Title: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: admin on November 17, 2007, 10:18:41 AM



Kedves Látogató!

Az október 23-i budapesti eseményeket vizsgáló civil jogász-bizottságunk nevében szeretettel köszöntöm honlapunkon. A honlapon, amely bárcsak sose jött volna létre - hisz bárcsak sose lett volna szükség se rá, se a bizottságunkra.


Sok mindenre nem tudjuk a választ. De keressük. Keressük elsősorban a következőkre: Mi történt Budapesten 2006. október 23-án és mi vezetett a véres eseményekhez? Kik a felelősök a történtekért? Kik az áldozatok, mit éltek meg s hogyan lehetne legalább valamiféle kártalanítást kapniuk? S végül: Hogyan biztosítható, hogy ilyesmi soha többé nem történhessen meg?

Keressük együtt a válaszokat!




Morvai Krisztina
a Civil Jogász Bizottság társelnöke

Esernyőt nyitott egy torontói magyar
2007-11-12

Esernyőt nyitott egy torontói magyar a Civil Jogász Bizottság torontói előadásán tiltakozásul a tegnap esti beszámoló kezdetén. Dr. Morvai Krisztina lépett a mikrofonhoz, amikor az elsötétített nézőtéren az egyik vendég a színpad elé sétált egy fekete esernyővel. A nyitott esernyőn a helyszínen készült fénykép alapján a következő szöveg volt olvasható nagy fehér betűkkel: "Nekünk itt mind két hazánk van"

Kisebb zavar és szóváltás után a Kanadai Magyar Kultúrközpont elnöke és néhány vendég kíséretében az esernyős urat kitessékelték a nagyteremből az előcsarnokba, ahol további heves vita alakult ki a magányos tiltakozóval. A nemvárt eseményt kamerák is rögzítették. A meglepetést és a résztvevők hangos felháborodását követően újra csend lett , majd folytatódhatott Dr. Morvai Krisztina és a meghívott vendégek régen várt beszámolója az eredeti program szerint. A magányos ember és az esernyője végleg eltűnt a helyszínről.

Mint az amerikai és kanadai magyarság köreiben ismeretes, már korábban, az Amerikai Magyar Népszava internetes oldala közzétett egy tiltakozó nyílt levelet, (* Direct link >>> Kell-e Morvai Krisztina New Yorkba és Torontóba? 2007. augusztus 23.) melyben a levél írója hevesen ellenezte és döbbenetesnek tartotta a Civil Jogász Bizottság Amerikába és Kanadába való meghívásának ötletét. A tiltakozó levél szerzője egy kanadai-magyar internetes fórumon részletesen kifejtette személyes aggályait, továbbá hogy az egyik legundorítóbb képviselőnek tartja Dr. Morvai Krisztinát, a CJB társelnökét a tényfeltáró tevékenységéért és a viselkedéséért. Az ez év augusztusa óta tartó internetes vitában a fenti levélíró megemlíti, hogy morbid és káros hatású, megosztó propagandának tartja a tájékoztató előadások megtartását. Korábban már több hazai és amerikai internetes portál is hírt adott a tervezett kanadai eseményről. A hazai beszámolók részleteket közöltek arról is, hogy a Civil Jogász Bizottság társelnökének és a CJB további tagjainak torontói meghívásának híre heves vitát korbácsolt a helyi magyar közösségekben.

Elérhető: * Direct link >>> Zsolt Melinda - Morvai Krisztina a kanadai magyarokat is megosztja (index.hu - 2007. szeptember 20.)
A tervezett rendezvénysorozat megakadályozása és esetleges létrejötte ellen Torontóban és New York-ban is heves tiltakozó kampányba kezdett a nyílt levél írója. A Kanadai Magyar Kultúrális Központ egyes vezetőinek és főként Bede Fazekas Zsoltnak - a helyi magyarság kultúrigazgatójának - írt személyes kirohanásait, záporozó vádjai sokaságát zúdította elénk Kerekes Sándor, a torontói magyar.

* Direct link >>> Meglep a Morvai kapcsan keletkezett ellenkezes? Engem meg az lep meg, hogy teged az meglep. (HCCC fórum, Toronto)
Kerekes Sándor korábban előre jelezte, hogy amennyiben Morvai tényleg elfogadja a meghívást és Torontóba utazik, tüntetni fog ellene. Ennek az egyszemélyes tiltakozó akciónak lehettünk tanúi az est folyamán.

Az ünnepi vacsorát és a Civil Jogász Bizottság előadását követően Vaski Gábor, a kultúrközpont torontói elnöke köszönetet mondott a budapesti vendégek kitartó munkájáért. Búcsúzásul Vaski Gábor a résztvevők előtt felolvasta Széchenyi István máig ható gondolatait, majd ezután a Himnusz közös eléneklésével záródott a nagysikerű torontói rendezvényt.

***

A MAGYAR DEMOKRÁCIA HATÁRAI

a 2006-os őszi események tükrében

A Magyar Fórum meghívására Torontóba látogató Civil Jogász Bizottság 2007 november 11.-i beszámolóján

Díszvendég volt: Böjte Csaba atya, a dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója

Dr. Morvai Krisztina, büntetôjogász docens, CJB társelnök
A 2006-os ôszi tömeges rendôri brutalitás büntetôjogi megközelítése

Dr. Juhász Imre, európai szakjogász , CJB tag
Emberi jogsértések a magyarországi áldemokráciában

Dr. Szöôr Anna, jogász, pszichológus CJB tag
A morális pánik és az áldozathibáztató magatartás kialakulása

Dr. Gaudi-Nagy Tamás, európai szakjogász , CJB tag

A rendezvényről filmet készít M. Szabó Imre riporter és operatőr, amelyet a budapesti Zenit Televízió, és az ECHO TV fog bemutatni (interneten nézhető).

Bokodi György - Toronto
www.gondolat.net

***

Kapcsolódó anyagok:

Kerekes Sándor: Tiltakozás Torontóban Morvai Krisztina ellen - Amerikai Magyar Népszava Szabadság

Bartus László: Wecome, Morvai Krisztina! - Amerikai Magyar Népszava Szabadság

Előzmények - September 20, 2007

Hozzászólások és vélemények a korábban indított "Jön Morvai Krisztina" című fórum anyagához. (http://quality-business.com/gondolat/mambo/forum/index.php?topic=559.0)

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: starter on November 18, 2007, 09:31:13 AM


Morvai: Magyarországon emberjogi krízishelyzet van
2007-11-18.

A magyarországi "folyamatos emberjogi krízishelyzetre" hívta fel a figyelmet a Morvai Krisztina által vezetett Civil Jogász Bizottság szombaton New Yorkban, a Szent István katolikus templomban. A bizottság tagjai nemcsak helyi magyaroknak, hanem amerikai egyetemeken is tartottak előadásokat.

"Két és fél hetes, 13 állomásból álló előadássorozatunk lényege az volt, hogy felhívjuk az amerikai és a kanadai magyarság figyelmét arra, hogy Magyarországon nemcsak tavaly október 23-án történtek embertelen és jogtalan cselekedetek, hanem előtte is, és azóta is folyamatosan" - mondta a kétórás előadás után Morvai Krisztina.

A tavalyi október 23-ai budapesti zavargások után, az azzal kapcsolatos rendőri beavatkozások miatt megalakult civil szervezet vezetője szerint "Magyarországon emberjogi krízishelyzet van".

Morvai elmondta: Kaliforniától Washingtonig, és Calgarytól Ottawáig tartó utazásaik során nemcsak az amerikai magyarságot tájékoztatták, de sikerült az amerikai értelmiséghez is eljutniuk. Több felsőoktatási intézményben is tartottak előadást, így például a kaliforniai Berkeley Egyetemen is. "Igyekeztünk mindenhol azt a képtelen helyzetet hangsúlyozni, hogy ezek az embertelenségek az Európai Unión belül történhettek meg" - hangsúlyozta Morvai Krisztina.

A tavalyi, budapesti zavargások miatt több letartóztatott jogi képviseletét ellátó Gaudi-Nagy Tamás hozzászólásában kiemelte: akkor lesz számukra eredményes a jogvédő munka, ha sikerül elérniük a "koncepciós perek eltörlését", a rendőri beavatkozás során megsérült emberek kártérítését, és a "valódi felelősök felelőségre vonását".

A bizottság a tervek szerint vasárnap utazik haza. Körútjukon magyar szervezetek meghívására vettek részt, Manhattanben a New York Polgári Kör invitálásának tettek eleget.

(FH - Barikád)

Title: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: starter on November 19, 2007, 06:33:36 PM


Baráti tűz

Tavaly október 23-án a Fidesz ünnepi rendezvényét lerohanta a rendőrség. Nem volt menekvés; ütötték, rúgták, akit csak értek, köztük egy parlamenti képviselőt is. Emberek tucatjait vitték be. Sokukat hátracsavart karral, órákig térdepeltették; volt, akinek eltördelték az ujjait, kiverték a fogait. Sokan egy életre megnyomorodtak.


Az áldozatok többségét azóta is vegzálja a hatóság. Az SZDSZ elnöke helyeselte a rendőri fellépést, a képviselő megverését pedig holmi szóviccel intézte el. A történtek után kormánykitüntetésekkel jutalmazta a rendőri vezetőket. A liberálsajtó közös nevezőre jutott abban, hogy ha történtek is túlkapások, a fellépés jogszerű volt.

Októberben pár tucat tüntető, ugyanannyi újságíró s vagy tízszer annyi rendőr találkozott az Erzsébet hídon. A tüntetők percekre megbénították a forgalmat, aztán a rendőrség fenntartotta a dugót délig. Láttam, amint mondvacsinált indokkal visznek el állampolgárokat. Hallottam, hogy durva megjegyzéseket tesznek járókelőkre igazoltatás közben. Voltak ott ellógott egyetemisták, tizenéves srácok és pár félrészeg, kopasz, kigyúrt figura.

De nem volt agresszív senki, kivéve a rendőröket. Nem takarta el az arcát senki, kivéve a rendőröket. Nem volt senkinél fegyver, kivéve a rendőröket. Az újságírók, tüntetők és járókelők együtt menekültek a begőzölt rohamosztagosok elől. Futottam hősiesen, mert hiába mutogattam az újságíró-igazolványt. Ha utolérnek…

Nem értek utol. Aztán a Hírszerzőn megjelent, hogy „tüntettek a nácik”, de „vége a rémálomnak”. A ballib sajtó dicsérte a rendőri intézkedés szakszerűségét. A múlt szombati rendezvényen is voltak szélsőségesek, de nem bántottak senkit, nem firkálták össze a Batthyány-örökmécsest, csak koszorút helyeztek oda. Az utat sem állták el, csupán kifejezték, hogy ezt a kormányt utálják, és szeretnének másikat. Ám a rendezvény csak addig volt békés, míg ki nem tört a rendőri erőszak. Bevitték a sajtó két munkatársát is, véletlenül épp a kormány ideológiáját támogató médiumok részéről: egyet az Indextől, egyet a hvg.hu-tól. Az indexes kollégát negyedóra múlva kiengedték a fogdáról, mert a cég ügyvédje elintézte neki. A hvg.hu munkatársa éjjel mehetett haza Kőbányáról.

Mondhatni, a kollégák baráti tűzbe kerültek. S úgy látszik, az ő emberi jogaik, szemben másokéival, sérthetetlenek: a ballib világ széltében-hosszában fel van háborodva. Tavalyelőtt a Magyar Nemzet fotósát munkavégzés közben összeverték a rendőrök, de ez a balliberális oldalnak alig tűnt fel. Most az Indexen Uj Péter főszerkesztő tiltakozik, mondván, hogy rendőrállam, Kádár-reflex, jogok sárba tiprása… És eddig mi volt, Péter? Szabadság, szerelem? Boldog, független Magyarország? A legédesebb, hogy még az SZDSZ és az MSZP is tiltakozott tegnap a parlamentben. Ki ellen? Amilyen a hatalom, olyan rendőrsége…

És még valamit: a strasbourgi emberi jogi bizottság szerint szabad tüntetni bejelentés nélkül is, amennyiben a tüntetés békés. A BRFK közölte, ez az álláspont a magyar rendőrséget nem kötelezi. Valóban: nem kötelezi. Úgyhogy rajta, magyar rendőrség! Viperára, gumibotra, most úgyis tüntetésszezon van!

Hát kötelező nekünk Európához tartozni?


Balavány György - Magyar Nemzet

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: Ervin on November 20, 2007, 02:08:02 PM

Quote from: starter on November 18, 2007, 09:31:13 AMMorvai: Magyarországon emberjogi krízishelyzet van
2007-11-18.

A magyarországi "folyamatos emberjogi krízishelyzetre" hívta fel a figyelmet a Morvai Krisztina által vezetett Civil Jogász Bizottság szombaton New Yorkban, a Szent István katolikus templomban. A bizottság tagjai nemcsak helyi magyaroknak, hanem amerikai egyetemeken is tartottak előadásokat.

A Canadahun vezéregyéniségei is megtették, amit tehetettek. Az est díszvendégét, Böjte atyát sem kímélték

Quote
„Böjte Csaba két éven belül újra errejárt némi alamizsnáért...” Kérdezem az újságírót, miként lehet ennyire sértően fogalmazni? Egyáltalán tudja valaki, hogy Böjte Csaba hány magyar gyermeket és anyát megmentett az utóbbi jópár évben? Böjte Csaba nem hiszem, hogy alamizsáért kuncsorogna a kanadai és amerikai magyarok körében, legfennebb azt hirdeti, hogy jó pár száz éhező magyar gyereknek szüksége van a világ szeretetére. A világon a legnagyobb családja neki van, ezt tisztelni kellene, nem az efféle megfogalmazásokkal sértegetni.

Egy erdélyi szitakötő

Quote
goyo által:

Az esernyo milyen szinten zavarta meg az eloadast ?
Miert kellett az urat kikiserni ? Volt valami papir kifuggesztve, hogy "zartkoru klub, csak Morvai hivoknek" ? A Magyar Haz kiket kepvisel Kanadaban ? Ha ez egy maganpenzekbol fenntartott privat klub, ennek megfeleloen kellene hirdetni, igy senki nem talalna botranyosnak, a szurt reszvetelt.

Quote
tekergo által:

Melitta, Legyszives nyilatkozzal a Canadahun politikamentessegevel kapcsolatban.Lehet vagy nem lehet?

Lehet ha te kezded a fooldalon nyilvanvaloan politikai cikk megjelentetesevel?Mi is feltehetunk oda ilyen hireket vagy csak te?

Ha en kozoltem volna ezt a forumon akkor is megelt volna 71 hozzaszolast?Esetleg akkor lehet ha a magyarorszagi jobboldalt lehet vele becsmerelni?A fair play-nek megfeleloen felteszel egy Gyurcsanyt/baloldalt tamado hirt is?

Hol van most a " Canadahun kulturalis forum ha nem tetszik el lehet tunni " kedvenc mondatod?
Latod most te magad mutattad meg nekunk elfer itt a politika is, aki akarja olvassa es ha kedve tartja hozzaszol.Orok hala neked nagyasszonyunk.

Kedves elvtarsak kitort a demokracia itt Kanadaban a Canadahun-on, 2007-ben.

Pezsgot mindenkinek.......

Quote
Melitta által:

Tovabbra sem politizalunk a forumon.
A cikk ami nem nyerte el tetszesedet az hirekben szerepel es nem kotelezo hozzaszolni.A forumra tovabbra se fogjuk a politikat becsempeszni ha esetleg erre gondoltal.Pezsgot meg bonthatsz mert nem sokara a canadahun szulinapja lesz.

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: drDukcsik on December 18, 2007, 05:17:36 PM


Megkerdezni oket, mint javaslod, mar nem lehet. Ha elnenek sem lehetne, mert az allam neveben elkovetett gyalazatert az alllam a felelos. Ez az egesz vilagon igy van
Mit is mondott a Napkiraly?

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: drDukcsik on December 18, 2007, 05:21:48 PM


Pereld be az allamot.
Nem lesz nehez...
Egy kis segitseg hogyan kezdd el... (A netrol)
Az állam egy földrajzi terület feletti legfőbb hatalommal bíró politikai egyesülés. Ez hagyományosan magába foglalja azt az intézményrendszert amely birtokolja a törvénykezés jogkörét, mellyel kormányozza területének társadalmát – aminek állami státusa gyakran függ attól hogy több más állam elismeri mint e feletti belső és külső önálló korlátlan hatalmat. A szociológiában az állam általában Max Weber következő elterjedt meghatározásával írják le: az a szervezet amely rendelkezik "a fizikai erő legitim használatának monopóliumával egy adott területen belül", amely tartalmazhatja a fegyveres erőket, társadalmi szolgáltatásokat, állami bürokráciát, bíróságokat és a rendőrséget.

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ

Post by: starter on December 18, 2007, 10:59:40 PM

Quote from: Bandi on December 11, 2007, 10:57:40 AM

Quote from: Apcol2003 on December 10, 2007, 11:18:44 PM
Kézcsók

Napi két órát kell eltölteni a 168 óra, a Népszava, a Klubrádió és az ATV élvezetével, különösen koncentrálva Bolgár György szavaira, és utána teljesen világos lesz, hogy Orbán akkor is hazudik, mikor igazat mond, és Gyurcsány akkor is igazat mond, mikor hazudik. Ugye.

Egy 's más kimaradt a fenti felsorolásból. Például az ÉS (Élet és Irodalom)
Aztán a sor még hó-hó-hósszasan sorolható.

Az És. Már régóta nem az, ami volt - és ami most is lehetne. Régen sorbaálltam érte az újságosnál, mert jó volt olvasgatni, igazi csemege volt a lap - mint akkori társai, a Nagyvilág, Kortárs, Látóhatár, Új írás és más kincsek. Talán ma is az lehetne, ha nem váltott volna irányt, meredeken lefele.
Gyűjtöttem ... és visszaolvastam sokszor a régebbi számokat a barátaimmal, be volt jelölve szinte példányonként egy-egy nagyszerű írás. "Felmondtuk" egymásnak, amit olvastunk, azzal szórakoztunk, ki tud idézni a heti termésből a legtöbbet ... . Aztán mára, ha mégis kezembe kerül egy példány, hamar le kell tennem. Megáll tőle a levegő ...

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: citizen on December 18, 2007, 11:49:35 PM

Quote from: starter on December 18, 2007, 05:07:54 PM
- Érdemes lenne összeállítani a zsidó szó elkerülésére használt eufémizmusokból egy kb. 20-25 szavas szószedetet;[/i]

Én a dupláját is fel tudnám sorolni, csak nem biztos, hogy szépítő kifejezések lennének. Viszont rendkívül találóak. ;D

Egyébiránt Hankiss Ágnes a - Kis magyar zsidókérdés – című, 1999.-ben megjelent dolgozatában írt arról, mivel lehetne helyettesíteni a zsidó szót, hogy ne mondhassák rá az érintettek e szó puszta kimondásával, hogy zsidózunk, és arra a megállapításra jutott, hogy nincs a magyar nyelvben pejoratív felhang nélküli eufemisztikus szó a zsidó kifejezésre.

„Tagadhatatlan, hogy a "zsidókérdés" kifejezés a zsidótörvények és a nácizmus egész gyalázatával terhes, ennyiben használata nem túl szerencsés, jobb volna helyette más, de nincs, legfeljebb ha körülírható, így hát mindenütt a világon használják. Ha csupán találomra leveszek a könyvespolcomról néhány könyvet, sorjáznak a példák. Itt van például - A zsidókérdésről című szöveggyűjtemény (Németh László Szakkollégium, Szombathely, 1989), aminek a címében is szerepel a "zsidókérdés" kifejezés.
(….)
Ha X.-et, aki történetesen zsidó, bírálja Y., aki történetesen nem az, és ha X. nem akar érdemben válaszolni Y. szempontjaira, akkor elég antiszemitát kiáltania. Zsidó vagyok, ha sérelem ér, amúgy meg teszek az egészre (hitre, gyökerekre, hagyományra, mindenre). Sőt, mivel semmi mást nem tudok elképzelni, mint hogy mindenben a csúcson legyek, megvetem és kiszorítom azokat, akik harmonikusabban, farizeuskodás nélkül vállalják a zsidóságukat, és ezáltal egy olyan adottságomra emlékeztetnek, amelyről jómagam csak akkor szeretek tudomást venni, ha felhasználhatónak ígérkezik riválisaimmal és ellenfeleimmel szemben, amúgy csak üres ballasztot jelent. Valahogy ekképpen. Védőernyőül és ütőkártyául használni zsidóságukat, de közben fölháborodni, ha mások "zsidónak" tartanak...”

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: vadalma on December 19, 2007, 10:40:52 AM




Khon elmegy a lóversenyre. Látja, hogy a pap bemegy az istállóba.
Vége a versenynek, a győztes lovat ünneplik. Következő versenyen a pap bemegy az istállóba, Khon követi.
Látja, hogy a 8-as számú lónak súg a fülébe. A ló megnyeri a versenyt.
Következő héten is meglesi a papot, a lóra 5 dollárt tesz, nyer rajta 200 dolcsit.

Következő alkalomkor is meglesi a papot, addigra eladta az összes vagyonát Khon és a kiszemelt lóra tette. Az állat a táv felénél összeesik és kimúlt. Khon dühösen megy a paphoz: mit tett ezzel a lóval? - kérdezte.

A pap: veletek zsidókkal az a baj, hogy nem tudjátok megkülönböztetni az áldást az utolsó kenettől!

Title: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: starter on January 06, 2008, 12:20:38 PM


[b]Törvényt megerősítő népszavazásra eddig nem volt példa hazánkban. [/b]


Harcolni kell!

"Megerősíti-e Ön az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybe vételének módjáról az Országgyűlés által 2007. december 17. napján elfogadott törvényt?" - ebben a kérdésben kezdeményezett népszavazást az egészségbiztosítási törvény zárószavazása után Morvai Krisztina jogász, egyetemi docens. Törvényt megerősítő népszavazásra még nem volt példa Magyarországon.


- Merész kezdeményezés. Miért tette?

- Maga a törvény is elfogadhatatlan, de ami leginkább felháborít, az a demokrácia halála Magyarországon. Ez a kormány csalással, a választók megtévesztésével jutott hatalomra. A 2006-os választások előtt hazudtak a gazdaság valós állapotáról, most pedig gyökeresen az ellenkezőjét teszik annak, mint amit a kampányban ígértek. Mert miről is beszéltek? Egy baloldali, emberközpontú, jóléti típusú társadalomról. Ehhez képest azóta megpróbálnak átnyomni egy szélsőségesen neoliberális, népnyúzó programot, ami nem emberközpontú, hanem pénz-, illetve profitközpontú. S ennek a programnak a végrehajtása érdekében görcsösen ragaszkodnak a hatalomhoz. A demokrácia megcsúfolása volt az is, ami 2006 szeptemberében és októberében történt, de ugyanígy megengedhetetlen, hogy az emberek nagy részének tiltakozását, a civil és szakmai szervezetek ellenvéleményét figyelmen kívül hagyva szavazzák meg például az egészségbiztosítási törvényt. Azért kezdeményeztem népszavazást, mert egy alkotmányos, demokratikus rendszerben kell, hogy legyen valamilyen fék, amivel meglehet akadályozni egy ilyen diktatórikus törekvést.

- Azt mondják a kormányoldalról, azért kapták a bizalmat az emberektől, hogy olyan döntéseket hozzanak, amelyek előreviszik az országot.

— De a parlamenti többség nem arról szól, hogy ha több képviselőm van az országgyűlésben, akkor figyelmen kívül hagyhatom mindenki másnak a véleményét! Másrészt a pártok programot készítenek a választásokra, az emberek ez alapján döntenek, és esetünkben, mint már mondtam, nem arról van szó, hogy az MSZP, bár törekszik rá, nem tudja betartani bizonyos ígéreteit, hanem arról, hogy minden tekintetben ellentétesen cselekszik azzal, mint amiről 2006 tavaszán beszélt.

— Mi a baj az egészségbiztosítási törvénnyel?

- Ez a törvény tartalmát tekintve alkotmányos és szociális jogokat sért, sérti az egyenlő elbánás, illetve a lehető legmagasabb szintű egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás jogát, formailag pedig az a baj vele, hogy alapvető rendelkezéseket a végrehajtó hatalom kezébe ad, ami önmagában alkotmányellenes. Hogy a lehetséges következményeivel kapcsolatban a gyakorlatból is mondjak egy példát: a közelmúltban kórházban voltam, és a kórteremben feküdt egy szegény, kis faluból érkezett roma asszony. Rákos volt. Egyik nap beszélgettem az orvossal, aki az asszonyra pillantva azt mondta: "látja, Krisztina, ma még ő is meg kapja ugyanazt a többmilliós kezelést, amit ön, vagy bárki más. De néhány hónap múlva már nem így lesz.

- Törvényt megerősítő népszavazásra eddig nem volt példa hazánkban. Mit jelent ez a gyakorlatban?

— Valóban, ezt a lehetőséget eddig nem fedezte fel a jogásztársadalom, holott az Alkotmány 26. szakaszának hatodik bekezdése foglalkozik vele. A gyakorlatban arról szól, hogy az országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény esetében a köztársasági elnök nem írhatja alá a jogszabályt addig, amíg a törvényt megerősítő népszavazás folyamatban van. Ez a népszavazás ügydöntő, ha tehát a szavazók többsége elutasítja a jogszabályt, akkor az nem is léphet életbe.

— Mióta bejelentette szándékát, többen is megkérdőjelezték, hogy lenne mód ilyen referendum megtartására. Halmai Gábor jogász szerint elkésett, mert ilyen népszavazást csak a parlamenti zárószavazás előtt lehet kezdeményezni.

— Amire ennek kapcsán Halmai Gábor hivatkozik, az az országgyűlés házszabályában van benne. Már pedig teljesen logikus, hogy az Alkotmány és a házszabály közül előbbi az erősebb, ráadásul a házszabály nem is jogszabály, és csak a képviselőkre vonatkozik.

- Kritikával illette Völgyesi Miklós, a Civil Jogász Bizottság másik társelnöke is. A mondta, megbénítaná az ország kormányozhatóságát, ha egy állampolgár népszavazási kezdeményezése miatt nem lehetne kihirdetni egy olyan törvényt, amelyet az országgyűlés elfogadott.

— A felvetéssel kapcsolatban az a válaszom: amikor egy kormány egy demokratikus országban diktatórikus eszközökkel kormányoz, akkor furcsa azon aggódni, hogy egy népszavazás hogyan befolyásolja az ország kormányozhatóságát. Ilyen katasztrófahelyzetben, amilyenben az ország van, szerintem minden alkotmányos eszközt ki kell használni. Egyébként a népszavazási törvény ráadásul azt is kimondja, hogy törvényt megerősítő népszavazást csak az ország sorsát alapvetően meghatározó jogszabályokkal kapcsolatban lehet tartani. Tehát ez annak a lehetőségét is kizárja, hogy ezentúl minden kisebb-nagyobb törvény kapcsán népszavazást kezdeményezzen valaki. A fontosabb jogszabályok esetében azonban, amelyekkel kapcsolatban aggályok merülnek fel, szerintem igenis lehet, sőt kell is népszavazást kezdeményezni, ha más mód nincs a megsemmisítésükre. Vagy az ország kormányozhatósága érdekében csendben belemennénk abba is, ha a kormány megszavazná és törvénybe iktatná, hogy jövő hó nap elsejéig mindenki adja át az összes vagyonát az SZDSZ-nek? Bármilyen törvényt megalkothatnának, csak azért, mert csalással és hazugsággal hatalomra kerültek és a parlamentben többségben vannak?

- Múlt csütörtökön kiderült, hogy Sólyom László nem írta alá az egészségbiztosítási törvényt, hanem visszaküldte a parlamentnek. Elégedett?

— Örülök, hogy a köztársasági elnök úr is megerősítette azokat az aggályokat, amelyek szerint a jogszabály újragondolására és további egyeztetésekre van szükség. Másként fogalmazva, örülök annak, hogy a törvény egyértelműen megbukott. Bízom benne, hogy a társadalom elutasítását látva a kormánypártok elfogadják az államfő döntését, és végigjárják azt az utat, amelyet Sólyom László javasolt. Hanem így tesznek, az azt jelenti, hogy nyíltan semmibe veszik a demokrácia szabályait. Ismerve őket, ez sem lenne túl nagy meglepetés.

- Az állami vagyonról szóló törvény esetében sem tették, lényegi módosítások akkor sem történtek... Mi lesz, ha most is győz a gazdasági érdek?

— Akkor még mindig ott van a népszavazás lehetősége. Ha az Országos Választási Bizottság hitelesíti a kérdést, amit formai okokból a törvény újbóli elfogadásakor ismételten be kell majd nyújtanom, akkor nincs kétségem afelől, hogy a kiíráshoz szükséges 200 ezer aláírás hamar összegyűlik majd. Ebben a feladatban számítok mindazon civil és szakmai szervezet segítségére, amely az elmúlt hetekben, hónapokban tiltakozott a magánpénztárak ellen.

- A Fidesz által kezdeményezett népszavazásnak már csak az időpontja kérdéses, ezek szerint ön a saját kérdésével kapcsolatban is lát esélyt a referendumra. Mi történik, ha a két népszavazás semmissé teszi az MSZP-SZDSZ-kormány elmúlt másfél évben hozott alapvető döntéseit?

— Bár tudom, sokan ebben bíznak, de a kormány sajnos ettől szerintem még nem bukna meg. Ugyanakkor nagyon fontos, hogyne menjünk lehajtott fejjel a vágóhídra. Engem emiatt sokan radikálisnak tartanak, de úgy gondolom, ebben a válsághelyzetben minden demokratikus eszközt ki kell használni. Bizonyos esetekben erősen fogalmazva kell felemelni a szavunkat, más kérdésekben népszavazást kell kezdeményezni, és vannak ügyek, amelyekkel kapcsolatban nemzetközi szervezetekhez kell fordulni. Kertész Imre sokak által bírált Sorstalanság című könyvében számomra az volt a legmegrázóbb rész, amikor a szerző leírja, hogy miközben deportálják a zsidókat, addig csendben zajlanak a hétköznapok. Ezt a folyamatot hívom az abnormális normalizálódásának, vagyis amikor az emberek a passzivitásukkal asszisztálnak ahhoz, hogy a helyzet egyre drámaibbá változzon. Bár ma nincs sem Auschwitz, sem Gulág, de észre kell venni, hogy ez a kormány, ez a két parlamenti frakció velejéig romlott. Nem létezik számukra olyan, hogy erkölcsi tartás vagy lelkiismeret. Éppen ezért most sem tehetünk úgy, mintha minden rendben menne! Harcolni kell!

(Bándy Péter, Magyar Demokrata)

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: drDukcsik on January 06, 2008, 06:02:23 PM


Erdekes dolgok tortennek...


Végre egy zsidómentes kormány
Aki nincs velük, az antiszemita

A Bánó, a Gálvölgyi, a Váncsa, a Hernádi Judit meg a Páva utcából Varga László történész felfedezte az őrjöngő antiszemitizmust Magyarországon. Szerintük antiszemita Morvai Krisztina büntetőjogász, Szűrös Mátyás, a harmadik köztársaság első, de ideiglenes elnöke, meg Kádár János és az egész egykor volt MSZMP. Zseniális felfedezés, nézzünk utána.
Morvai doktornő antiszemitizmusa: emberjogilag védte a palesztin asszonyokat, annyi jogot követelt nekik, mint a zsidó asszonyoknak. Ezért mennie kellett az ENSZ Bizottságból, mert állását megpályázta egy elkötelezett zsidó kislány. De van más bűne is, férje a Magyar Televízió kétségkívül sztárriportere, Baló György, aki zsidó. Morvai Krisztina görög katolikus. Ez éppen elég ok, hogy ebből keverjenek valami új jogvédelmet a neoliberálisok számára, akik tudvalevően másfél évtized alatt jobban kifosztották az országot, mint a németek a második világháborúban, vagy a szovjetek az általuk hozott felszabadulás óta. Most Szűrössel lett baja a belső körnek. Szűrös Mátyás ugyanis egy interjúban (megjelent a Magyar Fórum múlt évi utolsó számában) arról is beszélt, hogy Apró Antal ultraortodox volt, és a nemzetközi zsidóság támogatásával szinte haláláig a helyén maradhatott, és így tudott „vigyázni” a Varga László történész által szintén antiszemita hírbe kevert Kádárra.
Szeretem a televíziót. Reggel azt mondja: antiszemita, antiszemita, antiszemita. Majd később azt mondja: kamatadó, kamatadó, kamatadó. És ezeket a mágikus szavakat: „Szőke feltette a világhálóra, és onnan letöltheted”. Le is töltöttem, és megállapítom: a kamatadós reklám meg a világhálós reklám kitűnő és szellemes ötlet. Az antiszemitázást meg unom. Nagyon unom, mert unalmas.
Nézzük a Szűrös kijelentését. Azt mondta, Aprót a hatalomban a zsidók tartották. Apró Antal Csongrád megyében látta meg a napvilágot, és Varga holokauszt-kutató szerint nem lehetett zsidó, mert lelencgyermek volt. A lelencgyermekeket a gólya hozza, ezt Varga történész így gondolja. De Szűrös Mátyás kijelentésével vitatkozva azt mondja: Apró azért sem lehetett zsidó, mert az új Kádár-kormány megalakulásakor valaki felkiáltott a grémiumban, hogy végre egy zsidómentes kormány (sic!).
Apró Antal 1971–81 között az Országgyűlés elnöke volt. Életrajzi papírjai szerint született 1913-ban, anyja neve: Apró Piroska (nem tévedés, neve azonos a kedves lányáéval), vallása: római katolikus. Ez még nem mond semmit, hisz a háború előtt Aczél György is római katolikus volt – egy ideig.
Azt szegezték nekem egy TV-vitában, hogy akkor még – 1956-ban – nem volt neoliberalizmus, és ezért hihetetlen a Szűrös Mátyás által elmondott történet. Tény, hogy más volt a neve (Ságvári Endrének 32 neve volt), de ez a gazdasági világhatalom akkor is működött. De Szűrös kijelentésének nem az az érdemi része, hogy Apró zsidó volt-e vagy nem, hanem az volt az alapvető megállapítása, hogy 1956. október 23-án éjszaka Budapesten megalakult az MDP KV Katonai Bizottsága Apró Antal vezetésével. Ennek a bizottságnak feladata volt a fegyveres felkelés leverése. Az Apró Antal által vezetett magyarellenes, gyilkolásra készülő társaság tagja volt Czinege Lajos, Fehér Lajos, Földes László, Kovács István, Mező Imre, Piros László és Bata István. A névsor önmagáért beszél. Fehér Lajos a kezdet kezdetén otthagyta ezt a társaságot. Személyes vallomások alapján tudom, informátorom néhai Futó Dezső, az 1945-ös ideiglenes nemzetgyűlés képviselője. Fehér Lajost az oroszok brutális bevonulása után likvidálni akarták, illetve lecsukni. A névsorból még fel kell menteni Mező Imrét, a Budapesti Pártbizottság egykori titkárát, őt október 30-án a Köztársaság téri pártház ostrománál hátulról maguk az ávósok lőtték le.
Ezeknek a napoknak a pontos történészi leírása és a szereplők szerepvállalásai máig tisztázatlanok. Annyit tudunk: Apró Antal a legortodoxabb szovjetbarát volt és magyarellenes. Szűrös megnyilatkozása után a Népszava, a televízió, némely rádiók lesöpörték az állítás lényegét, mondván, akkor hidegháború volt, Aprót nem támogat-hatták az ultraliberálisok, az egész egy szilveszteri tréfa. De nem volt tréfa akkor, amikor mindez történt. Szűrös nem azt mondta, hogy forró dróton üzent Eisenhower Hruscsovnak, hagyjátok helyén az Aprót, hanem azt mondta, a liberális körök szorgalmazták a hatalomban tartást. Ne feledjük el, abban az időben hogyan is alakult a Szovjetunió, Izrael, az Egyesült Államok és Magyarország viszonya. A politika mindig fülbesúgás alapján zajlott. De a fülbesúgás néha kihallatszott és kihallatszik. Aprót pedig furcsa mód a neoliberálisok és a szovjetek tartották a hatalom közvetlen közelében. Azt az Aprót, akit most a Magyar Televízió, a Népszava meg Varga történész körömszakadtáig véd. Azt az Aprót, aki 1945-ben beköltözött egy másik zsidó villájába Budán, ahol ma is él hátra- maradt családja, és a család legfrissebb tagja, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Elkobzott zsidó vagyonban élnek ők. Úriemberek társaságában erre köpni szoktak. De a Magyar Televízióban, a Népszavában antiszemitáznak. Módszerük: fogj egy mondatot, fordítsd ki az értelmét, a szerzőjét öntsd le forró szurokkal és forgasd bele egy bála tollba, aztán lökd ki az utcára. Azt mondja a Varga, hogy ezek a Szűrösék már MSZMP-s korukban is antiszemiták voltak. De ilyesmit ír egy nappal később egy Szász István nevű úriember is.
Hogy ezt is megértem, hogy az MSZMP is antiszemita!? (Gyurcsány leszámol a múlttal.) Egy alkalommal a korabeli belügyminisztert kérdezték (ez nem a Varga-féle hallomásos verzió. Nevek, fültanúk a szerző rendelkezésére állnak, de csak neki):
– Hányszor beszélsz évente az öreggel? (Mármint Kádárral.)
– Egy évben egyszer. Nagyon ritkán kétszer.
– Akkor kivel kell tartanod a kapcsolatot?
– Elvileg a KAO titkárral (Közigazgatási és Adminisztrációs titkár, ők felügyelték a fegyvereseket a kádári érában.) Alkalomszerűen, ritkán találkozom velük is.
– Akkor ki felügyel? – így a kérdés.
– Gyuri bácsi – hetente háromszor.
Tudvalevő, Gyuri bácsi maga Aczél György volt. Varga ezt persze nem tudja, mert ő másként értelmezi a beszélt történelmet. Szerinte Aczél is antiszemita volt? Aki rendszeresen kijárt Bécsbe, titokban konzultálni a neo- és ultraliberálisokkal? Ez a mostani kormánybarát sajtó magatartása. Szemérmetlenül hamisítanak, hazudnak és rágalmaznak.
A Heti Hetes is az antiszemiták piedesztáljára állította Szűrös Mátyást. Értem én, aki nem gazsulál nekik, az antiszemita. Most legutoljára a „Mátyással” foglalkoztak. Az egyik azt mondta: biztosan pénzt kapott a Szűrös azért, hogy Apróról ezt állította. A másik védőleg hozzátette: de hát ő kiáltotta ki a harmadik köztársaságot. Olyan is az – mondta Gálvölgyi János. Honnan tudná Gálvölgyi, hogy ezt a harmadik köztársaságot végzetesen Göncz Árpád, Horn Gyula, Medgyessy Péter és halálosan Gyurcsány Ferenc, az Apró-klán tagja alakította olyanná, amilyen. Ebben a köztársaságban az antiszemitázóknak minden megengedett. A Heti Hetes magából indul ki, miként Gyurcsány is. Biztosan pénzt kapott Szűrös a megjegyzéséért. Ki mint él, úgy ítél. Ebben van igaza a Morvainak, a doktornőnek. A magunk fajtája nem így gondolkodik, mint ahogy a Varga-féle történészek gondolkodnak. Ők olyan maguk fajtája. A Heti Hetes után felvettem a telefont, Szűrös Mátyást kerestem.
– Elnök úr, látta a Heti Hetest?
– Nem néztem, mert tőlem fényévnyi távolságra van az a stílus. Irritál.
– Nem is értesült az önt ért sértésekről és rágalmakról?
– Barátaim hívtak telefonon, és mondták, ha akarom, kapcsoljak oda, ahol éppen engem gyaláznak, a Heti Hetesre. Odakapcsoltam.
– És?
– Már minden határon túlléptek. Ami azon túl van erkölcsileg és politikailag, az minősíthetetlen. Ilyen elképesztő rohamokra nem vagyok hajlandó reagálni.
Szűrös Mátyásnak, a harmadik köztársaság ideiglenes elnökének igaza van. Az antiszemitázók a társadalmi békét romokba döntik, miközben rendőrért kiáltanak. Mindezt vérdíjért teszik.
Gyori Bela irasa

Title: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választPost by: starter on January 06, 2008, 06:29:54 PM

Quote from: drDukcsik on January 06, 2008, 06:02:23 PM
Erdekes dolgok tortennek...


Végre egy zsidómentes kormány
Aki nincs velük, az antiszemita

...

Mmm. Elolvastam Győri Béla írását ... már a cím és az első sorok után arra (is) figyeltem - szokásom szerimt, általában első blikkre rutinosan rátalálok - melyik gondolatát emelhetném ki, ha majd válaszolok.
El kell mondanom, ebben az írásban nem találtam ilyet. Ez a cikk - így ahogy van - az egész egy "kiemelés". Az a ritka helyzet állt elő, hogy a cikk eleje is, egészen a végéig - egyformán fontos, ettől van súlya ennek a rövidke írásnak. Kár lenne belőle bármit is elhagyni.

Győri Bélának pedig szívből gratulálok!

Bokodi György

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: citizen on January 07, 2008, 06:25:54 AM


Egyetértek Starter véleményével!

Érdemes Győri Béla cikkéhez adalékként áttekinteni a
Kádár korszak állampárti vezetésének „értelmiségi” tagjait:

írógép-műszerész
szobafestő
munkás
kovács
kárpitossegéd
szabóinas
hentessegéd
villamoskalauz
műszerész
földműves, gyári munkás
földmunkás
nyomdász

Csupa „majd belejössz Pistám”, de elkötelezett kommunista. Belejöttek. A hazaárulásba, gyilkolásba, népelnyomorításba, mások üldözésébe, tolvajlásba, hazudozásba, Magyarország tönkretételébe.


Kádár [Csermanek] János (1912–1989) írógép-műszerészből lett Magyarország teljhatalmú vezetője

Apró [Klein] Antal (1913–1994) szobafestőből lett miniszterelnök-helyettes, állampárti vezetés tagja.

Aczél György [Appel Henrik] (1917–1991) munkásból lett a Kádár-kor fő kultúrpolitikusa, művelődésügyi miniszter-helyettes, MSZMP KB kulturális titkára, Társadalomtudományi Intézet főigazgatója

Czinege Lajos (1924–1998) földmunkás, kovácsból lett honvédelmi miniszter, vezérezredes, Miniszterelnök-helyettes

Fock Jenő (1916–2001) műszerész. 14 éves korától gyárban dolgozott. 1932-ben belépett a KMP-be. Részt vett a KIMSZ és a Vörös Segély munkájában. 1939-ben behívták katonának. 1940-ben kémkedés koholt vádjával letartóztatták, a hadbíróság háromévi fegyházbüntetésre ítélte. 1943-ban a frontra került, egy év múlva azonban megszökött. 1945-től a fővárosban pártmunkát végzett. A Nehézipari Központ vezető munkatársa (1947–51), a KGM miniszter-helyettese (1951–54), a SZOT titkára, ill. főtitkár-helyettese (1955–57), a KV póttagja (1956). Közben elvégezte a Gazdasági Műszaki Akadémiát. Az IKB, majd KB (1956–89), ill. az IIB, majd PB tagja (1957–80), a KB gazdaságpolitikai titkára (1957–61). Miniszterelnök-helyettes (1961–67), majd miniszterelnök (1967–75). Nevéhez (is) fűződik az Új Gazdasági Mechanizmus. 1975-ben félreállították, nyugdíjazták. 1980 után a MTESZ elnöke volt, 1984-ben az Alkotmányjogi Tanács tagjai közé választották. Országgyűlési képviselő (1945–47, 1958–67, 1971–85). 1988-ban javasolta Kádár leváltását. Az év végén a KB nemzetközi, jogi és közigazgatás-politikai bizottságának tagja.


Földes László (1914–2000) munkásból lett külkereskedelmi miniszter-helyettes (1955–57) az állambiztonság felügyeletét ellátó belügyminiszter-helyettes (1958–64)
Hungexpo vezérigazgatója (1974–80).

Kovács István (1911), kárpitossegéd, egy régi, illegális időkből ismert funkcionárius, rendíthetetlen Rákosi-hívő, szovjetbarát, mindenféle reformmozgalom ellensége. Ő volt a Budapesti Pártbizottság első titkára: 1956-ban 44 éves volt.
Az MKP és MDP KV (1945–56) és PB (1945–46, 1951–53, 1955–56) tagja, a KV titkára (1953-ig és 1955-től). Az MDP budapesti pártbizottság első titkára (1945, 1948–51, 1955–56), a KV Káderosztály, majd a PTO vezetője (1950–53), egyidejűleg a NET elnökhelyettese (1951–53). Borsod megyei (1953–54), majd ismét budapesti első titkár (1954–56). 1956 okt. 26-tól az MDP Katonai Bizottsága tagja, okt. 31-től a Szovjetunióban volt. 1958-ban tért haza, ekkor a KIM-ban osztályvezető, majd a Könnyűipari Szervezési Intézet igazgatója.

Mező Imre (1905–1956)
Szegény parasztcsalád gyermekeként született Ramocsaházán 1905. december 13-án. Tizenhat évesen szabóinas lett Kisvárdán. Felszabadulása után 1927-ben Belgiumba költözött. Bekapcsolódott a belga munkásmozgalomba, 1929-tól a belga kommunista párt tagja. Őt bízták meg az antwerpeni magyar kommunistákat egyesítő csoport vezetésével. 1936-ban feleségével együtt csatlakozott a spanyol polgárháborúban harcoló nemzetközi egységhez, a Nemzetközi Brigádhoz, részt vett a Madrid környéki harcokban, kétszer is súlyosan megsebesült. A polgárháború után Franciaországba menekült, ahol a hatóságok internálták. Szabadon bocsátása után a vidéki francia ellenállás, a hazafias milícia egyik szervezője. 1943-ban a Francia Kommunista Párt Párizsba küldte, ő lett a külföldi kommunistákat egyesítő csoport vezetője. Részt vett az 1944. augusztus 17-i párizsi felkelés előkészítésében, illetve a déli kerületekben folyó harcok irányításában.
Emigrációból 1945 júniusában tért haza, és az MKP, majd az MDP budapesti szervezetének munkatársa, később az MDP Nagy-Budapesti Bizottsága Szervezési Osztályának vezetője. 1950-től az MDP Budapesti Bizottsága titkára. 1953–1954-ben a Szakszervezetek Országos Tanácsa Termelési Osztályának vezetője, 1954-től ismét a budapesti pártbizottság titkára. 1956. július 18-tól az MDP Központi Vezetőségének tagja. 1956. október 23-án a budapesti pártbizottság küldöttségének vezetőjeként a tervezett felvonulás engedélyezésére kérte a pártvezetést. Október 26-án tagja lett az MDP KV Katonai Bizottságának. Mező Imre a Köztársaság téri pártházba való megérkezése után - az ott levő funkcionáriusok egy részének kívánságára - civil részről „gyakorlatilag” átvette a ház védelmének irányítását. Tompa Károly ÁVH-hadnagy ezután Mező útmutatásai szerint cselekedett. 1956. október 30.-án a Köztársaság téri MDP-székház elfoglalásakor az épületből kilépő Mező Imrére rálőttek, halálosan megsebesült, napok múlva meghalt. 1956. november 12-i temetésén mindössze hatan voltak jelen.


Piros László (1917–2006) hentessegédből lett a
Szakszervezeti Tanács titkára 1945-től, majd főtitkár-helyettese. Az ÁVH-n belüli Határőrség (1950–53), majd az ÁVH parancsnoka (1953–56), belügyi miniszter-helyettes (1953–54), majd belügyminiszter (1954–56). 1956 okt. végén a Szovjetunióba menekült, végleg csak 1958-ban tért haza.


Bata István (1910–1982) villamoskalauz, katonatiszt. 1930-ban lépett be az MSZDP-be, szakszervezeti vezető volt. 1942-ben letartóztatták. Az MKP óbudai titkára (1947–49), majd munkáskáderként ezredessé nevezték ki. Moszkvában a katonai akadémia hallgatója 1949-től. Vezérkari főnök (1950–53), honvédelmi miniszter (1953–56). Az MDP KV tagja és a PB póttagja (1953–56). 1954-től vezérezredes. 1955. máj. 14-én tagja volt a Varsói Szerződést aláíró magyar delegációnak. 1956. okt. 24-én három katonai körzetre osztotta Budapestet és parancsot adott a forradalom leverésére. 26-án minden tisztségéből felmentették, majd 29-én a Szovjetunióba menekítették. Nov. 2-án tárgyalt a Moszkvába érkezett Kádár Jánossal, jelen volt az SZKP KB Elnöksége kibővített ülésén. 1956. nov. 16-án mint sztálinistát kizárták az MSZMP-ből. 1958-ban tért haza, a következő évben megfosztották katonai rangától. Ezután a BKV-nál telepvezető, majd a baleset-elhárítási osztály vezetője.

Dögei Imre (1912–1964) földműves, gyári munkásból lett az országgyűlés elnöke, 1954-től. Földművelési miniszter, az MSZMP IKB, majd KB tagja

Dobi István (1898–1968) földmunkásból lett 1948. dec. és 1952 közt miniszterelnök, illetve a minisztertanács elnöke, Elnöki Tanács elnöke, ő eskette fel a Kádár kormányt 1956 nov. 7-én.

Grósz Károly (1930–1996) nyomdász, érettségi nélkül diplomázott az ELTÉ-n tudományos szocializmusból, és 1987–88-ig miniszterelnök lett, amikor is megbuktatta Kádárt. Az MSZP megalakulásával nem értett egyet, 1989 végén újra létrehozta az MSZMP-t, de hamarosan visszavonult a politikától.

A senkikből lett népelnyomók névsora nem teljes!

Title: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: starter on January 07, 2008, 07:38:01 PM

Quote from: citizen on January 07, 2008, 06:25:54 AM

Csupa „majd belejössz Pistám”, de elkötelezett kommunista. Belejöttek. A hazaárulásba, gyilkolásba, népelnyomorításba, mások üldözésébe, tolvajlásba, hazudozásba, Magyarország tönkretételébe.
.....

A senkikből lett népelnyomók névsora nem teljes!

És ezek után ... ha belegondolunk abba, hogy az utóbbi években mitől és miért alakulhatott ki az egyre fokozottabb megosztottság Magyarországon, akkor rögtön megszólal a kórus: ne komcsizzá mááá ...
no és még valami fontos: természetesen a Zorbán az oka ennek is.

Ma olvastam a New York -i Bartus cikkét, karácsony szent estéjén írta a saját újságjába és meghűl bennem tőle a levegő: de aztán arra gondoltam, legjobb, ha New York komcsiainak megmarad ott, ahová való ...


Karácsonyi angyalkák helyett

Bartus László
2007. december 24.



Ebben az évben kihagynám az össznépi képmutatásban való részvételt, és nem igyekeznék valami édesbús történettel a szeretetről regélni. Ehelyett arról szólnék, hogy míg mások mesterségesen próbálják a szívüket érzelgősebb állapotba hozni, vannak, akik szíve valóban megtört.

Nem szeretnék Magyarországon cigány lenni, nem szeretnék Magyarországon zsidó lenni, és nem szeretnék Szlovákiában vagy Romániában magyar lenni. Azt csendesen teszem hozzá, hogy Magyarországon sem szeretnék magyar lenni, azért vagyok itt. Ennek oka az, amiért cigány és zsidó sem szeretnék Magyarországon lenni. Nem szeretném átélni, hogy vallásom, származásom és bőrszínem miatt megkülönböztessenek. Hogy szitokszó legyen a fajtám, és árpádsávos fasiszták masírozzanak a házam előtt, fizikai létemben is fenyegetve. Azt sem szeretném átélni, hogy olyan országban éljek, ahol ezt lehet.

A teljes cikk: http://www.nepszava.com/index.php?topic=4455&page=4013


Aztán van olyan szerencsés egybeesés, hogy pont ezt a témát boncolgatták Magyarországon is, éppen - az EchoTV -ben ...

Érdemes megnézni ezt a felvételt, egyenes válasz az angyalkás karácsonyi cikkére - és ebből nem csak Bartus tanulhatna, ha már az egész évi orbánozásból és a csőlátásából is ki szeretne végre emelkedni ott, abban a (szerinte) meg-nem-osztott amerikai környezetben, ahol naponta őrlődik elapadhatatlanul ömlő, cigányos-zsidós-fasisztázós gondolataival - - - íme:

Jelenségek - fogalommagyarázat

http://www.echotv.hu/video/index.php?akt_menu=10&media=2457&mm_id=39&list=1

Title: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: starter on January 07, 2008, 08:26:48 PM


Még van itt valami, egy hangfelvétel ... - ami szintén segít abban, hogy megmaradjak optimistának, ha fontos dolgok kerülnek szóba ... egyszeriben jó érzés fog el ...
hála a Teremtőnek! Amíg vannak és lesznek olyan emberek Magyarországon, mint Lánczi András



hallgassátok meg:

Az én hetem

http://212.92.28.75/kossuth/MP3/6-Szo/Szo-K17.mp3

Title: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: starter on January 15, 2008, 03:10:02 PM



Fővárosi Bíróság: a rendőrök hazudtak, hogy mentsék a túlkapások felelőseit
2008-01-14

Papírja van a magyar rendőrségnek arról, hogy tanúként beidézett tagjai hazudtak a bíróságnak, hogy mentsék a 2006-os túlkapások felelőseit. A sorozatos falazások miatt a Fővárosi Bíróság öt rendőrből négyet kénytelen volt felmenteni bizonyítékok hiányában. Egyik ítélet se jogerős.

"A rendőrtanúknak egy része biztosan hazudott itt a bíróság előtt, azt nem lehet tudni, hogy melyikük." Először mondta ki bíróság, az egyenruhások falaznak egymásnak, hogy mentsék a 2006-os túlkapások felelőseit. A Fővárosi Főügyészség már tavaly nyáron utalt arra, azért kellett megszüntetnie több mint hatvan ügyben az eljárást, mert nem sikerült azonosítania a bűncselekményt elkövető rendőrt. A Fővárosi Bíróság előtt most két perben öt rendőr állt, valamennyien hivatalos személy által elkövetett bántalmazás vádjával.

Az egyik ügy sértettje egy perui állampolgár. Elmondása szerint gyrosért ugrott le egy gyorsbüfébe az MTV ostromának éjszakáján. Hazafelé tartott, amikor a rendőrök rátörték a kaput. A kőbányai kapitányságra vitték, ahol valamelyik egyenruhás eltörte az orrcsontját, és bezúzta a mellkasát.

Daróci Márta ügyész úgy fogalmazott: a rendőri vallomások ellentmondanak egymásnak és az iratoknak is, míg az előállított személyek vallomása egybehangzó, következetes és szavahihető ezért megállapítható a vádirati cselekmény. Cserni János bíró szerint viszont épp az ellentmondó vallomások miatt nem állapítható meg egyértelműen a vádlott bűnössége. A bíróság bizonyítékok hiányában mentette fel, álláspontjuk szerint ő is elkövethette, de bármely olyan ott dolgozó rendőr is, aki nem került a látókörükbe. A sértett egyébként egyértelműen felismerte a vádlottat, akit korábban már elítéltek azért, mert rendőrként bántalmazott valakit.

A másik perben a rendőri alegységet ugyan sikerült azonosítani, de a konkrét elkövetőket nem, épp a falazások miatt.

"Az egymás iránt érzett szolidaritás olyan mélységű, hogy a rendőrtanúk még a hamis tanúzást is felvállalták annak érdekében, hogy a megvádolt társaik felmentésére kerüljön sor" - fogalmazott Kalina József bíró.

Az öt rendőrvádlottból egyet ítélt el a bíróság. Azt, aki tüntetők helyett egy olyan hajléktalant pofozott fel, és rugdosott meg, akit éppen az MTV ostromának éjszakáján vittek be a kőbányai kapitányságra. Smajda Gábor egy év fogházat kapott - három évre felfüggesztve. A büntetett előélet alól mentesítette a bíróság, így tovább szolgálhatja és védheti a Magyar Köztársaságot.



-hirTV.hu-

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: starter on January 17, 2008, 04:26:19 PM
--------------------------------------------------------------------------------



A mai nap hírei:



Beindultak a civilek - Nemzeti Akció Program kezdődik
2008-01-17

Az Október 23. Bizottság Alapítvány a mai nappal meghirdeti Nemzeti Akció Programját.

A program lényege, hogy a korábban a 2006-os őszi rendőri brutalitást eredményesen vizsgáló civil szervezet társadalmi párbeszédet indít a Magyarországot súlyos válsághelyzetbe sodró kérdéseket illetően – hangzott el az Október 23. Bizottság és a Civil Jogász Bizottság közös sajtótájékoztatóján.


Nagy a veszélye annak, hogy az egészségbiztosításról szóló törvényt az országgyűlés február 11-én újra megszavazza. Éppen ezért az Október 23. Bizottság és a Civil Jogász Bizottság támogatja az Albert házaspár népszavazási kezdeményezését – számolt be Dr. Szöőr Anna kuratóriumi tag a két szervezet közös csütörtöki tájékoztatóján.

Szöőr elmondta: felhívják minden magyarországi város és település figyelmét, hogy tartsanak sajtótájékoztatókat, hiszen ezek sokszorosító hatása felbecsülhetetlen. „A bizottság tagjai újra megkezdték az országjárást. Tegnap Szekszárdon, majd ezt követően Debrecenben, Móron, Kápolnásnyéken tartanak fórumokat.”

Ezzel egyidejűleg – tette hozzá – az alapítvány szakértőket kért fel, akik gazdasági, jogi szempontokat figyelembe véve rámutatnak a törvény társadalomra való veszélyességére. Továbbá felhívják a figyelmet arra, hogy az egészségbiztosításról szóló törvény hatástanulmány nélkül: hazárdjáték egy nemzet sorsán. A törvény bevezetésének várható következményeit a már megbukott nyugdíjreform következményeivel vetik össze. Vizsgálják, hogyan érinti a törvény a romákat, a fogyatékkal élőket és a mélyszegénységben élőket. Szükség esetén a szakértők beadványukkal Alkotmánybírósághoz fordulnak, vagy akár próbapert indítanak a kormány ellen.

Dr. Szöőr Anna úgy fogalmazott: „A Civil Jogász Bizottság továbbra sem feledkezik meg a rendőri brutalitás áldozatairól. Ezért havi rendszerességgel, pszichológus és szociális munkás segítségével folytatja az őszi rendőri brutalitás következtében poszttraumás stressz szindrómában szenvedők segítését. A bizottság tagjai továbbra is megjelennek a bírósági tárgyalásokon és felemelik szavukat az igazságtalan ítéletek ellen. Az alapítvány nemzetközi konferencia- és sajtótájékozató-sorozatot tervez kéthavi rendszerességgel a civil társadalmat érintő kérdésekben. A CJB tagjai és munkacsoport-vezetői rendszeresen szólalnak fel, publikálnak és lobbiznak az egészségügyet, oktatást, kisebbségi kérdéseket és más emberi jogi témákat illetően bel- és külföldön egyaránt. Ezennel csatlakozásra hívom fel a civil társadalmat, mert 2008 a civileken múlik!” – tette hozzá.

Elvész a bizalom!

M. Szabó Imre, a bizottság tagja ugyanitt felhívta a figyelmet arra, hogy a társadalom lelki válsága hosszú távon okoz súlyos károkat, veszteségeket, amelyek megvalósulásához egyaránt hozzájárulnak „kimért bírók, elnéző ügyészek s a hazugságot betanító rendőrtisztek. A súlyos vagy éppen a hazugság következtében született felmentő ítéletek tovább fertőzik a magyar közbeszédet, a felelősségvállaló embertípus kialakulását, az őszinte szót!”

A nemzet válaszút előtt áll

Dr. Kávássy Pál, a bizottság egészségügyi munkacsoportjának vezetője a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: „A társadalombiztosítás részleges, az elkövetkező évtizedben teljessé váló privatizálási folyamata egyértelműen a nemzetközi pénzügyi körök akarata. Az Országgyűlés február 11-én az egészségbiztosítási törvény zárószavazására készül, amely a törvény elfogadása esetén a tőkéscsoportok érdekeltségének szabad utat biztosítana.” Kávássy hozzátette: éppen ezért az egészségügyi ellátások biztosítójának magánosítása nem az állam, nem is az emberek, még kevésbé a nemzet érdekeit szolgálja. Az egészségpolitikai célkitűzéseknek a hatásosság, hatékonyság, igazságosság, minőség, megvalósíthatóság fogalmainak kellene megfelelniük.” Kávássy a következő gondolattal zárta mondanivalóját: „Az egészségügy szolgáltatást, a gyógyítás szolgálatot, a profitérdekelt magánbiztosítók pedig kiszolgáltatottságot jelentenek.”

***

Törvényt megerősítő népszavazást kezdeményez a Fidesz

Törvényt megerősítő népszavazást kezdeményez az egészségbiztosítási törvény zárószavazása előtt a Fidesz - erről döntött a párt elnöksége siófoki ülésén.



(http://www.fidesz.hu/pics/cikk/kicsi/IMG_1365_294_2_106694.jpg)


A Fidesz elnökségének háromnapos siófoki ülésének zárónapján Navracsics Tibor frakcióvezető azt mondta: a választópolgároknak egy már meglévő jogszabály kapcsán kell eldönteniük, hogy támogatják-e az ország kettészakadásával fenyegető üzleti alapú több-biztosítós rendszert, vagy pedig ellenzik azt, "és a kormány nem mehet tartósan szemben a néppel".

A határozati javaslatot az első ülésnapon, február 11-én nyújtják be, erről a parlamentnek következő ülésén szavaznia kell - mondta a távirati irodának a frakcióvezető. Hozzátette: bízik abban, hogy sikerül elfogadtatniuk a javaslatot, amelyhez egyébként egyszerű többség kell.

Navracsics Tibor reményét fejezte ki, hogy a vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról szóló népszavazás mellé negyedikként ez a kérdés is csatlakozhat, vagyis egy költséggel, egy alkalommal nyilváníthatnak véleményt a választópolgárok a feltett kérdésekről.

Mint hangsúlyozta, a köztársasági elnök a jogszabályok szerint addig nem hirdetheti ki a törvényt, amíg a népszavazás eredménye meg nem születik.

A politikus szerint a kormánypártok egyeztetések nélkül, erőszakkal "tuszakolták át" a törvényt, ami kettészakította az országot: az egyik oldalon áll a kormány, míg a másikon az egész társadalom.

Hozzátette: a törvény nem tartalmaz garanciákat arra vonatkozóan, hogy legalább az eddigi színvonalon, alanyi jogon és a szolidaritás alapján, továbbra is mindenki számára hozzáférhető marad az egészségügyi ellátás.

Navracsics a törvény elfogadásának körülményeire emlékeztetve azt mondta, hogy annak koncepciója folyamatosan változott, így maguk a kormánypárti képviselők sem tudták, hogy a jogszabály valójában mit tartalmaz.

Navracsics szerint a köztársasági elnök ezért nem írta alá és hirdette ki a törvényt, hanem küldte vissza átgondolásra a parlamentnek. Akkor az MSZP fogadkozott, hogy széles körű társadalmi egyeztetésről lesz szó, újradolgozzák a törvényjavaslatot, és erősítik a garanciákat, ám mindebből nem valósult meg semmi - tette hozzá a politikus, aki hangsúlyozta: nem kétséges, hogy a jogszabályt az MSZP ismét megszavazza. A döntés jogát "vissza kell adni a népnek", a Fidesz ezért él a jogszabály adta lehetőséggel, és kezdeményezi a törvényt megerősítő népszavazást - mondta Navracsics Tibor.

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: Apcol2003 on January 18, 2008, 09:37:20 PM


Amit viszont mar tudunk:

Morvai Krisztina dedikál a Hegyvidéki Szkítia Könyvesboltban
(Cs.Zs.) 2008-01-17 15:27:42

Január 23-án, szerdán 18 órától Morvai Krisztina, a Civil Jogász Bizottság társelnöke dedikálja Magunkfajták című könyvét a Hegyvidéki Szkítia Könyvesboltban.

Helyszín: XII. kerület, Böszörményi út 19/a.

A Demokrata szenzacios hire.

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: citizen on January 19, 2008, 03:00:50 AM


Kösz az információt!

De mi evvel a problémád? Mert gondolom nem örömujjongásból hirdeted.

Úgy véled, Morvai Krisztinának nincs joga dedikálni?

Vagy a Magunkfajták cím nem tetszik?
Ezt nem Morvai Krisztina találta ki, hanem a ti életetek szokása adta. Már Kr.e. 1300 körül (3300) évvel ezelőtt, a Micrájimból való kivonulás előtt is egy zárt világ voltatok, és most is azok vagytok. Kirekesztők! Amit az egész világon megengedtek magatoknak, ugyanazt az egész világon élő gojoknak tilos megtenniük veletek. Amit Magyarországon megengedtek magatoknak, ugyanazt a gojoknak Izraelben tilos lenne megtenniük. Ez a ti művetek, és nem a miénk! És mégis arra okádtok tüzet, aki ezt kimondja. Felháborodni a magunkfajtáknak van jogunk!

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: Apcol2003 on January 19, 2008, 07:33:09 AM


Kirekesztes?

Senki nem akadalyozza, hogy zsido hitre terj. Kiveve persze a sajat hulyeseged.

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: citizen on January 19, 2008, 09:22:09 AM

Quote from: Apcol2003 on January 19, 2008, 07:33:09 AM
Senki nem akadalyozza, hogy zsido hitre terj. Kiveve persze a sajat hulyeseged.

Tudod nekem nem szokásom – szemben veletek – feltartani a megnyálazott ujjamat, hogy megnézzem, honnan fúj a szél, és a szerint cserélgetni a hovatartozásomat. Míg a zsidók közül rengetegen felvették a kereszténységet.

Egyébiránt pedig a zsidónak lenni nem hit kérdése, hanem származás. Aki kívülről jön úgy, hogy közel-távol sincs zsidó ős, azt nem fogadják be maguk közé.
És erre van egy igaz történetem is, de jutsz se írom le.

Title: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: starter on January 20, 2008, 11:35:32 AM

Quote from: Apcol2003 on January 18, 2008, 09:37:20 PM
Amit viszont mar tudunk:

Morvai Krisztina dedikál a Hegyvidéki Szkítia Könyvesboltban
(Cs.Zs.) 2008-01-17 15:27:42

Január 23-án, szerdán 18 órától Morvai Krisztina, a Civil Jogász Bizottság társelnöke dedikálja Magunkfajták című könyvét a Hegyvidéki Szkítia Könyvesboltban.

Helyszín: XII. kerület, Böszörményi út 19/a.

A Demokrata szenzacios hire.

Varga Domokos György
Morvai: a mi kis Jeanne d'Arc-unk?

Levelek, telefonok jönnek-mennek villámsebesen. Morvai Krisztina közszereplései felvillanyozták a magyar közéletet politikára érzékeny, fogékony részét. Látszólag nem sok új történt: megint, jó szokásuk szerint, egymásnak estek a két törzs – a „nacionalista” és az „antinacionalista” – tagjai. Csak éppen most Morvai ürügyén.


„Nem hagyjuk bántani a mi kis Jeanne d Arc-unkat!” – kapom az egyik e-levelet, már a tárgyban ezzel a felszólítással. Morvai volna a magyar szabadsághős? A haza megmentője? Inkább úgy tűnik, a haza megosztója. Aláírásokat gyűjtenek ellene. Cikkek születnek ellene. Vitafórumokon gyalázzák. Nyakló nélkül antiszemitázzák és hülyepicsázzák. No meg istenítik mások, ugyanitt. Az Indexen topikot törölnek, mondván, elszabadult a nyilas hangnem. („Csak nyugi: a mocskos nyilas duma törlése nem antidemokratikus, hanem nagyon is demokratikus, de persze tőletek nem várható el ennek megértése, ezért egyelőre kénytelenek vagytok beletörődni abba, hogy nem a nácik fújják a passzátszelet ebben az országban.”)

Helyben vagyunk.

Dúl a törzsi háború.

Ahogy rendszerváltozásunk, demokráciaépítésünk legkezdetétől fogva.

Nincs itt, kérem, semmi új!

Nincs?

*

Kéretik odafigyelni: nagyon is van!

Morvai Krisztina egyetemi docens, büntető jogász, az ELTE Büntetőjogi Tanszékének munkatársa. Nemzetközileg elismert, EU-ban megbecsült emberjogi harcos. Alapítója és vezetője az október 23-i rendőri fellépés kivizsgálására létrehozott civil bizottságnak. S nem mellesleg: Baló Györgynek, a kormány felügyelte köztévé egyik kulcsemberének felesége.

Ki kinek a kije? Számít valamit? Elvileg nem. Gyakorlatilag annál inkább: a hitelesség miatt. Fontos például, hogy Hegedűs Zsuzsa az SZDSZ alapítójának, első elnökének (Kis Jánosnak) volt valaha a felesége: ugyanis amikor szót emelt a elszaporodó antidemokratikus jelenségek (hatalmi túlkapások, választási csalárdságok) ellen, nem lehetett azzal elintézni, hogy „nyilas”, „antiszemita”, „szélsőjobbos”, „fideszbérenc” és így tovább, „s nyilván csak ezért mondja”.

Demokráciánk, közös jövőnk leginkább ezen, éppen ezen múlik: lesz-e összességében elég hitelesség, elég meggyőző erő a hamis gondolatok, közfelfogások – no és az ezekből táplálkozó kártékony politikák, ficamos törekvések – „tömegoszlatásához”.

Iszonyatosan nehéz a feladat.

Hogy mennyire nehéz, arra bajos volna szemléletesebb példát találni, mint Morvai Krisztina minapi, Kereszttűzbeli szereplését, egy bizonyos Bánó András, egy bizonyos Ferenczy Krisztina és egy bizonyos Gréczy Zsolt ellenében. A bő félórás küzdelem és médiabeli fogadtatásának tárgyilagos elemzése és leírása szinte önmagában egy világos, beszédes esettanulmány lehetne elrettentő média- és politikabeli viszonyainkról.

Legyen elég itt csupán néhány jellemző mozzanat.

A meghívott vendéggel szemben a balliberális médiahaderő három katonája foglalt el tüzelőállást. Nem állítom, hogy zsoldosok volnának, inkább önkéntesek. De ez sem változtat a tárgyszerű lényegen: az első pillanattól az utolsóig mint elfogult törzsi harcosok viselkedtek. Harci jelszavakat és törzsi dogmákat hangoztattak. Nem kíváncsiak voltak a vendégre, nem meghallgatni akarták véleményét, nem tájékozódni akartak, a közönséget meg tájékoztatni egy – a demokrácia szempontjából – roppant fontos témáról (a rendőri túlkapások vizsgálatának eddigi eredményeiről), hanem mindent elkövettek, hogy egy jóelőre elkészített bélyeget („antiszemita”) üssenek rá.

Mindhárman foggal-körömmel ragaszkodtak ahhoz a gyurcsányi-kunczei-gergényi felfogáshoz (és persze sulykolták is nyakló nélkül – azaz legjobb tudásuk szerint – a nézőközönségbe), hogy a tüntetők (mind, úgy, ahogy voltak) bizony randalíroztak október 23-án, törtek-zúztak, vasgolyókkal, hasonlókkal voltak felszerelkezve, Árpádsávos zászlók alatt – azaz nyilas módra – vonultak, velük szemben tehát nagyon is jogos, sőt, határozottan kívánatos volt a rendőri fellépés, eddig is, ezután is. És ugyancsak mindhárman foggal-körömmel ragaszkodtak ahhoz az értelmezéshez, hogy Morvai Krisztina egyik levelében a „magunkfajta” és a „magukfajta” megkülönböztetés nem jelent mást, mint kódolt zsidózást.

Tehát akár innen nézzük Morvait („nyilasok védője”), akár onnan („zsidózó antiszemita”), a felhevült önkéntesek (zsoldosok?), mondhatni, kutya kötelességüket teljesítették. Hiszen a mocskos („nyilas”, „antiszemita”) duma törlése (eltakarítása a Föld színéről) ugyebár nem antidemokratikus, hanem nagyon is demokratikus, mint ahogy ezt megtudhattuk az Index vitafórumának cenzoros moderátorától.

Az észvesztve lövöldöző három törzsi harcos tehát egyáltalán nem valami elvetemült, aljas figura, csupán meggyőződéses. Megingathatatlan meggyőződésük, hogy Morvai Krisztina (és minden egyes védence) maga a Gonosz, aki nem elég, hogy egy kisebbség ellen támad, de még a kisebbséget óvó államhatalom rendjét is veszélyezteti. Márpedig az ilyen ellenében nem csak elfogadható, de egyenesen kívánatos az effajta hevület, éppen az ország, a haza (no meg azért saját kiváltságaik) megmentése érdekében. Vélekednek.

*

Persze attól még, hogy mindez megingathatatlan meggyőződésük, még óriásit tévedhetnek. Mint ahogy tévednek is. Bánó Andrásnak, a Nap-kelte műsorvezetőjének, már 1992-ben, az Egyenleg hírszerkesztőségének vezetőjeként is az volt az (üldözési?) mániája, hogy nyilas suhancok veszélyeztetik az ország békéjét; ezt bizonyítandó, Göncz Árpád köztársasági elnök elmélyült szónoki hallgatása alá a háromezernyi ötvenhatos füttyös helyett néhány ráérősen ácsorgó, fekete zubbonyos, gyanús alakot vágott be, no meg egyetlenegy, Árpád-sávos zászlót lengető, kiabáló fiatalt. Ilyesféle „kényes” ügyekben Bánó tehát időtlen idők óta betegesen torzan látja és tálalja a valóságot.

Nem kevésbé beteges lelkületű, nem kevésbé (üldözési?) mániás szegény Ferenczy Krisztina sem. Ő sem képes egy pillanatra sem kinézni szellemi-lelki ketrecéből, egyéni, családi tragédiái (amelynek részleteiről nem tisztem számot adni) teljességgel megakadályozzák, hogy akár a legkisebb fogékonyságot is mutassa az átelleni tábor szempontjai, igazságai iránt. Utolsó porcikájáig hagyja magát átitatni a kormányhatalom sokmilliárdos költséggel kitenyésztett propagandájával, így keresvén magának – mániájának – biztonságos langymeleget.

Gréczy Zsoltnak (a Népszabadságosnak) még nincsenek efféle lelki-testi torzulásai. Ő egy politikailag ízig-vérig korrekt újságíró egy olyan országban, ahol a politikailag korrekt követendő normáit jellemzően balliberális és hangsúlyosan antinacionalista körökben szabják meg (például a Népszabadságnál), s ahol a helyi Pulitzer-emlékdíjat is kizárólag az ilyesféleképpen korrekt újságíróknak szokás adományozni. Ha egyszer Gréczyt sem valamiféle családi hagyomány (pl. vallás, hazafiasság), sem a magasabb rendű igazságokhoz való egyedi és különleges ragaszkodás nem téríti el a jól bejáratott, ígéretes úttól, miért is viselkedne másképp, mint ahogy?

*

Mert hiszen lehetne azért másképp is gondolkodni, másképp is viselkedni. Elküldtem a Torontóban fészkelő Magyar Rádió producerének és főszerkesztőjének, Bede Fazekas Zsoltnak a szóban forgó televíziós ütközet internetes elérhetőségét, valamint a hozzá kapcsolódó írásos anyagokat (előzményeket). Engedelmével közrebocsátom – közkinccsé teszem – személyes levele idevágó passzusát:


Elolvastam mindent, és megnéztük a videót! Mit mondjak, mellbe vágott bennünket. Apám olyan ideges lett, hogy el is ment lefeküdni. (…) Csak abban reménykedem, hogy azért ezeknek a tetveknek (a két újságírónak és a műsorvezetőnek) valaki csak elmondja a véleményét; úgy, hogy minél többen meghallják azt. Egyébként egy közszolgálati média riportere hogy viselkedhet így?


Dombi, ez az antiszemitázás már szinte fájdalmat okoz nekem. Komolyan mondom! Én kétszer is elolvastam Morvai levelét. Egy szóval nem zsidózik. A „magunkfajta” és a „magukfajta” egyáltalán nem a zsidó és nem-zsidó párhuzam. Vagy csak én vagyok hülye? Esetleg hülyének
néznek?


Barátsággal,

Bede Fazekas Zsolt

*

Title: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: starter on January 20, 2008, 11:35:32 AM




Folytatás:

Varga Domokos György
Morvai: a mi kis Jeanne d'Arc-unk?

Mindezek tudatában legfeljebb már csak azt a kérdést tehetjük fel, hogy a magyar köztelevízió egyik legnézettebb műsorában miért csupán az egyik – antinacionalista – törzsből verbuválnak harcosokat, kereszttüzelőket? Gyárfás Tamás producer szereti hangoztatni, hogy hiszen ő válogatna „jobbról” is, ha volna kit. Ennek némileg ellentmond egy nehezen cáfolható példa, történetesen a magamé. A mai napig rendszeresen megállítanak az utcán, s kérdezik, hova tűntem a Kereszttűzben műsorából. Kénytelen vagyok elmesélni nekik az igazat, csakis az igazat: ahogy közeledtek az országos választások, úgy ritkítottak ki a képernyőről. Mígnem teljesen eltüntettek. Választások után aztán megint hívtak. „Elment a hajó”, üzentem vissza.

Tehát egy színjáték erejéig jó úgy megmutatkozni, mint a szólásszabadság erős bástyája. Valójában Morvai Krisztinát – és a hozzá hasonlókat – csak azért hívják be a Nap-keltébe, hogy fenntartsák a hitelesség – a sajtószabadság – látszatát. Lám, Gréczy Zsoltnak is kapóra jött, hogy – egyébként mint kérdező – hosszan kifejthette álláspontját (ugyan Morvaival szemben, ám a nagyközönség okulására) a jól működő hazai sajtószabadságról: ahol bárki bármit leírhat, elmondhat. Persze ha Gréczy nem volna ennyire tökéletesen korrekt politikailag, akkor felvetődne benne, hogy valamicskét a megszólalási arányok és lehetőségek is számítanak. Ha a magyar média túlsúlyos balliberális része csak fele annyi szót vesztegetett volna arra a kézcsókra, amit Gyurcsány kapott, mint arra, amelyet Orbán kapott, s csak fele annyi szót vesztegetett volna Gyurcsány lopásaira, mint „Orbán bányájá”-ra, könnyen lehet, ma más lenne a miniszterelnök.

*

A helyzet azonban adva van, s ha Morvai Krisztina egyáltalán el akar jutni gondolataival a magyar nagyközönséghez, akkor be kell mennie a Nap-keltébe, s ott három politikailag korrekt, újságíróilag azonban tökéletesen inkorrekt médiaharcossal kell felvennie a küzdelmet. A tét voltaképp óriási.

Híveket kell szereznie az igazi szabadság, az igazi demokrácia világának. Most éppen nem az ún. nemzeti táborból, mert itt már (vagy még, ellenzéki pozícióból) elég jól átlátják az összefüggést a hatalom hazugságai, erőszakos, törvénytelen fellépései és az országromlás között. Hanem a másik táborból, illetve a táborok közt lebegő, ide-oda csapódó bizonytalanok köréből.

A túloldali törzsi harcosok megnyerésére, persze, szinte semmi remény. Az ún. kognitív disszonancia jelensége szinte korlátlanul érvényesül náluk: egész életfelfogásuk legfontosabb sarokpontjait kellene elvetniük abban a pillanatban, amikor hinnének Morvai Krisztinának. Személyes tapasztalataim, benyomásaim alapján állítom például, hogy Bodor Pál (Diurnus) tisztességes ember. Tehát nem a tisztességen múlik, hanem valami egészen máson, hogy nem látja meg Morvai Krisztinában a szabadság, a demokrácia nagyon okos, nagyon felkészült és valóban áldozatos harcosát. Ehelyett Morvai Krisztina „apropóján” ilyesféléket ír:

Sajnálom, hogy először előnytelen fotó jelent meg Morvai Krisztináról. A kép összezavarta a politikai ábrát. Most végre jó arcképét láttam egy lapban. Csinos, nyílt, magabiztos, bátran mosolygó asszony. (Endre László se volt ellenszenves fickó.) Tökéletesen érteni fogja e reprint legendát.

Megnyerő embernek tűnt a magas rangú főtiszt is, akit nemrég rehabilitáltak illetékesek. Nagyon szeretném látni annak a bizonyára ugyancsak egyenes tartású férfiúnak a fényképét – nevezzük ma Szemes Mihálynak – akivel családilag távoli ismerősök vagyunk. Állítólag ő ölte meg magukfajta nagyapámat, léczfalvi (és sepsizaláni, gidófalvi, márkosfalvi) Bodor Pált, aki az erdélyi Agrártakarék-pénztár vezérigazgatója volt marosvásárhelyi székhellyel. A színház és az irodalom volt a mániája. (…) A nyilasok nem ismerték az öregembert, az „ellenséges állampolgár apját” – irtózatosan összeverték, majd agyonlőtték. Kékgolyó utcai lakásán rövidesen a nagyanyámat is (a Vígszínházban kezdte színésznői pályáját) agyonlőtték, mert (rákműtét utáni transzban) a belépő nyilas fegyveresek láttán, eltűnt fia-férje miatt felkiáltott: végre itt vannak az oroszok. Véres hálóingében a szanatórium parkjában temették el – ahol születtem és gyerekkoromat töltöttem.

Gyilkosát (a lapok szerint Szemes Mihályt) a Népbíróság ítélte el. A tárgyalás anyagát még nem leltem föl, semmit nem ellenőrizhettem. De kiderül, miért lettem baloldali. Meg író, újságíró. Azért is, mert Romániában csak a baloldal állt ki 44 után a magyar (és minden) kisebbség mellett. Egy ideig. Ennyit arról, hogy magunkfajta, magukfajta.

*

Mondhatnám én is: ennyit arról, miért tehet meg bármit Gyurcsány, Demszky, Gergényi és a többi „büntetlenül”, miért nem az ő torkukat akarják átharapni a Bánók, Ferenczyk, Gréczyk, Bodorok (Várkonyi Tiborok, Szilágyi Ákosok stb.), hanem Morvai Krisztináét (Orbán Viktorét stb.). És ennyit arról, hogy miért látnak ők minden „magukfajta-magunkfajta” különbségtételben egy holokausztos epizódot vagy magát az egész holocaustot, s miért nem látja és miért nem gondolja ugyanebben ugyanezt akár Morvai Krisztina, akár Bede Fazakas Zsolt, vagy bárki, aki a Lényegre, az Egészre, az Egyre figyel, s nem az ördögöt keresi, lesi mindenütt, minden mozzanatban, minden zörrenésben, minden jelképben (turulban, Trianonban, zászlóban, kokárdában, Erdélyben, nemzetben, hazában, és így tovább, és így tovább).

Sajnos a holokauszt direkt és indirekt hatásegyüttese – legfőképp a nacionalizmustól való kiterjedt félelem, sőt, rettegés – a mai napig meghatározója politikai életünknek (erről szól A törzsi háború természetrajza – a rendszerváltozás Magyarországán című könyvem). Kitüntetett szerepe teszi lehetővé, hogy balliberális körökből lelkileg amúgy kevésbé érintettek politikai fegyverként vessék be a másik tábor (a jobb-, illetve nemzeti oldal) ellen. Szerencsére azonban – ezt is évtizedeim tapasztalatai alapján állítom – összességében a túloldalon is, illetve a hányódó bizonytalanok között is jóval több a jó szóra hallgató, valódi értelemre, tisztességre odafigyelő ember, mint a reménytelenül elvetemült, reménytelenül javíthatatlan (a kognitív disszonancia miatt valójában gondolkodásképtelen) alak.

És éppen ebben rejlik Morvai Krisztina nagy feladata, küldetése – s mindannyiunk páratlan lehetősége. Hiszen egy szokványos földi halandó hamar térdre zuhan egy olyan tűzcsapástól, amilyet Bánóék követtek el; az ilyen földi halandón hívei, törzsbeli társai legfeljebb sajnálkozni tudnak, ő pedig lelkesíteni, bátorítani őket nem tudja, s főleg nem tud más körökből egyetlen hívet sem szerezni magának, nemes céljainak, elszánt küzdelméhez.

Ám Morvai Krisztina, éppen mert egy pillanatig meg nem rendült a fergeteges össztűzben, éppen mert véges-végig helyén volt az esze is, a szíve is (neki, Baló-feleségnek!), szóval ő óriási örömöt, elégtételt okozott mindazoknak, akiket vagy akiknek valakijét 56 emlékére megkergették, megverték, őrizetbe vették, dutyiba dugták; és feledhetetlen élményt nyújtott mindazoknak, akik láttak már jobb sorsra érdemes politikusokat, közszereplőket orra bukni az elementáris médiacsapásban, s most alig akartak hinni a szemüknek: ettől a „csinos, nyílt, magabiztos, bátran mosolygó asszony”-tól Bánó és csapata bizony – ahogy az Index „jobbos” topiknyitója fogalmazott – bentégett a Kereszttűzben.

A politikailag ártatlanabb, képzetlenebb bizonytalanok ebből a súlyos égésből persze semmit nem érzékeltek. Annyira azonban ők sem vakok, hogy ne lássák, ne érzékeljék: ezt az asszonyt nem sikerült lelőni, legyőzni. Ezek a bizonytalanok leginkább az erősek, a győztesek mellé csapódnak; nem kedvelik a politikai hullákat, a gyengéket, a bizonytalankodókat. Kedvelik viszont az amazonok szépségét, talán kevésbé a szabadságharcosok elszántságát, valamivel jobban a közszereplők szellemi magabiztosságát.

Aztán van még itt egy elég jelentős értelmiségi réteg, amelyik valóban elég értelmes és elég felelősségteljes ahhoz, hogy a nyilvánvaló bűnnel, erkölcstelenséggel, jogsértéssel, törvénytelenséggel – vagyis mindenféle országrontással és országrontóval – szemben azoknak szorítson, azokkal szövetkezzen, akik az országrontó Hatalom ellenében is az igazságért küzdenek. Közülük sokan a Védegyletbe tömörültek, a törzsi háború viszonylatait tekintve tehát inkább a Senki földjén tanyáznak, semmint a parlamenti pártok (főképp az MSZP és az SZDSZ, illetve a Fidesz) által felügyelt törzsi hadszíntereken. Egyikük írásából idézek most egy bővebb passzust (Schiffer András: Párt a betonban), rögtön hangsúlyozva, hogy a cikk a balliberálisok egyik szellemi kirakatában jelent meg, az Élet és Irodalomban, márpedig ha itt jelent meg, akkor nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy a kognitív disszonancia szerepét, a félelmekből, előítéletekből, fals érzésekből táplálkozó gondolkodás jelentőségét nem szabad túlbecsülni!

Idén október 23-án az ellenszegülőkkel és barikádépítőkkel szemben – a hatályos jogszabályok alapján – a rendőrségnek joga és kötelessége volt nemcsak fellépnie, de kényszerintézkedéseket is foganatosítania. A rendőrségi fellépés azonban olyan szinten vált aránytalanná, hogy alapjaiban ingatta meg a jogállami intézményekbe vetett bizalmat. Élő, egyenes adásban láthattuk, amint a földön fekvő, megbilincselt tüntető testébe az összes arra járó egyenruhás rúg egy méretest. Gergényi rendőrkapitány másnap ezt úgy kommentálta, hogy tömegoszlatás közben a rendőr belebotlik ebbe-abba. A youtube.com oldalról most is letölthető videók arról tanúskodnak, hogy a Deák téren átvonuló rendőrök – minden előzmény nélkül – maguk kezdtek vaktában utcaköveket hajigálni. A rendkívül heterogén tiltakozó tömegre fejmagasságban szórták a gumilövedékeket. Az egyik mellékutcában, az összecsapásoktól távol egy bolttulajdonos egymagában tartott hazafelé, amikor a rendőrsorfal előbb elzárta előle! az eltávozási utat, majd egy adag gumilövedéket eresztettek bele. Ma még kétséges, hogy sikerül-e megmenteni szeme világát... A törvényesen megtartott Fidesz-gyűlés résztvevői apokaliptikus körülmények között hagyhatták el a helyszínt. A mentelmi jogát igazoló Révész Máriusz országgyűlési képviselőt eszméletlenre verték a rend őrei. Az elkövetők személyazonosságáról sem Révész képviselő, sem a karhatalmi agresszió más áldozatai nem tudtak számot adni, mivel az intézkedő terminátorok maszkot viseltek, azonosító jelvényt azonban – a törvényi előírás dacára – nem. A világhálón keringő felvételeken az is jól látható, hogy 23-án éjszaka a Váci utcában magányosan ácsorgó és üldögélő személyeket vertek cipóra és hagytak sorsukra a Gergényi-huszárok. A főkapitány és a miniszterelnök még aznap teljesen törvényesnek minősítette a 23-i rendőri fellépést. A koalíciós kormány feje később azért létrehozott egy bizottságot az „események” kivizsgálására, s abba elhívta Vörösmarti Mihályt,! a BM Forradalmi Rendőri Ezred parancsnokát is, aki a jogállami időszámítás előtt – egyebek közt – a demokratikus ellenzék tüntetései kapcsán szerzett felbecsülhetetlen értékű tömegoszlatási tapasztalatokat.

*

Ha viszont nem értékeljük túl a kognitív disszonancia szerepét, a félelmekből, előítéletekből, fals érzésekből táplálkozó gondolkodás jelentőségét, akkor – a másik oldalról – Morvai Krisztina állhatatos szabadságharcát, ennek várható hasznát, eredményességét sem szabad alábecsülni, attól félve, hogy ilyen köztelevíziós magyar világban úgysem lesz, úgysem lehet elég követője, elég segítője, elég harcostársa. Éppen az efféle, most idézett példa elő-előfordulása bizonyítja legékesebben, hogy a törzsekben is, és a törzsek közötti Senki földjén is van fogékonyság az igazi liberálisként, igazi demokrataként való gondolkodásra, viselkedésre. Márpedig ha van, akkor csak egyet kívánhatunk Morvai Krisztinának: győzze hittel, győzze erővel, győzze elszántsággal! Legyen ő a mi kis Jeanne d Arc-unk!

Magunkfajtáké és magukfajtáké.


http://www.gondola.hu/cikkek/52293

Title: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: starter on January 23, 2008, 11:36:49 AM

Quote

Gyurcsány Ferenc
Mottó: "Az amit el tudtam nektek mondani itt egy órában, sőt talán több is volt, mint egy óra, az természetesen nem az egész politikánk. Az természetesen nem képes magába foglalni egy sor dolgot, amelyet meg kell tenni és nem képes visszaadni az egyébként szükséges kommunikációnak azt a sokrétűségét, ami kell a sikerhez. Ezzel együtt is a figyelmeztetést és a tanácsokat ez ügyben köszönjük szépen.”
„Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mint hogyha kormányoztunk volna. E helyett hazudtunk reggel, éjjel, meg este. Nem akarom tovább csinálni. Vagy megcsináljuk, és van hozzá egy emberetek, vagy mással megcsinálni.”
„Reform, vagy bukás. Nincs más. És amikor azt mondom, hogy bukás, akkor beszélek Magyarországról, beszélek a baloldalról, és nagyon őszintén mondom nektek, beszélek magamról is.”
„Ott tévedtek, ha azt hiszitek, hogy van választásotok. Nincsen. Nekem sincs. Ma legfeljebb az a választás, hogy megpróbáljuk-e mi befolyásolni, hogy mi történik, vagy ránk fog omlani a francba. A megoldásunk biztosan nem tökéletes, igazatok van, biztosan nem, csak nem tudunk jobbat.”(Részletek őszödi beszédemből)

Morvai Krisztina az Alkotmánybírósághoz fordult
2008-01-23


Jogorvoslatért fordult az Alkotmánybírósághoz szerdán Morvai Krisztina, akinek az egészségbiztosítási törvényt megerősítő népszavazási kérdéseinek hitelesítését megtagadta az Országos Választási Bizottság (OVB) - erről a lépésről maga a jogásznő tájékoztatta az MTI-t.


Közlése szerint azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy a hatáskör hiányát megállapítva meghozott jogsértő döntést helyezze hatályon kívül. Megfogalmazása szerint az OVB határozata "lényegében annak az alkotmányellenes elvnek a kimondását jelenti, hogy a választópolgárokat nem illeti meg a törvényt megerősítő népszavazás kezdeményezésének joga".

Mint írja, a népszavazáshoz fűződő jog alkotmányos alapjog, így abszolút védelem alatt áll minden annak korlátozására vagy zavartalan érvényesülésének megakadályozására irányuló törekvéssel szemben, akkor is, ha az valamely állami szerv - jelen esetben az OVB - részéről nyilvánul meg.

Forrás: MTI

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: Apcol2003 on February 19, 2008, 03:12:34 PM


"Lemondott a Civil Jogász Bizottság társelnöki posztjáról Morvai Krisztina

2008-02-19
Nem tudott azonosulni a Civil Jogász Bizottság jelenlegi irányultságával és tevékenységével Morvai Krisztina, ezért lemondott társelnöki tisztéről és tagságáról. Ezt a jogász tudatta kedden a távirati irodával.


Morvai Krisztina a távirati iroda érdeklődésére nem kívánta részletesen kifejteni távozása okát. A jogász a lemondását bejelentő közleményben azt írta: a Civil Jogász Bizottság eredetileg a 2006. őszi jogsértések kivizsgálására, az igazság kiderítésére alakult. Hozzátette: lemondása után is az eddigi elszántsággal és elkötelezettséggel tovább folytatja "a magyar emberek méltóságáért és emberi jogaiért végzett munkámat".

A Morvai Krisztinára vonatkozó valamennyi személyes adatot, fényképet és írásait kérésére a Civil Jogász Bizottság honlapjáról eltávolítottak.

(MTI, fidesz.hu)"

Na, pupakok, kinek volt igaza?
Csapnivalo jogvedo, csapnivalo jogasz, csapnivalo teologus.
Megis lemondott.

Ugy latszik, hogy a bizottsag tagjai nem szenvedhettek tovabb, hogy diszkreditalja oket minden heten es meg jo arcot is kell vagniuk hozza.
Megirtam itt, hogy a civil jogok karara valik amit csinal, es hogy rontja a bizottsag hitelet.

Ime a bizonyitek. Szivhatjatok a fogatokat.

Akkor most erre legalabb tudjuk a valaszt: igazam volt.
De mindegy, esernyot ra!

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: Bandi on February 19, 2008, 04:33:03 PM


A rég betanult szöveg. Hát nem emlékszel? Apcol! Ezzel már szerepeltél ebben a témában.
Olyan vagy, mint egy nótafa. Szól belőled a strófa meg a refrén.
Vagy tudsz valamit, olyasmit amit mi még nem? Mi történt?

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: Apcol2003 on February 19, 2008, 04:59:49 PM

Quote from: Bandi on February 19, 2008, 04:33:03 PM
A rég betanult szöveg. Hát nem emlékszel? Apcol! Ezzel már szerepeltél ebben a témában.
Olyan vagy, mint egy nótafa. Szól belőled a strófa meg a refrén.
Vagy tudsz valamit, olyasmit amit mi még nem? Mi történt?

Az tortent, amit kilatasba helyeztem.
Most csak az hianyzik, hogy engem hibaztass azert, ami tortent. Az tenyleg mulatsagos lenne.

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: drDukcsik on February 19, 2008, 05:40:52 PM


Lehet hogy nem szereti az esernyos provokatorokat es ezert mondott le?

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: Ervin on February 19, 2008, 06:40:04 PM

Quote
Ime a bizonyitek. Szivhatjatok a fogatokat.

Milyen bizonyítékod van? Mire? És honnan?

( Csak érdeklődök. )

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: citizen on February 20, 2008, 02:57:41 AM

Quote from: Apcol2003 on February 19, 2008, 04:59:49 PM
Na, pupakok, kinek volt igaza?
Az tortent, amit kilatasba helyeztem.

Az okokat részleteiben még nem tudhatjuk, de neked már bizonyítékod van. Gyanús vagy nekem Kerekes Apcol2003 Sándor! Csak nem Szilvásy Péter Kormányzati Tanácsadó Jósdájából tájékozódsz? ;D

Title: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választPost by: starter on February 25, 2008, 08:53:38 PM



Morvai Krisztina levele Draskovics-Haynau Tibornak




Tisztelt Draskovics Tibor Igazságügyi és Rendészeti Miniszter!
2008 február 26 - kedd, 2:05

Elődje, Takács Albert egyik pillanatról a másikra, megalázó módon történt menesztésének, majd az Ön kinevezésének hírére megkezdődött a találgatás: miért tartotta szükségesnek Gyurcsány Ferenc ezt a hirtelen lépést. Sokan gyanakodtak arra, hogy Takács miniszter úr nem volt elég „keménykezű”, nem segédkezett a miniszterelnöknek és a kormánynak teljes odaadással a demokrácia és a jogállamiság szétverésében.

Az Ön első intézkedései komoly aggodalomra adnak okot mindazoknak, akik még reménykednek abban, hogy Magyarország demokratikus jogállam lehet. Ennek fontos fogalmi eleme ugyanis a hatalmi ágak megosztásának elve és gyakorlata, tehát egyebek között az, hogy a kormány (embere) nem utasítgathatja a bíróságot, az igazságszolgáltatást. S persze az is, hogy az igazságszolgáltatás az ilyen utasítgatásra, nyomásgyakorlásra határozott nemet mond – ahogy első „körben” tette Lomnici Zoltán az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Elnöke, amikor ön a Magyar Gárda ügy tárgyalásának soron kívüli elbírálását kérte.

A nyomás azonban igen erős lehetett. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács végül mégis igent mondott a kormány tagjának – önnek – a „javaslatára”, s elrendelte a soronkívüliséget, március 12. napjára tűzve az egyesület feloszlatására irányuló ügy tárgyalását.

Miért ilyen sietős, miniszter úr? Miért pont ez az ügy ilyen sietős? Ön nem hallott más olyan ügyről Magyarországon, ahol a soronkívüliség ennél sokkal indokoltabb lenne? Akkor látogasson el, kérem, a www.nefeljetek.hu

internetes oldalra, és ismerkedjen meg néhány olyan magyar állampolgár történetével (a többszázból), akiknek a testét, az életét az ön kormányfője által „példamutatónak” ítélt módon - gumilövedékekkel, könnygázgránáttal - roncsolta össze a magyar rendőrség, 2006. őszén. Van közöttük többgyermekes tanárember, aki agysérülése folytán 67%-os rokkant lett. Van hivatását elhagyni kényszerült vendéglátóipari főiskolás, akinek két ujját szakította le a gránát. S szerepelnek ott néhányan a tizennégy szemsérült közül. Néhányan vannak csak, „mutatóban” a sok száz sérült közül. Az önök kormányának áldozatai közül.

Remélem, nem ezt az őrjöngést kívánják megismételni idén március 15-én, miniszter úr! Remélem nem azért volt olyan sürgős néhány nappal az elkeseredett, megtaposott magyar nép ünnepnapja elé tenni a Magyar Gárda (önök által nyilván biztosra vett) feloszlatását, mert azt remélik, így akadálytalanul fitogtathatja erejét az adóforintjainkból fenntartott, azóta sem átvilágított, meg nem tisztult magyar rendőrség. Azt remélem, nem akarják ismét lovasrohammal, kardlapozással, lövöldözéssel szétkergetni az ünneplőket. Ugye nem erre célzott, miniszter úr, amikor kemény fellépést ígért „a rendbontókkal” szemben március 15-re? (Ez volt a Magyar Gárda feloszlatása ügyében történt sürgetése mellett a másik „fontos bejelentése” a megválasztását követően.) Az ön kormányfője és társai még mindig nem kértek bocsánatot, amiért másfél éve rendbontónak mertek nevezni ártatlan embereket, akiket földre vittek, összevertek, összerúgtak, börtönbevetettek, megkínoztak. A rendbontó szót használták mindenkire, aki a saját országában, a saját fővárosában, a saját nemzeti ünnepén ki mert menni az utcára. Most is ki fogunk menni, most is ünnepelni fogunk. S megkérem, hogy ne intézzenek ellenünk lovasrohamot, ne kardlapozzanak, ne lődözzenek gumilövedékkel, ne hajigáljanak könnygázgránátokat közénk. Mert jogunk van az utcán lenni, jogunk van ünnepelni, s ha jónak látjuk jogunk van tiltakozni az önök kormányának hazugságai, csalásai és országromboló intézkedései ellen. Ez ugyanis a mi hazánk. Ennyit erről.

S most visszatérnék a bírósági eljárások soronkívüliségének kérdésére. Ön tehát minden más eljárásnál fontosabbnak tartotta a soronkívüliséget a Magyar Gárda feloszlatásának ügyében. S mit szól ahhoz, illetékes miniszterként, hogy a kilőtt szemű, megcsonkított, félig agyonvert, megkínzott emberek ügyében másfél éve alig haladtak előre valamit az eljárások? Az ön irányítása alatt álló rendőrség ma már mindenki által tudottan nyíltan akadályozza a bűnelkövetők parancsnokok és alárendeltjeik bűnösségének megállapítását, a tárgyalásokra, az ítéletekre beláthatatlannak tűnő ideig kell várni, soronkívüliségről szó sincs. Mint ahogy nincs szó soronkívüliségről az áldozatok kártérítési ügyeiben sem. Az ön által irányított rendőrség cinikus módon megtagadja a peren kívüli egyezségek kötését a kilőtt szemű, a félig agyonvert, a megcsonkított, a teljesen vagy részlegesen munkaképtelenné vált áldozatokkal. Noha a rendőrségi brutalitás ténye, azaz a jogalap vitathatatlan ezekben az ügyekben, arra kényszerítik az áldozatokat, hogy bírósághoz forduljanak, s ott újra és újra idézzék fel a lidérces perceket, órákat, mondják el, mitől is olyan nehéz fél szemmel, nyolc ujjal, károsodott beszéddel, vagy másként megrokkanva élni. Az első egy-két ilyen ügyben most, másfél év elteltével születtek elsőfokú ítéletek, amelyek írásbafoglalás alatt állnak, így a fellebbezés, a másodfokú eljárás, még odébb van, jogerős ítélet aligha lesz a véres hétfő második évfordulója előtt. Azaz: a rendőr-terror hihetetlen testi és lelki szenvedéseket megélt áldozatai mind a mai napig egyetlen fillér kártérítést nem kaptak, ki tudja miből és hogyan élnek.

NEM EZEKBEN AZ ÜGYEKBEN KELLENE ÖNNEK SORONKÍVÜLISÉGET KÖVETELNIE, MINISZTER ÚR? ESETLEG NEM KELLENE – ELEGET TÉVE AZ ENSZ KÍNZÁS ELLENI BIZOTTSÁGA TÖBB MINT EGY ÉVVEL EZELŐTTI FELSZÓLÍTÁSÁNAK – PEREN KÍVÜLI EGYEZSÉGEKET KÖTNI HAZUGSÁGBAN FOGANT, SZEMKILÖVETŐ KORMÁNYUK ÁLDOZATAIVAL? Felszólítom Önt, miniszter úr, szíveskedjen a nyilvánosság előtt bocsánatot kérni a tavalyelőtti tömeges emberi jogi jogsértések áldozataitól, s azonnal intézkedni a peren kívüli egyezségkötések, illetve a soronkívüliség iránt kártérítési ügyeikben s a bűnelkövető rendőrök és felbújtóik felelősségrevonása ügyében! Felszólítom, adjon magyarázatot a nyilvánosság előtt arra, miért tartotta fontosabbnak a Magyar Gárda feloszlatásának ügyében a soronkívüliséget, mint a 2006. őszi tömeges brutalitásokkal összefüggő ügyekben, különös tekintettel az áldozatok kártérítési ügyeire? Hány szemet lőtt ki, hány ujjat szaggatott le, hány embert kardlapozott a Magyar Gárda? Kötődik –e a a Magyar Gárda nevéhez akár egyetlen pofon, egyetlen szemenköpés?

S azzal összefüggésben, hogy a Gárdát szükségesnek tartották még március 15. előtt feloszlatni, továbbá arra utalva, hogy ön „kemény fellépést” ígért a nemzeti ünnepre: megkérem, szíveskedjék tájékoztatni a nyilvánosságot - válaszlevelét haladéktalanul továbbítom, így ideértve természetesen a külföldi nyilvánosságot, az Európai Uniót, a külföldi hírügynökségeket és diplomáciai testületeket is- milyen stratégiával készül a kormány és a rendőrség a március 15-i ünnepre? S milyen stratégiával készül a március 9-i népszavazás napjára meghírdetett, majd esetlegesen azt követő tömeggyűlésekre, demonstrációkra? Hogyan óhajtják biztosítani a magyar embereknek azon – Alkotmányban és nemzetközi egyezményekben – biztosított jogát, hogy politikai véleményüket, másokkal együtt, tömegesen, szabadon kinyilvánítsák? Bár az Önök kormánya rendszeresen úgy beszél a véleménynyilvánítási jogukat és gyülekezési jogukat gyakorló tüntetőkről, mint „zavargókról”vagy „randalírozókról”, bizonyára tudja, hogy az Alkotmány nem ezen emberi jogok elfojtását, hanem ellenkezőleg, e jogok gyakorlásának BIZTOSÍTÁSÁT teszi az állam – így adott esetben a kormány, illetve a rendőrség – feladatává. Ne fenyegetőzzön tehát „kemény fellépéssel”, hanem – úgy is mint igazságügyi miniszter – gondoskodjon arról, hogy 2008-ban egy európai uniós tagállamban az emberek fenyegetettség érzés nélkül ünnepelhessenek és/vagy demonstrálhassanak.

Miniszter Úr! Önre ma Magyarországon igen fontos feladatok várnak. Ideje, hogy az erőszakos és vagyon elleni bűnözés hihetetlen elharapózása miatt rettegésben, félelemben élő lakosságot a rendőrség szakszerű és határozott fellépéssel megvédje a bűnözőktől, mégpedig azok etnikai hovatartozásától függetlenül. Vezessenek be valódi bűnmegelőzést, és valódi bűnüldözést. Bűn felderítetlenül és büntetlenül ne maradjon. A magyar rendőrség adjon végre biztonságérzetet az embereknek, azoknak, akik ma - különösen a városokon kívül élők tömegei - vagyonuk, vagy akár életük elvesztésétől rettegnek. Ha majd a kormánya és ön által irányított rendőrség a bűnmegelőzést és a bűnüldözést komolyan veszi, akkor az emberek, a lakosság a biztonságérzetet nem a Magyar Gárdától fogják várni, hanem az államtól, a rendőrségtől. Itt van a helye a keménységnek, kedves miniszter úr, nem az ünneplő tömeggel, vagy az országrombolás ellen demonstrálókkal szemben!

Vegye fel a munkát, miniszter úr és vegye fel a munkát a magyar rendőrség! Vegye fel ott és úgy, ahol feladata van. Az erőszakos bűncselekmények, a vagyon elleni bűnözés megfékezése terén! Az életét, a vagyonát féltő falusi ember félelmének, rettegésének megszűntetése terén. És hagyják abba a fenyegetőzést, a keménykedést ott, ahol eddig szükségesnek tartották. Az eddigi „keménykedéseikért”, a szemkilövésekért, a megcsonkításokért, a kínzásokért, pedig haladéktalanul kérjenek végre bocsánatot, és fizessenek kártérítést – a kártérítési alapokba bevonva a vérengzésekért felelős politikusok és főrendőrök magánvagyonát is. Tegyék EZT soron kívül, miniszter úr!

Mindez most az Ön feladata, tekintettel arra, hogy a törvény alapján a kormány a rendőrséget a rendészeti miniszter útján IRÁNYÍTJA.

Munkájához jó egyészséget kívánok a nyilvánosság előtti válaszát várva

Morvai Krisztina

(R-F.E)

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: starter on April 27, 2008, 04:10:21 PM




Az EchoTV vendége: Morvai Krisztina

Pörzsölő - Pörzse Sándor műsora - 2008-04-26




http://www.echotv.hu/video/index.php?akt_menu=10&mm_id=16&media=3311&list=1)

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: drDukcsik on April 28, 2008, 05:32:27 PM


Ujbol es ujbol leirom,hogy oszinte csodaloja es hive vagyok Morvai Krisztinanak.
Es koszonom hogy kezet szorithattam vele es mint egy negyedoras beszelgetesben cserelhettunk gondolatokat.

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: Vazul on December 29, 2008, 09:23:20 PM

Quote from: drDukcsik on April 28, 2008, 05:32:27 PM
Ujbol es ujbol leirom,hogy oszinte csodaloja es hive vagyok Morvai Krisztinanak.
Es koszonom hogy kezet szorithattam vele es mint egy negyedoras beszelgetesben cserelhettunk gondolatokat.

Nagyon szivesen! Valjek egeszsegedre!

Idokozben a Morvai Udvozlegy sikeres palyat futott be a Google listajan es ezidoszerint a legnepszerubb elso helyen all a vele foglalkozo szoveges websiteok kozott.
Azt, hogy te barkivel is gondolatot csereltel volna, nehez ketkedes nelkul elfogadni, de az lehet, hogy a banalitasaidat becserelted a Morvai banalitasaira

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: drDukcsik on February 21, 2009, 01:54:31 AM


Vazulka, alias Sandor...
Megis csak egy egyetemi tanar ereszkedett le hozzam ,minden kenyszer nelkul Torontoban a Magyar Hazban, megha csak egy negyedorara is...
Erdemesnek tartotta meghosszabitani az elso percet meg tizenneggyel.
Azert nem tobbel , mert mar tudta hogy egy esernyos idiota provokator fogja varni a teremben .
Kis provokam hosszu felkeszules es nemzetkozi brigadod bevonasa utan , valamint idiota baratod onfelkent tehetsegtelen serkyesto szobeli tamogatasa es cserbenhagyasod utan nyakig merultel az altalad oly mely atelessel krealt posvanyba.
Fulladj bele ,,lehetoleg mama meg.

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: starter on February 21, 2009, 06:00:01 PM

Quote from: Vazul on December 29, 2008, 09:23:20 PM

Quote from: drDukcsik on April 28, 2008, 05:32:27 PM
Ujbol es ujbol leirom,hogy oszinte csodaloja es hive vagyok Morvai Krisztinanak.
Es koszonom hogy kezet szorithattam vele es mint egy negyedoras beszelgetesben cserelhettunk gondolatokat.

Nagyon szivesen! Valjek egeszsegedre!

Idokozben a Morvai Udvozlegy sikeres palyat futott be a Google listajan es ezidoszerint a legnepszerubb elso helyen all a vele foglalkozo szoveges websiteok kozott.
Azt, hogy te barkivel is gondolatot csereltel volna, nehez ketkedes nelkul elfogadni, de az lehet, hogy a banalitasaidat becserelted a Morvai banalitasaira.

[b]"Idokozben a Morvai Udvozlegy sikeres palyat futott be a Google listajan es ezidoszerint a legnepszerubb elso helyen all a vele foglalkozo szoveges websiteok kozott."[/b]

Fertelmesen hazudsz. Az internetes sikerhez meg semennyit sem konyitasz. Az a


0 0 0 0 0 834
free html hit counter


mutatja neked is, nekem is.
834 - az siker? Peeersze ....

... es ha mar a megteveszto domain nevet es a szinten megteveszto szandeku email cimet is kitalaltad magadnak - na latod, aki odakattint megnezni, mindenki lathatja - szanalmas az oldal a keserves akarnoksagtol kenyszeredetten szellemeskedo hibbant keszitojevel egyutt, mindenestol, es tenyleg fertelmesen arad szerte, levedzve - a jocskan felhigitott banalitas.

Title: Re: Morvai Krisztina - Sok mindenre nem tudjuk a választ
Post by: starter on February 21, 2009, 06:09:58 PM



2009. február 15.


Morvai Krisztina beszéde a Magyar Hírlap tüntetésén

A pénteken délután kettőkor tartott sajtószabadsággal kapcsolatos tüntetésen számos közéleti szereplő felszólalt. A Jobbik hangját Morvai Krisztina büntetőjogász képviselte a több ezer ember részvételével zajlott demonstráción. A nemzeti párt EP-listavezetője beszélt a sajtószabadság lényegéről, a Hibbant Néróról és a tisztességes versenyről. Itt olvasható az egész beszéd.





Kedves Szabadságszerető Magyarok, Kedves Magunkfajták!

Köszönöm annak, aki újra összehozta a demokrácia, az emberi jogok és a jogállam iránt elkötelezett magyar embereket, hogy érezzük egymás közelségét, s ismét érezzük a hitet, a reményt és a szeretetet… Köszönöm a nemzet táncosának, a Magyar Hírlap önkéntes reklám és marketing managerének, a mi Hibbant Nérónknak, Gyurcsány Ferencnek.

2006. október 23. után két és fél évvel még mindig a zsigereinkben érezzük, hogy felemelő, szívet melengető, megrázóan izgalmas érzés szembeszállni az elnyomással, a diktatúrával. Persze van valami vígjátékszerű abban, amikor az ember ezt nem csatamezőn, nem a barikádon, még csak nem is parlamenti ülésteremben éli át, hanem egy zsúfolt postahivatalban – a Magyar Hírlap című napilap előfizetésekor. A postás kisasszony nem értette, miért szorítom a szívemhez széles mosollyal, és teátrális mozdulattal az előfizetési nyugtát, s mitől az a leírhatatlan diadal az arcomon. Önök értik. A Magunkfajták, a demokráciát és a szabadságot szerető magyarok pici mosolyból, félszavakból is megértik egymást.

Arra kértek a szervezők, hogy a sajtószabadságról beszéljek röviden.

A sajtószabadságnak az emberi jogok szempontjából legalább két oldala van. Az egyik, azé, aki közli a gondolatát – újságíró, pártpolitikus, civil - a másik, a ki befogadja: az olvasó, a néző, a rádióhallgató. A sajtószabadság helyes értelmezése szerint ebből az alapvető emberi jogból mindkét félnek keletkeznek jogai. A gondolatközlőnek arra, hogy gondolatait másokhoz eljuttassa, a befogadónak arra, hogy a felelős állampolgársághoz szükséges információkat megszerezze. Ez a sajtószabadság és a demokrácia legfontosabb találkozási pontja. Szabad és demokratikus országban az állampolgárnak jogában áll a legfontosabb közéleti kérdésekben teljeskörű információhoz jutni. Ez is, sőt leginkább EZ következik a sajtószabadságból.

Szabad és demokratikus országban a felnőtt állampolgárnak joga van tudni például, hogy milyen pártok vannak a hazájában, melyiknek mi a programja, az értékrendje. Az emberi jogok szakirodalma és bírósági gyakorlata sokáig azt tartotta, hogy alapvetően egy módon lehet megsérteni a sajtószabadságot: állami cenzúrával. Ennek vannak alfajai, például a Lendvai Ildikó- féle és a Gyurcsány Ferenc féle. De ma már tudjuk, hogy a sajtószabadságot, s főként annak legfontosabb oldalát, az állampolgárok, a választópolgárok információhoz jutását és ezáltal valós döntési helyzetbe kerülését másként is lehet korlátozni. Úgy, hogy ilyen vagy olyan párt, érdekcsoport, vagy egy értékrend képviselője egyszerűen nem kap hozzáférést a sajtóhoz, a médiához. A mai világban nem kell Lendvai vagy Gyurcsány módjára cenzúrázni, betiltani valamely párt vagy politikai erő megszólalását, elég, ha az érintett politikai erő egyszerűen nem kap hozzáférést a tömegtájékoztatáshoz. Nem interjúvolják, nem hívják tévébe, rádióba, nem adnak lehetőséget a gondolatai közlésére. S persze ezáltal nem adnak lehetőséget a befogadóknak, az állampolgároknak, a gondolkodásra született felnőtt embereknek arra, hogy összehasonlítsanak, ütköztessenek, érveket, ellenérveket ismerjenek meg.

A demokratikus gondolkodású ember fontos igénye, hogy információhoz jusson. A szabadságszerető ember fontos igénye, hogy akár a négyévenkénti választásokon, akár hétköznapjaiban szabadon dönthessen. Szabadon az dönt, aki információ birtokában van. Nekünk magyaroknak magasra kell tennünk a mércét, amikor a sajtószabadságról van szó. Ezt követeli tőlünk azoknak az emléke, akik a vérüket ontották azért a jogunkért, hogy tájékozottak legyünk, s előzetesen meg nem szűrt információk birtokában szabadon dönthessünk, választhassunk. Ez a sajtószabadság legfontosabb célja s egyben következménye. Ha feladjuk a ragaszkodásunkat ahhoz, hogy megismerjünk sokféle érvet és ellenérvet, új eszméket, új közéleti személyiségeket, netán új pártokat, új reményeket, ha hagyjuk, hogy mások döntsék el helyettünk, mi a fontos, mi az értékes, mi az igaz, s ki a jobbik akkor a szabadságunkat adjuk fel. S akkor mi marad nekünk, Magunkfajtáknak?

Köszönöm Széles Gábornak és a Magyar Hírlap munkatársainak, hogy ma többszörösen is síkraszálltak a sajtó, az információhoz jutás szabadságáért. Ezzel a rendezvénnyel szembeszálltak a diktátor akaratával s személyemben a Jobbik Európai Parlamenti képviselőjelöltjét meghívva és meghallgatva szembeszálltak azokkal, akik - még ha a legjobb szándékkal is -, de tartanak a valódi sajtószabadságtól, a valódi demokráciától, a valódi szabadságtól. Széles Gábor és munkatársai megerősítették, hogy a magyar ember szereti, ha felnőttnek nézik, s ha azok a pártok, közéleti szereplők, akik a bizalmát keresik, az odafigyelésére és a szavazatára vágynak, egészséges és nyilvános, mindenki számára követhető versenyben mérik össze elképzeléseiket, s még véletlenül sem azt kívánják, hogy elhallgasson vagy elhallgattasson a másik fél. Várom Önöket ma este nyolckor a Wigwam klubban a Fehérvári út 204-ben a Nemzeti Jogvédő Szolgálat javára rendezett jótékonysági Hungarica koncerten is.

Köszönöm, hogy meghallgattak, Isten óvja és vezesse Magyarországot, Isten áldja Önöket!

barikád.hu