A világ még ma is 1956 miatt becsüli a magyar nevet



A világ még ma is '56 miatt becsüli a magyar nevet - mondta Sólyom László köztársasági elnök a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, az 1956. október 22-i műegyetemi forradalmi diákgyűlés 53. évfordulóján.

Az államfő kiemelte: három vezérmotívum uralta azokat az 1956-os megemlékezéseket, melyeken részt vett. Ezek közül a legfontosabb, hogy az '56-hoz való hűség azt jelenti: nem engedjük összemosni a szabad Magyarországot az 1989 előtti rendszerrel - mondta.

Hozzátette: 1956 élményének lényege az a felszabadulás volt, hogy végre kimondtuk az igazságot, és ezzel visszanyertük méltóságunkat.

"A rendszerváltás lényege is ez volt: a Kádár-rendszer hazugságától való megszabadulás. És e mögött e kérdés: miben éltünk az utóbbi években? Mennyire telepedett rájuk ismét a hazugság?" - tette fel a kérdést az államfő.

Sólyom László szerint a harmadik visszatérő gondolat 1956 arca: a felszabadult öröm és a gyász kettőssége.

Mint hangsúlyozta, minden évforduló emlékeztetett arra, hogy már fele Kádár-korszaknyi idő telt el a rendszerváltás óta, s hogy szembe kell néznünk nemcsak azzal, mit csináltunk '56-tól '89-ig, de ugyanennyire azzal, mit tettünk azután a megtalált igazsággal.

Emlékeztetett: mind az ötvenhatos forradalom, mind a rendszerváltás 1989-90-ben, lényegüket tekintve abszolút tagadásai voltak az állampárti kommunista vagy szocialista rendszernek. Mindkettő túllépett a reformkommunista törekvéseken, amelyek nem akartak forradalmi törést, lényegi leszámolást a szocialista rendszerrel, hanem annak keretén belül adtak volna több szabadságot - tette hozzá.

Úgy fogalmazott: Nagy Imre nagysága éppen abban állt, hogy felismerte és vállalta azt a történelmi szerepet, amelyet a forradalmi magyar nép neki szánt. Kilépett ebből a körből, és inkább meghalt, de nem lépett vissza - mondta az államfő.

Sólyom László szerint "emiatt az abszolút törésvonal miatt nincs folytonosság '56 és a Kádár-rezsim között, és nincs folytonosság Kádár és az új demokratikus jogállam között".

A köztársasági elnök azt is kiemelte: a tisztánlátást abban, hogy ,56 és a rendszerváltás alapkérdése ugyanaz, gyengítette az alapvető normák bizonytalanná válása is. Mint mondta, ez a bizonytalanság a morális válság.

Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése ezt a morális válságot tette sokkoló módon nyílttá - fogalmazott, majd folytatta: "az alapoknak ezt az elbizonytalanodását erősítette meg és tette tartóssá a parlamenti többség, amikor a hatalom megszerzésének Őszödön bevallott módját bizalmi szavazáson jóváhagyta".

Sólyom László elmondta, hogy érzése szerint a legőszintébb ünnepélyes események a halottakra való emlékezések voltak. Hozzátette: a forradalom már a legelső óráktól áldozatokat követelt, november 4-e után már csak áldozatokat.

A megtorlás során nemcsak embereket akasztottak fel, vagy géppuskáztak le számolatlanul, hanem '56 legnagyobb ajándékát, a szolidaritást is megölték - jelentette ki.

Reményét fejezte ki azonban, hogy a fiatalok ötvenhatja az örömben és lelkesedésben talál gyökeret.

Kiemelte: a világ még ma is '56 miatt becsüli a magyar nevet. Az államfő beszédét többször is a kitörő taps szakította félbe.

A műegyetemi megemlékezésen részt vett többek közt Mádl Ferenc volt köztársasági elnök és felesége, Mádl Dalma, Katona Béla, az Országgyűlés elnöke, Péceli Gábor, az egyetem rektora, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, valamint Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke.

Hanganyag: Németh Zoltán