, a II. világháború elotti állapotokhoz képest (a Bázelben, 1946 decemberében tartott XXII. cionista kongresszuson nyilvánosságra hozott statisztikai adatok szerint). 1948-ban, a Magyar Cionisták Szövetsége hivatalos összesítésében 58 ezer sékel vásárlásáról és 15 ezer bejegyzett tagról számol be. Nemcsak a tagok, hanem a cionista egyesületek és szervezetek száma is bovült. 1945-ben 3000, 1946-ban már 6000 gyereket gondoztak, 800 gyerek tanult a Tarbut-iskolákban, a cionista mezogazdasági és ipari kollektíváknak pedig 3500 tagjuk volt 1947-ben (Novák Attila: Átmenetben...op.cit., Karády Viktor: Szociológiai kísérlet a magyar zsidóság 1945 és 1956 közötti helyzetének elemzésére in: Zsidóság az 1945 utáni Magyarországon, Párizs, MF, 1985). 1949-ben Szirmai István, az MDP zsidó ügyekért felelos funkcionáriusa - 1945 elott az erdélyi cionista mozgalom tagja - pártszeru beadványban indítványozta a cionista szervezetek radikális felszámolását. A Titkárság adminisztratív intézkedés helyett, óvatosabb lavírozást ajánlott (Novák Attila: Átmenetben...op.cit.). Az MDP végül Szirmai megformulázását tekintette irányadó elvnek 7622 cionista eltávolításánál: "a cionizmus reakciós, nacionalista mozgalom, ellentétben áll a marxizmus-leninizmussal, a párt politikai és ideológiai irányvonalával" (MOL 276f.54/77 ö.e.);

- Ezt a definíciót fejlesztette tovább Gero Erno Rákosihoz írott feljegyzésében, 1953. március 1-jén: "A kihallgatások anyagából világos, hogy a két világháború közti Zsidó Tanács tagjai valamennyien Gestapo ügynökök voltak. (...) A tárgyaláson majd ki fog derülni, hogy nem antiszemitizmusért tartóztattuk le oket, hanem mert Gestapo ügynökként a szegény zsidók gyilkosai és amerikai imperialista kémek." (MOL 276.f. 56/184 ö.e.) Gero elgondolásából eredt az a fantazmagória is, hogy [a szovjetek által 1945-ben elhurcolt] Wallenberg gyilkosai az 1944-es Zsidó Tanács tagjai közt keresendok (ld. a Stöckler Lajos és társai ellen, 1953. május 26-án kidolgozott vizsgálati tervet az ÁSZTL 150.301/IV dossziéjában);

- Az egyesületi jog szabadsága fölött olyan tisztségviselok orködtek, mint pl. Sós Endre MIOK-elnök, aki "Sipos" fedonéven a következo jelentést adta a Politikai Nyomozó Foosztálynak, 1960. március 7-én: "Gregor elvtárs kérésére beavatkozással lemondattam a hitközségi elnököt és kemény figyelmeztetést adtam Berkovits rabbihelyettesnek. Közöltem az ortodox rabbihelyettessel, hogy amennyiben nem viselkedik rendesen, elbocsátom. (...) Erosen cionista beállítottságú. A múltbeli hitközségi vezetoség pedig szintén a cionizmus felé hajlott." (Közli Gadó János, Szombat, 2001/3.);

- Informális numerus clausus érvényesült az MDP/MSZMP személyi, kinevezési politikájában. Az MDP/MSZMP ugyan nem állapított meg olyan formális származási kvótákat, mint amilyeneket a Nemzetgyulés hagyott jóvá 1920. szeptember 20-án (XXV. tc.). Informálisan mégis ügyelt arra, hogy a hatalmat ne zsidók reprezentálják.

- Hiányzott a származási, vallási, vagy hitfelekezeti referencia, a hatalom mégsem vaktában gyakorolta az informális numerus clausust. A magyarországi egyetemekrol kiszorított, tanulmányaikat a csehszlovák polgári demokráciában folytató diákokat a moszkvai emigrációból hazatért Gero Erno kategorizálta: "a brünniek közül aránylag nagy számban vannak ellenséges elemek (...) a brünniek a burzsoá-értelmiség kategóriájához tartoznak. (...) szerintem az ÁVH-nak tovább kell folytatni a brünniekkel kapcsolatos munkáját (...) megmaradjon-e jelenlegi beosztásában, vagy leváltandó és kisebb funkcióba helyezendo." (MOL 276f. 164/184 ö.e.)

- Az informalizmus egyik, az MDP-korszakból származó támpontja található Losonczy Géza Révai Józsefhez írott levelében: "Rákosi elvtárs (...) nyomatékosan aláhúzta, hogy óvakodjunk az "ügyes, kispolgári zsidó intellektuelektol". Ezekkel legalább ugyanannyi bajunk lehet, mint azokkal az értelmes munkásokkal, akiket be fogunk hozni - azzal a különbséggel, hogy míg a munkásembereknél néhány év keserves-verejtékes munka meg fogja hozni a maga gyümölcsét, addig az elobbi kategóriánál sosem tudhatjuk, mikor válhatnak belolük kémek, és mikor teszik tönkre erofeszítéseinket éppen a pártvonal végrehajtásának ürügyén." (idézi Kovács András op.cit.);

- Az MDP és a bíróságok közötti utasítási viszonyt is informalizmus jellemezte. A zsidó hitközség elöljárói és tisztségviseloi ellen foganatosítandó perhez a következo utasítást adta Rákosi Mátyás fotitkár, 1953. január 24-én: "Úgy kell kezelnie [oket - K.J.], mint verembe esett rókát. (...) A rendelkezésünkre álló dokumentációt is szükség esetén fel kell használni ebben a munkában." (MOL 276.f. 65/184. ö.e.);

Folytatás:
- Az informalizmus másik igazodási pontját, már az MSZMP idején, Kádár János fogalmazta meg, 1967. június 13-i beszédében: "A dolog azzal kezdodött, hogy Izrael megfenyegette Szíriát. (...) A múlt héten háború volt, s hogy abban nem voltunk benne, az mégis a jó politikai vonalvezetésnek köszönheto. És ha én valahol összetalálkozom az Izraelt sajnáló emberekkel, nagyon el fogom verni rajtuk a port!" (idézi Kovács András op.cit.);

- Az informalizmus egy további igazodási pontját a karrieristák kínálták. Az 1957-ben a Magyar Népköztársaság Zászlórendjével, majd a Munka Érdemrend Aranyfokozatával is kitüntetett Sós Endre, a MIOK elnöke írja Kádár Jánosnak: "Az ellenforradalom idején mindent megtettem, amit tehettem, családommal együtt a népi hatalom védelmében. (...) Az Állami Egyházügyi Hivatalban dolgozik most az a személy, aki az ellenforradalmi vihar golyózáporában vitt fel a belügyi szervek egy szabadsághegyi villájába, ahol éjszaka memorandumokat készítettem az ellenforradalom ellen. Ez a tanú és mások is igazolhatják, hogy miképp dolgoztam az ellenforradalommal szemben az ellenforradalmi Írószövetségben, és miképp adtunk otthonunkban menedéket azoknak, akik huek maradtak a párthoz." (MOL 288.f. 22/1967/20.ö.e.);

- Az MSZMP, hogy az '56-os forradalmat a "Horthy-fasiszták" és a '45 elotti népi írók összeesküvéseként állítsa be, mesterségesen gerjesztette a népi-urbánus ellentétet. Igaz, az ellentét gerjesztése az illegális MKP és a legális MDP idoszakára nyúlik viszsza. A Szabad Nép 1945. március 25-i számában közöltette a kriptokommunista Darvas József antiszemita hangvételu Őszinte szót a zsidókérdésben! címu publicisztikáját, valamint a Társadalmi Szemle 1946/5. számában a Zsidókérdés Magyarországon címu, szintúgy antiszemita értekezést, amelyet a II. világháború elotti szociográfiai mozgalomba beépített, Szentmiklóssy álnéven publikáló Molnár Erik írt, aki Rákosi idején moszkvai magyar követ, igazságügy- és külügyminiszter, Kádár idején az ELTE tanszékvezetoje és az MTA Történettudományi Intézetének igazgatója volt;

- Az MSZMP "pártszeruen" kitért az 1968-as lengyelországi antiszemita kampányt megindító Moczar tábornok akciója elol (MOL, az MSZMP Agit.prop. Osztály és a Külügyminisztérium iratai).

KORRUPCIÓ ÉS FEKETEGAZDÁLKODÁS

- Közvetlenül a II. világháború után, a Briha nevu szervezet intézte a törvényes izraeli kivándorlást Magyarországról. 1945-ben a vezetoit letartóztatta a politikai rendorség, majd - fejenként 20 ezer dollár ellenében - szabadon engedte oket. Geyer Albert rabbit, az egyik "orizetest", kb. másfél millió forintért engedte szabadon Péter Gábor (ÁSZTL V-150-028);

- A magyarországi zsidó magánszemélyek támogatására, a JOINT és a Nemzeti Bank, mintegy 170 000 dollár értéku szerzodést kötött 1947. július 1-jén. Bizonyosan részesültek ebbol közhatalmi szervek, mint például a Honvédelmi Minisztérium Katonapolitikai Csoportfonöksége, a Magyar Országos Letartóztató Intézet orszemélyzete, a BM rendészeti osztálya, a Népfoügyészség stb. De hogy civilek kaptak-e bármiféle támogatást vagy segélyt, az nem derül ki a politikai rendorség aktáiból (ÁSZTL V-VII/14 és O-195);

- 1949. január 31-én Ehud Avriel izraeli nagykövet 50 ezer zsidó kivándorlásáról kezdett tárgyalásokat Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettessel. Mivel Rákosi lealkudta a keretszámot, február 17-én már csak 30 ezer forol folyt tárgyalás Berei Andor külügyi államtitkárral. Végül, 3-5 ezer ember kiengedését lebegtette az izraeli tárgyalók elott a magyar fél (MOL XIX-31-1-k 12.29 ö.e.) A meghiúsult és a megvalósult kivándorlás alapveto társadalomstatisztikai adatai megtalálhatók Stark Tamás: Zsidóság a vészkorszakban és a felszabadulás után - 1939-1945, MTA Történettudományi Intézet, 1995);

- 1949-ben, a JOINT 2 millió dollárt ajánlott fel 25 ezer zsidó kivándorlása fejében a magyar államnak. Vas Zoltán, az MDP PB gazdasági feladatokkal megbízott póttagja, 1 millió dollárt kért 5 ezer kivándorlási engedélyért (idézi Yehuda Bauer: Out of Ashes, Pergamon Press, 1989);

- Ezek a precedensek is sarkallották az ÁVH-t a szovjet típusú, autark gazdálkodásra. Kezdetben ugyanis a bevételen osztozkodnia kellett a Magyar Államrendorség Politikai Rendészeti Osztályával, illetve a BM Államvédelmi Osztályával. 1946 szeptembere és 1947 áprilisa között, az ÁVH egy saját textilcéget muködtetett pénzmosodaként, Nemzeti Kereskedelmi Vállalat néven, Szucs Erno államvédelmi ezredes (a háború elott textil-technikus, 1950. szeptember 23-án az ÁVH-n agyonverték) közremuködésével. A vállalkozás keveset hozott, a csendestársat, a bejegyzett vállalattulajdonost, Pozsonyi Endrét halálra kínozták az ÁVH-n, 1951-ben. Az MDP gazdasági osztályának kezdeményezésére Villányi Andrást, a gazdasági rendorség vezetojét (1950. március 20-án kivégezték) a Weiss és Stuhl borgyár fantomszámláinak kibocsátásával bízták meg. Egyik cég sem teljesítette a hozzáfuzött várakozásokat. A nyereséges megoldás 1950. január 1-jével született meg, Péter Gábor helyettese, Timár István ezredes (1962-tol a Legfelsobb Bíróság elnökhelyettese, majd nyugdíjazásáig a Szerzoi Jogvédo Hivatal foigazgatója) jogászi közremuködésével. A minisztertanácsi rendelettel létrehozott önálló Államvédelmi Hatóság saját export-import vállalatot alapított Transelektro néven. Napóleon-aranyért, perzsaszonyegért, svájci órákért stb. útlevelet árultak, muzeális értéku festményekért szabadságot kínáltak. Az útlevél-kereskedelembol származó jogtalan bevétel 13 millió forint körül mozoghatott. A pontos összeg meghatározhatatlan. A becslés is a koncepciós pereket gyártó, koncepciós perben elítélt, majd koncepciós felülvizsgálati eljáráson átesett Péter Gábortól származik (ÁSZTL V-150-028, valamint ld. a Szénási Géza legfobb ügyész által, 1956. december 3-án elrendelt felülvizsgálati eljárás dokumentumait in: Zinner Tibor és szerkesztotársai: Iratok az igazságszolgáltatás történetéhez, KJK, 1994 3. k.);

Folytatás:
- Elhallgatták a magyarországi zsidóknak juttatott NSZK-jóvátételt, mind az 1956. június 29-i (német) Szövetségi Kártalanítási Törvényt (BEG), mind az 1957. július 19-i (német) Szövetségi Visszaszolgáltatási Törvényt (BRüG). Az NSZK pénzügyminisztere által - a Pénzintézeti Központon keresztül - a Nácizmus Magyarországi Üldözöttei Érdekvédelmi Szervezetének átutalt százmillió DM sorsát idézi az Alkotmánybíróság 1/1995 (II.8.) számú határozata. (Koszeg Ferenc: Mennyit ér, aki megúszta?, Beszélo, 1984/11.);

- A svájci SSE segélyszervezet és a zsidó felekezet közti szerzodéssel (Genf, 1959. április 10.) kapcsolatos "rendellenességek megszüntetésével" az MSZMP Agit. Prop. Osztálya is foglalkozott. A kivizsgálásba bevonták Kállai Gyulát, Szirmai Istvánt, Péter Jánost, Orbán Lászlót és Timár Mátyást, jóllehet az 1950-ben létrehozott ÁEH kebelén belül már muködött egy Központi Szociális Bizottság a BM, a PM és a KÜM delegátusaiból. A miniszteriális szintu vizsgálat eredményét eltussolták (MOL 288 f.22/1967/20.öe.);

- Sós Endre "ügyes emberfogásnak" minosítette, hogy Izrael állam nagykövetsége gyógyszert juttat a rászorulóknak. 1967. július 26-án, Kádár Jánosnak írt memorandumában a nemzetközi cionista szervezetek - szerinte túlméretezett - humanitárius segélyei ellen tiltakozott: "A cionista pénzért el kellett turni (...), hogy Dr. Nachum Goldmann a Cionista Világszervezet képviselojeként Budapesten kijelentse: "Küzdeni kell a beolvadás, az asszimiláció ellen. A kelet-európai zsidóság egyik legfobb feladata az asszimilálódás minden fajtája elleni harc. Nem az antiszemitizmus, hanem az asszimilálódás ellen kell elsosorban küzdenünk"." (MOL 288. f. 22/1967/20.öe.);

- Feltáratlanok a magyar zsidók svájci bankokban letétként elhelyezett vagyontárgyai, értékpapírjai, ékszerei és a magyar-zsidó ingóságok sorsa. (Feltárható az ún. Bergier-jentésbol in: Die Schweiz der Nationalsozialismus und der Zweite Weltkrieg: die Hintergründe in 25 Bänden, Zürich, Chronos Verlag, 2004. Az USA-ba került ingóságok vagyonjegyzékét részben feltárta: Vági Zoltán és Kádár Gábor: Aranyvonat, Osiris, 2001, továbbá Justice for "Gold Train" Victims, New York Times, 2004. aug. 9.);

- Ajtai Miklós, a Népjóléti Minisztérium csoportfonöke, 1947 májusában tudatta Farkas Mihállyal, az MKP KV politikai rendorséget felügyelo tagjával: "Jelenleg az irányunk az, hogy minél mélyebben nyúljunk bele a Joint ügyeibe, megakadályozzuk, hogy 10 millió Ft-juk a reakció támogatását szolgálja és visszaszorítsuk a cionista vonalat." A feljegyzéssel egyidoben a Joint havi 700 ezer forint értéku devizát és 5 millió forintot fordított magyarországi segélyekre. A szónoki kérdésre, miszerint muködjék-e tovább a Joint Magyarországon, ha a pénze vidéken és a fovárosban is "gennyes gócokat képez", Ajtai válaszolt Farkasnak: "Meg kell találni azt a zsidó közéleti férfit, akiben a Joint reakciós vezetoi megbíznak, de az itthoni intencióknak megfeleloen fog dolgozni"." (Svéd László [sajtó alá rendezo]: A magyar zsidóság és a hatalom [Dokumentumok], Múltunk, 1993/2-3., JOINT-irattár);

- Átjátszották a zsidó felekezet tulajdonában lévo vidéki zsinagógákat az államnak: "Két és fél év alatt kb. 15 zsinagóga épületet adtunk el részben az államnak, részben a városoknak és a községeknek" - jelenti 1960. március 7-én, az Állambiztonsági Szolgálat II/5-C alosztályának "Sipos" fedonevu ügynöke, Sós Endre hitközségi elöljáró. A rasekol így folytatja idézett besúgó-jelentését: "Mindig gondoltunk arra, hogy az állami érdekek is érvényesüljenek. Több esetben nagy harccal kellett megtörni az egyes hitközségek ellenállását. Gyöngyösön egy évig kellett viaskodnom a hitközség vezetoivel. Végül ott is átengedték a fotéren lévo nagy és kis zsinagógát. (...) Kiskorösön, ahol 14 zsidó maradt, majdnem kiátkoztak, hogy kieroszakoltam Ortutay Gyula képviselo kívánságára a zsinagóga átengedését az iskola kibovítésének céljaira. (...) Abaújszántón a régi zsinagógából új postahivatal lesz." (idézi Gadó János op.cit)

ÁLLAMIGAZGATÁS, ÖNKORMÁNYZAT

- Mintegy félezer Izraelbe "hazatérni" szándékozó személy ellen indított bizalmas nyomozást az ÁVO 1948/1949-ben, háromszáz útlevélkérelmezobol nyolcat bíróság is elítélt disszidálási kísérletért (Dénes Béla op.cit. A magyar disszidensek izraeli bevándorlási folyamodványai és honosítási kérelmei a bécsi és jeruzsálemi HIASZ-levéltárban);

- Kahána-Frank Samu ortodox forabbi és dr. Reiner Imre ortodox hitközségi alelnök kivándorlási kérelmét az MDP KV-tag Vas Zoltánhoz továbbították 1950-ben (MOL 267/65/367);

- Dr. Scheiber Sándor, a rabbiszeminárium igazgatója, a 60-as, 70-es években segítséget nyújtott diákok Izraelbe meneküléséhez, Izrael belgrádi és athéni követsége, illetve a Szochnut közremuködésével (MOL 288.f. 22./1967/20. ö.e.);

- Az izraelita hitközség - némi blaszfémiával - a "szocializmus vagy halál" szlogenjével kampányolt "képviselojelöltje" érdekében, az 1958-as országgyulési választáson. A MIOK felhívása így szólt: "Testvéreink! Aki 1956-ban látta a Nyírségbol menekülo zsidó családokat, a riadt gyerekeket, a sebekkel borított Talmud-tanítót (...), az megértette, nincs harmadik út a magyar zsidóság számára sem." (idézi Csorba László: Izraelita felekezeti élet Magyarországon a vészkorszaktól a nyolcvanas évekig in: Hét évtized a hazai zsidóság életében, MTA Filozófiai Intézet, 1990);

- Herskó János filmrendezo Aczél Györgyhöz írott levelében a növekvo antiszemitizmussal hozta összefüggésbe 1969-es disszidálását (Aczél György kézirathagyatéka az MTA kézirattárában, Herskó János visszatérése, Népszabadság, 1996. április 9.);

KULTÚRPOLITIKA

- A Szövetséges Ellenorzo Bizottság (SZEB) cenzúra-lajstromán összevonták a zsidó tárgyú és a hungarista, fasiszta szépirodalmi, propaganda és tudományos könyveket/hírlapokat (A fasiszta, szovjetellenes és antidemokratikus sajtótermékek jegyzéke, Bp. 1945-1946. 1-4 k. OSZK jelzet: 813.745);

- Geyer Arthur forabbi, A magyarországi fasizmus zsidóüldözésének bibliográfiája 1945-1958 címu, a MIOK által kiadott forrásmunkáját a nyomdából egyenesen zúzdába szállították (Várdy Péter: A magyarországi zsidóüldözések a hazai történetírásban in: Zsidóság az 1945 utáni Magyarországon, Párizs, MF, 1984);

- Lévai Jeno Zsidó sors [Magyar Téka, 1945] és Te vagy a tanú! [Kossuth Irodalmi és Könyvkiadó Vállalat, 1947] címu munkáit - vállalati rendeletre - az ÁKV antikváriumainak zárt raktáraiban kellett tárolni. A fasiszta kiadványokat a tiltott antifasiszta irodalommal összevonva tartalmazták az ÁKV B-jegyzék 1-4. stencilezett füzetei;

- A határorség által, a határátlépésnél elkobozott könyvekrol ír Eörsi István Hódolat a fohadnagynonek címu publicisztikájában (in: Bedobom a törülközot, Napraforgó Kft., 1989). A listán szerepelt például J. Loew Elmélkedések Jézus Krisztusról és Beszélgetések címu muve. Az kérdés, hogy ma a VPOP, vagy Határorség orzi-e a 80-as években elkobzott könyveket, de az nem, hogy a tettesek észjárása alig különbözött Révai Józsefétol, a Szabad Nép foszerkesztojétol, aki Farkas Mihálynak, Rákosi helyettesének írta 1948. június 20-án: "Ezt a csomagot - mindenféle ellenforradalmi könyv (...) - zsidók hozták Párizsból (...), szar az egész. De miért hoznak haza ilyeneket "zsidók"?" (OSZK kézirattár, Farkas Vladimir fond);

- A Pest ostroma idején alakult Wallenberg Bizottság két védnöke - Zsedényi Béla, a Nemzetgyulés elnöke és Szakasits Árpád, a Budapesti Nemzeti Bizottság elnöke - 1945. november 11-én Budapest fopolgármesteréhez fordult, hogy adjon megbízást Pátzay Pálnak egy Wallenberg-szobor elkészítésére. A muvet felállították a Szent István Parkban, majd vidékre "számuzték" (az elhurcolás és visszahelyezés ötvenéves kálváriájának dokumentumai megtalálhatók Vince Mátyás privát archívumában);

- Händel Izrael Egyiptomban címu oratóriumát a Jom Kippur-i háború miatt levették a Magyar Rádió meghirdetett musoráról (MR Újság, MR Archívum, SZER sajtókivágat-gyujtemény a CEU-archívumban);

- Ország Lili elso hazai kiállításának elhalasztását követelte Ormos Tibor, a Képzo- és Iparmuvészeti lektorátus igazgatója az 1967. június 5-én kirobbant izraeli-arab háborúra hivatkozva. A Székesfehérvári István Király Múzeum muvészettörténésze, a kiállítást rendezo Kovács Péter azonban megtagadta az engedelmességet. Bár a katalógus már nyomdában volt, a kulturális minisztériumnak annyit sikerült kicsikarnia, hogy a héber betuket és ideogrammákat is magukba foglaló festmények címeinek egy részét megváltoztatták: Jerikó falai helyett Leomló falak, Exodus helyett Vonulás, Negevi látomás helyett Látomás (Kovács Péter: Egy vidéki múzeum a kultúrpolitika peremén, Mozgó Világ, 1999/3.);

- Lektorátusi feljegyzés készült Major János A biboldó mosakszik címu képérol, Erdély Miklós maceszra épített mobilszobráról, amelyet a Muszaki Egyetem R-Klubjában állított ki 1973-ban (Az ész szeme Harasztÿ István tulajdonában), valamint az 1985-ös Zsidó, nem zsidó, amolyan levél-tépegetos, "szeret, nem szeret" játékáról és az 1973-74-ben készített Isten-Isten címu munkájáról, a NÜÉSz kártalanítási nyomtatványának blaszfémikus variációjáról;

- Az elektronikus és nyomtatott sajtó kívánatos és nem kívánatos szereploirol folyamatosan készültek döntés-elokészítési anyagok (in: Cseh-Kalmár-Pór: Zárt, bizalmas, számozott 1., Osiris k., 1999; Cseh-Krahulcsán-Müller-Pór: Zárt, bizalmas, számozott 2., Osiris k., 2004);

- Robert Hirsch Sábeszkor soha! címu, 1964-ben több fesztiválon díjat nyert, de Magyarországon soha be nem mutatott francia-izraeli filmjének vitája a Filmátvételi Bizottság ülésén (MOKÉP irattár, Bors Ferenc MOKÉP-igazgató és Dósai István HUNGAROFILM-igazgató iratai);

- Németh Andor Kafka ou le mystère juif (Párizs, 1947) címu, Réz Pál fordítása alatt álló esszéjének kicenzúrázása A szélén behajtva (Magveto k., 1973) címu esszékötetbol (Kardos György kiadóigazgató felmondólevele jelen sorok írójának, valamint hasonló cenzúradokumentumok a Kiadói Foigazgatóság iratanyagában);

- Lektori jelentések, pl. a Nobel-díjas Saul Bellow Mr. Sammler's Planet és Humbold's Gifts címu, magyarra le nem fordított regényeirol (dokumentumok az Európa Kiadó irattárában, a Magveto Kiadó lektori jelentéseinek letéti példányai az OSZK kézirattárában);

- Bari Károlyt a cigány identitásához való elkötelezettsége miatt korlátozták publikációs és utazási szabadságában. Molnár Ferenc és Szabó B. István 1972. június 24-én kilátásba helyezte, hogy ha a nézetein nem változat, a továbbtanulását is megakadályozzák (MOL 288. f.36/1972/16 öe.);

- Csurka István 1973 márciusában, az Irodalmi Alap szigligeti alkotóházában, botrányt kiváltó módon lezsidózta Vihar Béla írót. Az Írószövetség Választmánya bizottságot küldött ki az eset kivizsgálására, s tárgyalást rendezett a szövetség kebelén belül (tárgyalási jegyzokönyv az Írószövetség irattárában, igazoló jelentések az MSZMP Agit. Prop. Oszt. iratai között. Az esetrol beszámol Fodor András: A hetvenes évek, Helikon k., 1995, II. k. 42.p.)

Folytatás:

TUDOMÁNYPOLITIKA

- Hogy tudományosnak tuno szövegkörnyezetben, antiszemiták rebelliójaként ábrázolja az '56-os forradalmat, az MSZMP engedélyezte a nácizmust is relativizáló, fasiszta munkáiról közismert David Irving kutatásait olyan levéltári források között, amelyeket a magyarországi kutatók elol elzárt. Pálos Tamás, az Agit. Prop. Osztály helyettes vezetoje a következo átiratot intézte Kornidesz Mihályhoz, az MSZMP KB TTKO vezetojéhez, 1974 novemberében: "Úgy gondolom, politikai döntés szükséges annak eldöntéséhez, támogassunk-e egy nyugati publicistát abban, hogy könyvet írjon az 1956-os ellenforradalmi eseményekrol. Véleményem szerint igen, mert az eseményekrol Nyugaton eddig csak teljesen egyoldalú írások jelentek meg, a miáltalunk kiadott Fehér Könyvet sehol sem terjesztették." Az MSZMP a javaslatnál jóval messzebb ment annak érdekében, hogy kiszolgálja a "revi-zionista" szerzot. Szakfelügyeloként felkínálta az '56-os megtorlás "élmunkását", Hollós Ervin exalezredest, aki Irvinget megkínálta saját Politikai Nyomozó Foosztálya 1956 decembere és 1962 között keletkeztetett operatív és nyomozati irataival, valamint tudományos utazásra kalauzolta a BM Operatív Nyilvántartójába (MOL 288.f. 22/1979/ 3. öe., 29.öe. Az Uprising (Hodder and Stoughton, London, 1981) propagandakönyv teljes keletkezéstörténetét feltárja Mink András: David Irving kalandja 1956-tal, Beszélo, 2000/7-8.);

- Az 1945 utáni magyar zsidóságról szóló társadalomtudományi kutatások és azok tudományos vitái a nyugati emigrációban folytak, a publikációk szigorúan el voltak zárva a magyarországi tudományos nyilvánosságtól. Erre talán a legbeszédesebb példa a párizsi Magyar Füzetek Adalékok az újabbkori magyar történelemhez címu sorozatában 1984-ben megjelent, Zsidóság az 1945 utáni Magyarországon címu tanulmány-gyujtemény, Karády Viktor, Kovács András, Sanders Iván, Várdy Péter alapveto tudományos munkáival.


Az a keptelen fantazmagoria tehat, amely szerint a "magyarok" jogosan kovetelhetnenek barmitis a zsidoktol, csak egy hagymazas marhasag.

De hadd beszeljunk a Rakosi korszakrol is egy percre.
A magyar tortenesz Dreisziger Nandor Hungarian Historical Review cimu folyoirataban az 56-os forradalom huszadik evfordulojara megjelent szamban volt egy nagyon erdekes tanulmany arrol, hogy a Szovjetunio hogyan vette ki a haboru arat a magyarokbol.
Ebbol megtudhatjuk a teljes kirablas mechanizmusat. De azt is megtudhatjuk, hogy a Rakosi tarsasag azzal maradt hatalmon, hogy a szovjet koveteleseket nem csak tejesitette, de tulteljesitette. (Beszolgaltatas, Beke Kolcson, stb.)
Ebbol az is vilagosan kiderul, hogy amig az a klikk valoban egy gyalazatos tarsasag volt, megsem volt tobb mint egy rothadt eszkoz a szovjetek kezeben. Ha nem ok, akkor masok csinaltak volna a helyukben a piszkos munkat. De tortenetesen ok voltak.
Megkerdezni oket, mint javaslod, mar nem lehet. Ha elnenek sem lehetne, mert az allam neveben elkovetett gyalazatert az alllam a felelos. Ez az egesz vilagon igy van.


Mindezek fenyeben valik igazan nyilvanvalova, hogy az erkolcsi elegtetel az amire egyedul szamitani lehet. (A zsidosag, mint oly sokan es oly hangosan fajlaljak, amugyis feltamad, es magahoz ter elobb utobb.) Eppen ezert annyira fajo es meltanytalan az a rendithetetlen zsido gyulole amely a magyar kozeletet manapsag elarasztja.

De az igazi elegtetel, amit sem megadni, sem megtagadni nem lehet a zsidosagtol az abban van, hogy amig hatvan evvel ezelott az fel vilag a kiirtasukra eskudott fel, addig ma, harom nemzedekkel kesobb, tobb zsido el es el jobban, mint valaha.

Hogy egy kis parafrazissal zarjam, "Amig ok zsidoznak, te csak gyarapodj, boldog Izrael!"

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: starter on December 18, 2007, 05:07:54 PM

Quote from: Apcol2003 on December 17, 2007, 09:53:43 PM

Quote from: drDukcsik on December 17, 2007, 06:30:33 PM



Be kell perelni a Magyar Allamot!
…
Hat most vedd vissza a 60 ezer forintbol elo nyugdijasoktol az elrablott vagyont, es elj belole tiszta lelkiismerettel.

Latod itt talalod fejen a szoget.
Nincs fizetokepes alperes, akit perelni lehetne.
Meg aztan, az nem illene bele a tortenelmi tradicioba.
A zsidok, (nem csak a magyarok de mindenhol Europaban,) rendre fellendulnek es fellenditenek, amig ki nem raboljak, es ki nem utasitjak oket. Akkor egy darabig panaszkodnak, majd ujra kezdik a legkozelebbi kirablasig.
Ez egy nemes hagyomany, amelyet megtorne, ha most perre mennenek. Szinten, a magyar joggyakorlat sem kedvezne a pernek.
Pedig alapja volna boven.
A magyar zsidok ugyszolvan szunet nelkul es rendszer-semlegesen voltak az allando zaklatas es kirablas allapotaban. Ennek meglehetos irodalma van, amit persze te valoszinuleg nem ismersz. De, csak ugy mutatoba, talan erdekesnek talalod az alabbi nehany peldat:


KÜLPOLITIKA

- Vélt, vagy valós szovjet érdekbol, mélyen hallgattak az 1941 július-agusztusában 23 ezer áldozatot követelo Kamenyec-Podolszkij-i (Ukrajna) vérengzésrol és a holokauszt magyar segítoirol (Majsai Tamás: A Korösmezei zsidódeportálás 1941-ben, a Ráday Gyujtemény Évkönyve, 1984-85);

- Az MSZMP 1960. június 28-án egyeztetést kezdeményezett a szovjet, lengyel és csehszlovák külügyi vezetéssel és úgy határozott, hogy szelektált dokumentumokat küld Eichmann jeruzsálemi tárgyalására. Kádár álságosan felszólalt a PB-ülésén: Magyarország akár ki is kérhetné a tömeggyilkost - mondotta. Így adott nyomatékot Szirmai István követelésének, miszerint az Eichmann-pert a "nyugatnémet neofasizmus" és a magyar fasiszta emigráció elleni propagandára kell felhasználni, az ügy alkalmas a cionista mozgalom és a fasiszták háború alatti együttmuködésének leleplezésére, a cionista izraeli vezetés kompromittálására (az MSZMP PB eloterjesztését, vitáját és határozatát kimerítoen ismerteti Kovács András: A magyar zsidó politika a háború végétol a kommunizmus bukásáig, Múlt és Jövo, 2003/3.);

- Magyarország jó két évtizedre megszakította diplomáciai kapcsolatait Izraellel, 1967. június 12-én. A hatnapos arab-izraeli háborútól kezdodoen pártutasítások, minisztertanácsi határozatok rendelkeztek a PFSZ támogatásáról, ide értve Carlos terroristáinak támogatását is (MOL 288. f.11/21-49.)...
...
...

Nahát.
Az ÉS cikke még nem ért véget!

... akkor most folytatom én, (persze minek?)

Minek ... azé, hátha valakit érdekelnek további részletek is. De főleg azért, hogy fennt legyen mindíg, mindenhol a levegőben. Egyszer ... csak leesik ...



- Az MSZMP tudománypolitikusai által drasztikusan félbeszakított cigánykutatások maradandó eredményérol szól Kemény István Beszámoló a magyarországi cigányok helyzetével foglalkozó, 1971-ben végzett kutatásról címu könyve (MTA Szociológiai Kutató Intézet, 1976). A fajelméleti értelmezés ellen azonban nem emeltek kifogást (ld. Dr. Várnagy Elemér-Dr. Vekerdi József: A cigány gyermekek nevelésének és oktatásának problémái, Tankönyvkiadó, 1979). A nemzetközi cionistaellenes konferencia budapesti megrendezése elol viszont elzárkóztak, a KGB Központ nehezményezése ellenére (in: Ch.Andrew-A. Mitrohin: Mitrohin-archívum, Talentum k., 2000, 290. p.).

(B) Privát tabuk, civil viselkedési stratégiák

- Ki lehetne állítani a cigányok kriminalizálását elomozdító híresztelések és rémhírek írásbeli gyujteményébol néhányat (Hann Endre: Egy rémhír nyomában, Tömegkommunikációs Kutató Intézet, 1973);

- Érdemes lenne összeállítani a zsidó szó elkerülésére használt eufémizmusokból egy kb. 20-25 szavas szószedetet;


Hát.